Sokmindenen változtattak az első részhez képest. A legfontosabb változás, hogy a titokzatos Fantomasról, és a bajba keveredő újságíróról áttették a hangsúlyt a Louis De Funes által játszott Juve felügyelőre. Most már ő az abszolút főszereplő, ráépül a film, de persze azért nem annyira, mint a Csendőr filmek esetében. Kétségtelenül körülötte zajlik szinte minden jelenet, az ő poénjain teszik a filmet igazán kiváló szórakoztatássá. Funes zsenialitásáról órákat lehetne írni, mennyire durván képes bepörögni, és osztani sorban egymás után a poénokat. És ha már az ő zsenialitását megemlítettem, akkor nem hagyhatom ki a magyar hangját, Haumann Pétert sem, aki ha lehet, még dob egyet a színvonalon. Nem tudtam nem röhögni minden egyes alkalommal, amikor Funes valamelyik "mütyürkéjét" használta, utána pedig kivétel nélkül kárörvendezett az ellenségen. A másik különbség pedig épp ez az első filmhez képest, hogy ezúttal a Bond szerű kütyükkel nem lenyűgözni akarnak minket, hanem Louis De Funes segítségével ebből is viccet csinálnak (lásd a konferencián). Fantomas repülő autója persze biztos nagy szám lehetett akkoriban, de manapság már inkább csak egy gyenge trükkfelvétel. Az előtte lévő üldözés sem olyan nagy szabású, mint az első filmben, de a mint már mondtam a folytatásban nem erre helyezték a hangsúlyt, hanem a poénokra, ami remek ötlet volt a film időtállóságát tekintve. Fantomas főhadiszállása ezzel szemben nagyon giccsesnek hat már manapság, a hatvanas évek jellemzőit kicsit túlzásba vitték, a 007-es filmek alkotói azért mindig törekedtek a díszletekben is a kortalanságra. Ennek ellenére el kell ismernem, lenyűgöző munka, de manapság már inkább a retro feeling miatt érdekes.

Igazából nem mondanám, hogy a Fantomas visszatér jobb film az elsőnél, de az kétségtelen, hogy én jobban szórakoztam rajta.