Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Pinokkió

2014. október 12. - Santino89

A Hófehérke gigantikus sikere után a Disneynél már sokkal magabiztosabban álltak hozzá a következő projekthez, ami eredetileg, a Bambi lett volna, de problémák akadtak egyrészt a történet adaptálásával, másrészt az állatok mozgásának animálásával. Elő kellett állni valamilyen más koncepcióval, de semmiképp sem akartak újabb tündérmesét készíteni.

pinocchio-40-with-jiminy-cricket-poster-1-f12_1.jpg

Carlo Collodi (eredeti nevén Lorenzini) regényére egy Norman Ferguson nevű animátor hívta fel Disney figyelmét, akinek egyből megtetszett az ötlet. A regény először folytatásos formában jelent meg egy folyóiratban, és az adaptálás során meg akarták tartani ezt az epizodikus elbeszélést, mert így több helyszínt alkothattak, ezzel együtt sok karaktert mozgathattak. A Hófehérke bemutatása után ráadásul korlátlan pénzmennyiség állt az animátorok rendelkezésére, hogy nagyra törő  ambícióikat kiélhessék. Éltek a lehetőséggel, minden szempontból a tökéletességre törekedtek, ezért a Pinokkió így 74 év után sokkal jobban kiállta az idő próbáját, mint a gyönyörű, ám érezhetően még kissé kiforratlan Hófehérke.

A Pinokkióval kezdődött el igazán a történetek disneysítése. A Hófehérkében még inkább a lehetőségek változtatták át az eredeti mesét, például a Herceg azért szerepelt keveset, mert nem tudták megfelelően animálni, a törpékre pedig azért fektettek olyan nagy hangsúlyt, mert ők voltak a leginkább rajzfilmszerűek. A Pinokkióban szerencsére ilyen probléma nincs, a két főhős kapja a legnagyobb teret, és egy karakter sem tűnik halványnak. Itt más problémákra, más változtatásokra volt szükség. Collodit annak idején terjedelemre (mai szóval karakterszámra) fizették, így jócskán meg kellett nyirbálni az eredeti sztorit.1TGfvdbGQ4.jpg

A másik komolyabb változtatás maga Pinokkió jellemét és ezzel összhangban a külsejét érintette. Collodinál a fabábu egy rossz gyerek, egy arrogáns, pimasz bajkeverő, akivel nehéz lenne azonosulni egy rajzfilmben. A kezdeti produkciós tervek erre az elképzelésre hajaztak, Pinokkiót ténylegesen fabábunak ábrázolták, ami nem tetszett Disney-nek, így le is álltak a további munkálatokkal. Végül Milt Kahl, egy fiatalabb animátor olyan elképzeléssel rukkolt elő, amely már elfogadható volt a főnök számára. Pinokkiót egy aranyos, ártatlan kisfiúnak ábrázolták, mindössze az orra, és 1-2 apróság árulkodott arról, hogy fából van.

Ez az új Pinokkió viszont túlságosan ártalmatlannak tűnt az őt körülvevő szélhámosok világában, így valamilyen fajta segítségre szorult. Az eredeti regényben szintén megjelenik egy tücsök, aki felajánlja Pinokkiónak, hogy a lelkiismerete lesz, mire bájos főhősünk egyszerűen agyoncsapja. Később még visszatér ugyan szellemalakban, de nemkülönösebben fontos vagy jelentős karakter a sztori szempontjából. Disney viszont jó szemmel meglátta benne a lehetőséget, így a rajzfilmben nem agyoncsapják, hanem a történet lelkévé válik, egy igazán szerethető figurává. Ezzel a mozival meg is teremtették a Disney filmek örök sidekick figurájának hagyományát. A törpék még semmiképp sem tekinthetőek annak, mert egyrészt túl sokan vannak, másrészt túl nagy teret kaptak ahhoz, hogy pusztán sidekick szereplőknek nevezzük őket. A tücsök animálásával szintén adódtak gondok, mert egy rovart elég nehézkesen lehet szimpatikussá tenni. Végül egy olyan megoldást választottak, hogy Tücsök Tihamér (az eredetiben Jiminy Cricket) valójában egy kis emberke, akiről csak azért tudjuk, hogy ő tücsök, mert elmondták nekünk. A karakter animálásával Disney Ward Kimballt bízta meg, aki fel akart mondani, miután a Hófehérkéből teljesen kivágták a levesevős jelenetét, amelyen hónapokig dolgozott. Így a sidekick szokásos karaktere mellett ettől a filmtől datálható az a módszer is, hogy a stúdió egy karaktert egy animátor felügyeletére bíz.

