Új Woody Allen film, ráadásul tele jó színészekkel. Az ilyesmit nekem kötelező jelleggel meg kell tekintenem, úgyhogy a ma esti mozinak ezt választottam.
Nem mondom, hogy megbántam, mert nem beszélhetünk egyértelműen rossz alkotásról, de Woody-nak már nagyon rég elmúlt a fénykora. Ebben a filmben van négy cselekményszál, ebben van olyan, amelyik ízlésesen romantikus, van olyan, ami humoros ugyan, de olyan szánalmasan humoros, van amelyik csak szimplán idegesítő, és olyan is, ami egy kicsit szomorú. Közben a történet nem jut el sehonnan sehová, nem mond semmiről semmit, bár a narrátortól megtudjuk, hogy tulajdonképpen épp ez az alapkoncepció. És ha Woodyról, mint művészfilmesről beszélünk, akkor miért ne csinálhatna egy ilyen filmet, pláne ha ennyi sztár áll a rendelkezésére. Az más kérdés, hogy ezeknek a sztároknak gyakorlatilag semmit sem kell nyújtaniuk súlytalan szerepeikben. Mégis a sok hátrány ellenére egy nézhető filmmel van dolgunk, ami még csak unalmassá sem válik, hanem végig leköti a néző figyelmét.
A filmhez készült magyar szinkronról is szólok pár szót. Anthony Hopkins állandó, és kiváló magyar megszólaltatója Sinkó László visszavonult ettől a szakmától, így megpróbálják mostanában mással helyettesíteni. Ezúttal Reviczky Gáborra esett a választás. Ez azért érdekes, mert ő valaha tényleg az egyik legjobb és legsokoldalúbb magyar szinkronszínész volt, aki teljesen különböző szerepeket szólaltatott meg elképesztően magas színvonalon. Mára végtelenül modorossá vált, rosszabb esetekben pedig unottá, még rosszabb esetekben pedig kifejezetten affektálós, nyávogós hangszínnel teszi tönkre egyébként remek filmek magyar változatait. Ráadásul kicsit túlfoglalkoztatott is. Jelenleg ő az állandó magyar hangja Robert De Nironak, Jack Nicholsonnak, Morgan Freemannek, Clint Eastwoodnak, Arnold Schwarzeneggernek, Tommy Lee Jonesnak, Anthony Hopkinsnak és Végvári halála óta Al Pacinonak is. Enyhén sok, nem? Sőt, ezután felmerülhet a kérdés is, hogy kinek nem? Eljutottunk odáig, hogy Reviczky jelenléte kifejezetten ront az alkotás színvonalán. Ebben a filmben viszont nagy meglepetésként Reviczky kifejezetten lágy és kellemes Anthony Hopkinsként, bár azért azt se felejtsük el, hogy Sinkó még így is ezerszer jobban illett hozzá. A szinkron másik érdekessége, hogy Antonio Banderas állandó megszólaltatója Selmeczi Roland tragikus körülmények között elhunyt pár évvel ezelőtt. Őt most Varga Gábor helyettesíti, és így még fájóbbá válik Selmeczi hiánya: nélküle Banderas csak egy üres, jellegtelen szépfiú.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.04.09. 10:37:37
Az is nagyon jó volt, hogy a négy történet szorosan egybefonódik, így mégis egy teljes filmről beszélhetünk, egy család széthullásáról, vagy ha úgy tetszik újjászületéséről. Ebben a filmben keményen megkapja mindenki a magáét. És hozzáteszem elképzelhető hogy pusztán korod miatt nem értékelted ezt, kell az a 45 év amit az ember beletesz egy kapcsoltba,m hogy jobban átérezze a karakterek motivációját. Meg persze már megint egy író is van a képben :D aki mostanság semmit se ír.
Melyik volt az idegesítő szál? És pont te mondod, hogy nem jut el sehonnan sehová????? Hát nagyon félszemmel nézted te ezt a filmet.
Szerintem egyébként Woody a legtöbb színésszel együtt forgató rendező, lassan kevesebben lesznek azok akik nem szerepeltek itt ott valamelyik filmjében.
Súlytalan a szerepük? Nekem egyértelműen Josh Brolin volt a csúcs, akit kevertem Banderassal - nem is értem miért ragaszkodsz te ennyire a szinkronhoz, ha meghalt a kedvenc hangod, nézd Banderas hangján és egyből jobb lesz meglásd. Épp akartam is mondani, hogy mennyire jól játszik Banderas, erre baszki ez nem is ő, hanem Brolin. Naomi Watts mennyire érzéki és gyönyörű itt, és mennyire szánalmas a jelenetben amikor már már csak azt nem mondja, tessék itt vagyok kúrj rojtosra - Banderas meg mennyire geci vele.
Sőt még az öregasszonyt is megértettem, rossz lehetett neki, hogy nincs kihez szólnia, hogy keresi a helyét, és ő az egyetlen aki a végére elégedettebb lehet az életével mint amikor a film kezdődött.
Jaaaaj, köszönöm a kegyet, hogy megcímkézet a "nézhető" jelzővel. Érjél még fiam ehhez a filmhez, tökre kíváncsi leszek 3-4 év múlva ha esetleg újranézed változik-é majd a véleményed.
Ugyanakkor érthetetlen számomra hogy míg a szinkronról oldalakat regélsz, nem említed meg, mennyire tele van jó nőkkel ez a film. Watts mint az alig használt feleség, aki vágyik a változásra, Freida Pintoba egyenesen szerelmes vagyok - pechemre minden egyéb filmjét láttam már így most nem tudok repetázni hirtelen.
Még Lucy Punch is olyan ennivalóan hülye volt, - a vacsorajelenet epic - hogy ott kúrtam volna ahol érem, csak közben fogja be a száját.
Szóval semmiben sem marad el ez a film Woody többi alkotásától, úgy látszik az öreg is úgy van vele, az emberi természet egyszerűen olyan, sose jó neki az amije éppen van, mindig valami újra vágyik amíg arra is rá nem un. A magyar cím meg egyenesen botrány.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.04.09. 18:33:26
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2013.04.13. 09:51:40
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2013.04.13. 09:55:20
És nem említettem meg, nagyon egyszerűen azért, mert nem jártam utána ennek a filmnek, ez nem az a fajta kritika volt, hanem az a régi filmbookos élménybeszámoló jellegű.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.04.13. 10:35:10
szerintem valszeg a hangulatod tehet róla, majd mondom nézd meg pár év múlva és kíváncsi leszek mit mondasz, főleg mert nálad sokkal gyakrabban változik a hozzáállásod egy-egy filmhez az idő távlatából mint nekem,
a korkérdés egy baszott jó ultimate érv :D