"Add meg magad, Dorothy!"

Engem is hívott már fel a lakására egy dögös szőke, aki később bevallotta, hogy az egyik barátja megerőszakolta. Akkor is voltak groteszk pillanatok, bár szerencsére lényegesen másképp alakult az estém, mint főhősünknek. Ennél jobban nehéz lenne azonosulni egy főszereplővel, hogy még hasonló dolgok is történtek az emberrel, de nekem mégse sikerült. Nem is igazán tudom, mi ez a film. Vígjátéknak nem elég vicces, thrillernek meg nem elég izgalmas. A cselekmény nagyon nehezen indul be, aztán pedig gyorsan fárasztóvá válnak az egyes epizódok. Annyira nem jó a Lidérces órák, hogy belegondoljak a mondanivalóba, vagy hogy igazán a történet mögé akarjak látni. De tegyük fel, hogy mégis, akkor mit kapunk? Hogy a legkisebb hibáinkért is súlyos árat kell fizetnünk? Hogy valójában különös és furcsa véletlenekből az életünk, amelyeknek valójában nincs semmi értelme? Ezekkel valahogy nem érzem úgy, hogy előrébb jutnánk.