6240383454_600dafeb69_z.jpg

Ilyen animátor volt Fred Moore is, aki Pinokkió Vidám szigetbeli haverját, Vásott Vilit rajzolta. Ha vetünk egy pillantást Fred Moore-ra egyszerűen lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságot kettejük között, ami persze nem véletlen, Moore ugyanis a saját karikatúráját rajzolta meg. Ahogy a Hófehérkénél a törpékről, úgy ezúttal minden fontosabb karakterről, sőt még néhány tárgyról (Gepetto kakukkos órái), és járművekről is készített modellt Joe Grant és csapata a rajzolók számára, hogy ezzel könnyítsék meg a rajzolók dolgát, és minden szemszögből láthassák a figurákat. A mozgó járművek animálása szintén nehézségeket okozott, így a stop motion és a rajzolás segítségével alkottak meg egyes jeleneteket.

4100893081_116bc840e6.jpg

Más szempontból viszont nemhogy nem a könnyebb utat választották, de szándékosan rengeteg kihívás elé állították saját szakértelmüket. Kezdetnek elég, ha csak a multiplán kamera továbbfejlesztésére gondolunk. Ezt az eljárást Disneyék fejlesztették ki, hogy mélységet adjanak rajzoknak. Hogyan lehet 3 dimenziós mélységet adni egy kétdimenziós rajznak? A kérdést úgy oldották meg, hogy az egyes rajzokat külön üveglapokra készítették el, amelyeket egymás alá helyeztek, így a kamera már tudott mozogni az egyes síkok között. Na most a Pinokkióban, amikor a városképet láthatjuk, akkor nem csak a mélység érzetét hozták létre ezzel a technikával, hanem oldalirányú mozgásokat is végeztek.

1280px-Pinocchio_1940.jpg

A kihívásokat tekintve, ma már talán túl természetesnek tűnhet, könnyen elsiklik felette a figyelmünk, de mindenképpen érdemes vetni egy pillantást a mai napig gyönyörű és részletesen kidolgozott olasz kisvárosra, vagy akár Gepetto lakására. Ami telis tele van mindenféle apró kacattal, rengeteg mozgó kakukkos órával, ha jobban megfigyeljük, észrevehetjük, mennyire kreatív tárgyakkal zsúfoltál tele a fafaragó mester házikóját. De számunkra hasonlóan magától értetődő, a rajzolók számára viszont sok nehézséggel járó probléma volt kitalálni például azt, hogy Pinokkió mégis hogyan mozogjon, amikor még csak sima, élettelen marionettbábu. Vagy ha belegondoltok abba, hogy egy aranyhalat hogyan lehet úgy megrajzolni, hogy nőiesnek hasson? Nehéznek tűnik, a film alapján mégis teljesen természetesnek hat.

pinocchio-pinocchio-22-05-1946-09-02-1940-12-g.jpg

Szintén elkerülheti a figyelmünket a Pinokkiónak az az aspektusa amely a leginkább jelentős előrelépés volt az animációs filmek történetében, ez pedig az effektek használata. Ezzel egy teljesen külön csapat foglalkozott, ahogy a karakterekkel, és a hátterekkel is, a Pinokkiónál pedig rengeteg dolguk akadt. Az effektesek feladatai közé olyanok tartoznak, mint a füst, a tűz, a villám, az eső, a fények megrajzolása. Jelen esetben a víz jelentette a legnagyobb gondot. Mennyire lehet nehéz a víz hullámzását kézzel megrajzolni úgy, hogy hitelesnek tűnjön a vásznon? Mennyi idő lehet a film minden egyes buborékját kézzel megrajzolni? Hogyan mozog a hab? Hogyan hat egy csobbanás hitelesen egy rajzfilmen? A víz hullámzása a Góliátos jelenetekben az effektes csapatnak egy teljes évébe került, mire sikerült kifejleszteniük, majd megalkotniuk. Ma már ez talán fel sem tűnik, de hihetetlen mennyiségű, lehetetlenül aprólékos, és végeredményben 75 elteltével is gyönyörű munkát sikerült letenniük az asztalra.

