A legutóbb látott filmek miatt már kezdett a szememben kicsit lerombolódni Louis De Funes mítosza, de ez a mozi teljesen helyrerakta. És az is kiderült, hogy pont úgy, ahogy a legtöbb színész, úgy Louis De Funes sem tud önmagában élvezhetővé tenni egy filmet, ahhoz kell mögé egy kiváló forgatókönyv, amit meg is kapott.
Az Egy kis kiruccanás gyakorlatilag nem más, mint a francia A tizedes meg a többiek. Egy hasonló hangvételű, a második világháború idején a németek által megszállt országban játszódó, humoros kisemberek története ez kalandokkal, illetve átöltözésekkel. A filmnek megvan a maga poénosan izgalmas hangvétele, rendkívül fordulatosan telik el ez a két óra, nagyszerű jelenetekkel tarkítva. A gőzfürdőben Tea for Two-t fütyölő Funesen egyszerűen szakadni lehet a röhögéstől. Jól megszokott figurája némi arisztokratikus mellékízzel bővül, aminek szegény Bourvil látja a kárát. Egyébként ő tényleg nem ér fel Funeshez komikusként, de végig szerethető karakter marad. A mozi legnagyobb ereje azonban a sziporkázó forgatókönyvben rejlik, amely az első perctől az utolsóig elvarázsol minket remek ötleteivel. Mindamellett feltűnt nekem, hogy az összes francia mindent feladva, szó nélkül segít a bajba jutott angol katonákon, fel sem merül bennük semmilyen más alternatíva. Ez azért nem igazán hiteles, de a mozi erényeit tekintve könnyen megbocsájthatóak is lehetünk.
A magyar szinkron ezúttal egy '86-os klasszikus, a Pannónia Stúdióban készült, és természetesen nagyszerűen sikerült. Funes magyar hangja Suka Sándor, akit nem túl sokszor szinkronizálta a francia színészt, ennek ellenére hamar megszokhatjuk, teljesen korrekt a szerepben, bár Haumann Péterhez azért nem ér fel.