pinocchio-walt-disney-03-g.jpg

A víz alatti világ a mai napig nagyon szépnek hat, a rengeteg élőlény, a fények, a buborékok játszadozása lenyűgöző. Kifejezetten érdekes, amikor az akváriumon keresztül, a hal nézőpontjából látjuk Pinokkiót. Viszont ennek a sok érdekes, szép és kísérletező dolognak megvan a hátulütője, az egyik - amit korábban taglaltam -, hogy régi, újító filmek ma már sajnos nem hatnak olyan nagy számnak, egyszerűen azért, mert ami egykor forradalmian újító volt, azóta már mindennapivá sekélyesedett. A másik, hogy ez a fajta animációs erőfitogtatás visszásnak hat, ha belegondolunk, hogy a történet nem mindig kívánta meg ezeket a technikákat. Viszont az animáció lehetőségei akkor még kiaknázatlan terepnek számítottak, és Disneyékben megvolt a kísérletezésre való hajlam. Ezen felül tagadhatatlan, hogy az emberalakok itt már sokkal jobban működnek, mint a Hófehérkében, ami nagy előrelépés volt.

pinocchio-1940-disney-4.jpg

A kétlemezes dvd kiadás extráiról megtudhatjuk azt is, amit a Disney cég akkoriban még hétpecsétes titokként kezelt, méghozzá azt, hogy használtak rotoszkóp eljárást a film során. Vagyis felvették élő szereplőkkel, némafilmként bizonyos mozgás sorozatokat, majd ezeket rajzolták le később az animátorok. Disneyék valószínűleg szégyellték ezt, azért titkolhatták, de valójában teljesen profi stáb végezte el ezeket az élőszereplős felvételeket, a rajzolás része pedig korántsem csak szimpla kopírozásból állt, hanem a mozdulatokat igyekeztek minél pontosabban követni, illetve természetesen feljavítani.

Szintén az extrákból tudhatjuk meg, hogy már ekkoriban is működött a „sweatbox”, az izzasztófülke, amelyet a mai napig használnak a Disneynél, és még mindig félelemmel tölti el minden animátor szívét, aki ide belép. Walt Disney ebben a légkondíciót nélkülöző, kis teremben nézte meg az animátorokkal együtt a már elkészült anyagokat, és itt fejtette ki a kritikai észrevételeit, így az izzasztófülke elnevezés duplán jogos volt.

when-you-wish-upon-a-star-pinocchio-1940-_149913-fli_1385991237.jpg

Ténylegesen ez az első olyan Disney rajzfilm, ahol ismert embert kértek fel a szinkronmunkára, az akkoriban híres broadway énekesnek számító Cliff Edwards lett a Tücsök hangja. Pinokkióhoz felnőtt színészt akartak választani a stúdiónál, de Disney hajthatatlan maradt abban a tekintetben, hogy egy igazi kisfiú legyen Pinokkió hangja. Végül sikerült megnyerniük Dickie Jonest, akit nem lehetett ugyan sztárnak nevezni, de rengeteg filmben játszott már korábban, és olyan híres moziban is szerepelt, mint a Frank Capra rendezésében készült Becsületből elégtelen. Gepetto megalkotásával szintén meggyűlt az animátorok baja, egészen addig, amíg nem találkoztak az őt szinkronizáló Christian Rubbal, akiről aztán a karaktert mintázták. Érdekesség, hogy Mel Blanc, aki ezer hangon is meg tudott szólalni, és később Tapsi Hapsi megszólaltatójaként vált híressé, ebben a filmben is kapott szerepet. Ő Gideon (a magyar szinkronban Béla) hangja. Miután felvették vele az összes jelenetét, Disney úgy döntött, hogy a karakter legyen inkább néma, így végül Mel Blancból csak némi csuklás maradt meg az elkészült filmben.

pinocchio-1940-disney-3.jpg

A magyar szinkron még a hőskorban készült, és nem csak élemedett kora miatt hatalmas klasszikus, hanem a minősége folytán is. A Mokép 1962. december 20-án mutatta be a magyar mozikban a filmet, így valószínűleg a szinkron sem sokkal korábban készült el. Igazi mesterműről beszélünk, ami sokkal jobb, mint a később szintén neves színészekkel, és kellő odafigyeléssel elkészült új változat. De tovább megyek, még az eredeti verziónál is sokkal jobbnak tartom. És nem a nosztalgia, vagy a megszokás beszél belőlem. Kiskoromban ugyan megvolt a film videokazettán, amin valóban az eredeti magyar szinkron szerepelt, és tényleg sokszor láttam. Viszont utána hosszú-hosszú évekig nem sikerült megnézni ezt a filmet újra, csak olyan másfél-két évvel ezelőtt, addigra pedig már réges-rég elfelejtettem nem csak a szövegeket, de a hangokat is.

pinocchio-(1940)-large-picture.jpg

Pinokkió magyar hangja, a szinkron felvételekor harminc éves Domján Edit volt, viszont ahogy a Vukban, úgy ezúttal sem tűnik fel, hogy nem egy igazi kisfiú szólal meg. A művésznőnek remekül sikerült visszaadnia Pinokkió érzékenységét, rácsodálkozását a világra, rémületét, gyávaságát, vagy éppen bátorságát, hatalmas beleéléssel, a legmélyebb szakmai alázattal szólaltatja meg a kis fabábut. Csákányi László csak úgy szimplán tökéletesen kellemes a hozzá egyébként első elgondolásra nem feltétlenül illő Tücsök Tihamérként. Kőmíves Sándor Gepettoja meg csak úgy szimplán a legcukibb idős bácsi hang, ami valaha hallottam. Mindenképpen ki kell még emelnem a szereplőgárdából Agárdy Gábor Derék Rókusát, aki olyan halandzsadumákat nyom le, amiket egyszerűen öröm hallgatni. Pap Éva a Kék tündér szerepében éteri magasságokba emelkedik, Alfonzó halálosan laza Vásott Viliként, Raksányi Gellért Strombolija pedig úgy mennydörög, ahogy a szerep megkívánja. A fordítás szintén kiváló, kellően magyaros és kreatív, ami jól tetten érhető a nevek fordításában is, ahogyan a Honest John nevű rókából a magyarban Derék Rókus lesz, Gideon nevű segédjéből pedig szimplán csak Béla.

pinocchio-1940-04-g.jpg

Egyetlen nagy bánatunk a szinkronnal kapcsolatosan, hogy a magyar dvd kiadásokra sajnos nem került rá. Hivatalosan azért, mert a Disneynek nem felelt már meg a régi szinkron hangminősége, ezért kellett újat gyártani. Amúgy az új szinkron közel sem egy rossz munka, amit már az illusztris névsor is sejtet (Józsa Imre, Harsányi Gábor, Rajhona Ádám, Dobránszky Zoltán), de az a varázslat mégis hiányzik belőle, ami a régi magyar verziót jellemezte. És ha a hivatalos dvd-n nem is, az internet mocskos, illegális, alvilági bugyraiban azért még fel-fellelhető bizonyos helyeken ez a csoda.

A film zenei anyagára, ugyanúgy ahogy magára a filmre is, leginkább változatosság jellemző, a zenedoboz szerű melódiáktól a nemzetközi kavalkádon át egészen a bluesig rengeteg zenei stílust hallhatunk. A film elnyerte az összes zenei Oscart, amire legközelebb majd csak 50 év múlva, a Disney reneszánsz idején lesz példa. A szövegíró, Ned Washington később majd még egy Oscart kap a Délidő című klasszikus betétdaláért. A „When You Wish Upon a Star” című melódia pedig később a Disney stúdió főcímzenéjévé, vagy himnuszává vált. Valóban kellemes zene, ráadásul az álmokról szól, ami mindig is meghatározó volt a cég történetében. A kritikusok egyébként pont a zenei anyagot bírálták, a Hófehérke dalait úgy általában többre tartották. Minden más tekintetben azonban odáig voltak a Pinokkióért, nem győzték dicsérni. Csak egy példa szemléltetésképpen, Howard Barnestól a New York Herald Tribuneban: „Fantázia és mesterségbeli tudás, szépség és ékesszólás egyesül benne, akárcsak a nagy műalkotásokban”. Annál nagyobb lehetett a meglepetés, hogy a film megbukott.

pinocchio_ver5_xlg.jpg

Legalábbis az első bemutató idején. A bukás legfőbb okaként a második világháború kitörését szokás emlegetni, ami elzárta a teljes európai piacot a stúdió elől, és ez kétségkívül fájdalmas szempont, ráadásul a jövő rajzfilmjeire is igencsak kihatott. Másrészről a film költségvetése abban a korban hihetetlen magasnak számított - 2,4 millió dollár - egy misivel több, mint amennyibe a Hófehérke került. A stúdió a hatalmas siker után korlátlan mennyiségű pénzt áldozott a Pinokkióra, hogy minden apró részlet, a lehető legtökéletesebb legyen, és ennek bizony meglett az ára. Mindamellett a Hófehérke miatt úgy gondolták, ha még jobb filmet készítenek, akkor még annak a sikerét is felül tudják múlni. Valójában Amerikában sem váltott ki akkora érdeklődést, mindössze 1,4 millió dollárt hozott, ami bármilyen más film esetében nagy siker lett volna, de ekkora költségekhez képest egyszerűen kevés volt. Persze, a későbbiekben, az újrabemutatások alkalmával már a Pinokkió is termelt jócskán pénzt, de 1940-ben ez nem sokat segített a cégen.

pinocchio-pinocchio-22-05-1946-09-02-1940-8-g_1.jpg

Disneyt nagyon lesújtotta a hír, pláne hogy akkoriban készült az új stúdió, és hatalmas szükségük lett volna a Pinokkió sikerére. Walt különösen a magáénak érezte ez a projektet, talán azért, mert bizonyos elemek rímeltek a saját élettörténetére. Ő sem lehetett annak idején igazi kisfiú, az apja által rábízott rengeteg munka, és a sok újságkihordás miatt. Illetve, ahogy Pinokkió mellett Tücsök Tihamér, úgy Waltnak is világéletében ott volt a bátyja, Roy, hogy segítsen neki, bármilyen probléma adódott.

És milyen mai szemmel a Pinokkió? A Hófehérkénél sokkal modernebbnek hat, nem úgy tűnik, mintha csak pár év lenne a különbség a két film elkészítése között. A történet is pergősebb, változatosabb, alapjában véve szórakoztatóbb. Nincsen annyi bájoskodás, hanem komolyabb, sötétebb dolgok történnek.

pinocchio-donkeys.jpg

A Vidám szigetet, amelyik gyerek látta, soha nem fogja elfelejteni. Szürreális, és félelmetes az egész, a megnevezhetetlenül sötét őrökkel, és persze a szamárrá változó gyerekekkel. Az a jelenet különösen kegyetlen, amikor egyfajta gyerekholokausztként begyűjtik, majd szortírozzák őket. Kicsiként elég elrettentő, hogy ha rosszalkodsz, akkor ez vár rád. Annak idején kiskoromban talán éppen ezért nem kedveltem annyira ezt a mesét. Aztán a gyerekek nem is hiszem, hogy teljesen fel tudják fogni ennek az egyébként ügyes, felnőttek számára talán kissé erőltettetnek tűnő metaforának az igazi jelentését, mely szerint már gyerekként elszúrhatod annyira a jövődet, hogy az aztán egész életedre hatással legyen rá, aztán dolgozhatsz szamárként a sóbányában. Mindent összevetve a Vidám szigetbeli epizód kegyetlensége, hatásossága, és a Disneytől szokatlanul sötét hangvétele a történet érzelmileg leghatásosabb pontja. Az meg külön jó poén, és talán nem is tűnik fel első nézésre, hogy a Vidám sziget gyerekeket szállító kocsiját szamarak húzzák.

_PinA18.jpg

Ugyanilyen jó, ahogy Stromboli olaszul halandzsázik gyakorlatilag kajanevekkel, miközben elvileg az egész történet Olaszországban játszódik, tehát miért pont ez a karakter beszél csak olaszul? És ha már a poénoknál tartunk, nem lehet figyelmen kívül hagyni Tücsök Tihamér klasszikus beszólását, miután Pinokkió előadóművésznek áll. „Minek egy színésznek lelkiismeret?” Ezekkel a finomságokkal egyértelműen éreztetik, hogy nem csak a gyerekek, hanem az őket kísérő felnőttek szórakoztatására is gondoltak. Az meg talán már kifejezetten bennfentes poén lehet, hogy mennyire rossz színben tüntetik fel a dohányzást, holott Walt Disney maga is nagy bagós volt, bár ezt igyekezett eltitkolni a nyilvánosság előtt.

pinocchio-1940-06-g.jpg

Ami még nálam jó pont, hogy a Hófehérkével ellentétben nem lehetett érezni egyáltalán a film korát, sem a kor hangulatát.Miközben a Pinokkiót néztem, eszembe se jutott, hogy ez a ’30-as években készült. Az is feltűnt, hogy ebben a Disney rajzfilmben nem bűnhődnek meg a negatív szereplők. Persze, hőseink szempontjából happy end lesz a vége, Pinokkió bebizonyítja bátorságát, önzetlenségét, és önfeláldozását, igazi kisfiúvá válik, meg minden, de a világ rendjét nem lehet helyreállítani. Stromboli egy zsarnok marad, Derék Rókus továbbra is kisfiúkra vadászik, a kocsis pedig ezt követően is szekérszámra viszi a gyerekeket a Vidám szigetre. Bár nem tekintem igazi gonosztevőnek, de Góliát, a bálna is vígan lubickol tovább a tengerben.

snapshot20090320212912.jpg

Hogy a Pinokkió még a Hófehérkénél is ambiciózusabb projekt, az már az első percekben nyilvánvalóvá válik, amikor a szokásos mesekönyves kezdést megspékelték azzal, hogy a Tücsök próbálja kinyitni a könyvet, és nem sikerül neki elsőre. Tudom, apróság, de tökéletesen szemlélteti a készítők kreativitását, hozzáállását, hogy sosem elégedtek meg azzal, amit korábban elértek, hanem igyekeztek mindig magasabbra törni. A Pinokkióval tökéletesen sikerült nekik. A tanulságot pedig mindannyian fogadjátok meg: Ne hazudjatok, ne rosszalkodjatok, és óvakodjatok a kísértéstől, legalább a jövő hétig.

pinocchio-1940-disney-5.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rocil · www.magyaranimaciok.blog.hu 2014.10.12. 12:26:07

Én a pinokkióval mindig is úgy voltam, hogy nem volt rossz, de úgy különösebben semmi extra nem volt benne SZÁMOMRA. Mármint Pinokkióvall történnek a dolgok azt a végén kisfiú lesz ennyi. Jobban szeretem "az egy nagy kaland" sztorikat ahol van egy cél egy főgonosz meg a hős/hősök azt menjünk! XD

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.12. 13:30:24

@Rocil: Roger Ebertnek van egy egész zseniális elemzése erről a "meséről" esküszöm jobb mint maga a film

mire eljutottam az echte Pinokkióhoz, sajnos rá lettem kényszerítve az Aranykulcsocska elolvasására

moly.hu/konyvek/alekszej-tolsztoj-aranykulcsocska-avagy-burattino-kalandjai

ami nem más mint a Pinokkio (orosz) szovjet rip-offja lényegében ugyanaz történik benne, csak megváltoztatva neveket, helyszíneket, pl. Pinokkiót Burattinonak hívják

szerintem ez a könyv, meg a beteg rajzai tehetnek róla, hogy félek a bohócoktól, meg a vándorcirkusztól, stb. (the horror, the horror)

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.12. 19:37:27

@Rocil: jah, ez tipikusan az a film, aminek utána kell járni egy kicsit, hogy mitől olyan értékes, mert mai fejjel ez nem szembetűnő már.

@scal: mitől zseniális?

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.12. 22:11:16

@Santino89: "az a film, aminek utána kell járni egy kicsit, hogy mitől olyan értékes, mert mai fejjel ez nem szembetűnő már"

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.10.13. 11:14:53

@Rocil: same here. Én is elismerem, meg jónak tartom, de valahogy sose volt ez "én mesém".

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.13. 11:29:10

@scal: ne tőlem idézgess, hanem válaszoljál szép, kerek, egész mondatokban

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.13. 13:34:36

@Santino89: emeld fel a segged szépen, vedd le a könyvet a polcodról, keresd ki az írást, és olvasd el :D

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.13. 16:23:35

@scal: elolvastam már régen, meg a cikk megírása előtt is. egy átlagosan jó Ebert írás. éppen ezért kérdezem, hogy mitől lenne ez olyan zseniális? vagy csak dicsekedni akartál, hogy olvastad őt? :D
apropó, ezt a cikket is elolvashatod, messze nem zseniális, de vannak benne érdekességek :D

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.10.13. 16:42:51

@Santino89: én amikor olvastam azt a könyvet elolvastam belőle egy mondatot aztán kénytelen voltam elolvasni az egészet, szerintem ez több mint jó

meg én pinokkióban mindig azt láttam, jó jó egy hülye fabáb, éééééééééééééés?

aztán a végén kiderül, hogy ennek is vannak rétegei, ráadásul már iylne korán, egy rajzfilmben... nem csoda hogy megbukott
süti beállítások módosítása