Ez egy igen érdekes film volt. Érdekes, mert maga a téma amit boncol, az ijesztő. Nagyjából egy féléve vetettem fel kollégámnak, és barátomnak Santinonak, hogy mi történne ha társadalmunk - hasonlóan a házasságtöréshez - nem büntetné a gyilkosságot. Akkor vajon ugrásszerűen megnőne a gyilkolások száma is? Vagy az emberek többsége azért morálisan is elítéli egy másik élet kioltását, és nem csupán az tartja vissza, hogy jaj utána megbüntetnek érte. No persze aki nézi a rendőrségi híreket, az pontosan tudja, hogy még kis hazánkban is átlagban hetente legalább egy embert még ez sem tart vissza. Tehát akár hirtelen felindulásból, akár gondosan megtervezve, véletlenül, vagy különös kegyetlenséggel de egyesek gyilkolnak. Azonban a lényeg a társadalom azon fele, akik hasznos tagok, vagyis naponta bejárnak dolgozni, fizetik az adót, stb. Ők elvileg nem amorális gyilkosok. Elvileg...

Fordítsuk meg a tézist. Nem gyilkolok mert szankció jár. Nem gyilkolok mert morálisan elítélem. Ugyanakkor házasságtörést szinte tíz emberből nyolcan elkövetnek, hogy mostanság annyira ódivatú a házasodás, azt pont az generálja, hogy előbb utóbb megcsalják egymást az embert. Mi lenne, ha ezért is börtön járna? Elvégre lehet az életét nem oltják ki vele a másiknak, de lehet idegileg teljesen kikészítik egymást, vagy csak egy életre megszűnik a bizalom, vagy öngyilkos lesz a másik, szóval ha testileg nem is ártalmas ez a morálisan mindenképpen megkérdőjelezhető viselkedési forma, lelkileg nyomorít. És e felett - álszent módon - mégis szemet huny a társadalom. Nem őrzi törvénnyel a család szentségét. Apu és anyu azt csinál egymással amit csak jól esik, és rossz esetben ez nem csak rájuk de a gyerekekre is kihatással lesz, akik felnőve követik az adott mintát.

És nem kell ide gyilkosság. Az adócsalást jobban büntetik, a lopást, pedig ezekben már meg se hal senki. Jobban megbűnhődsz ha bliccelsz a villamoson, mintha megcsalod azt akiben bíztál, szeretted, és valami valahol félrement. Sőt, egyes helyeken még gratulálnak is érte. Szóval ez nem is bűn, vagy ha igen csak morális, amit az emberi törvények már nem tartottak fontosnak átemelni a Tíz parancsolatból, pedig szorosan követi a Ne ölj-t, csak némi eufémizmussal Ne paráználkodj lett belőle. Mindebből szerintem leszűrhető ha a gyilkosság is ilyen ártalmatlan, szemet hunyós dolog lenne, hogyan is viselkedne a legtöbb ember. Lehet kihalnánk már egy hét alatt.

No és ennyi bevezetés után, nézzük a filmet, ami pontosan ezzel foglalkozik. Ahol a nem túl távoli jövőben, minden évben egyetlen éjszakára - ezt nyilván a Kristályéjszaka, meg a Hosszú Kések éjszakája, és hasonló vidám esték ihlették - legális lesz bármilyen bűn elkövetése. 12 órán át nem érhető el semmiféle szolgálat, se a rendőrség, se a tűzoltóság, se a mentők. És szüret van. Állítólag pár év alatt megoldódott a gazdasági válság, hiszen a gazdagok akik tudtak fegyvert szerezni legyilkolták a sok szegényt, különös előszeretettel a csövesekre, akiknek már köménymagleves se jutott. Ja igen, ezt az éjszakát Megtisztulásnak hívják. És az Ethan Hawke játszotta középosztálybeli apuka épp azon gazdagodott meg, hogy biztonságtechnikai berendezéseket árul, ami 99%-os védettséget ad.

Azonban családja erősen liberális beállítottságú. Így fordulhat elő, hogy gyerekeik számon kérhetik rajtuk, ők ha egyet értenek a törvénnyel, vajon miért nem gyilkolnak, és hogy az idegesítő kisfia ismeri a nyitó számkombinációt, és beengedi az első csövest aki segítséget kér. Aki persze fokozandó a fajelméletet, fekete. Hamarosan elszabadul a pokol, mert hamarosan megjelenik egy sereg yuppie, akik a csövesre vadásznak, és kilátásba helyezik, hogy legyilkolják aput, anyut, meg a két csöppséget, ha nem dobják ki a lakásból a vadidegent, aki egyébként még annyit se böfögött ki a száján, hogy köszönöm.

Innentől kezdve a film átmegy egy morális tanmesébe. Te vajh mit tennél. A hatalmas nyomás az apukára hárul, aki persze egyből meg akarja keresni a csövest, hiszen tankok ellen azért az ő házának sincs esélye, de úgy tűnik családja sokkal inkább őt ítélné el, mint a vadidegent, vagy azt a hülyegyereket, aki inkább végig Doomozta volna ezt a 12 órát mindenféle jöttment beengedése helyett. Értem én mit akartak. Lásd hova fajulhat a világ, hol ember embernek farkasa, és örülj neki, hogy mi nem ilyenben élünk, mert bizony mégis mostani fészkünk minden világok legjobbika.

Igazából minden disztópia arra épül, hogy becsüljük meg milyen klassz világban élünk, mert talán nincs meg minden amire vágyunk, de lehetne sokkal kevesebbünk is, úgyhogy ne elégedetlenkedjünk. A moziból kijövet egyik kolléga a "láttam már nagyobb szart is" mondattal konstatálta a filmet, amivel a hazai kritikusok nyilván egyet értenek. Én nem, mert A bűn éjszakája nem egy élvezhetetlen, vagy rossz alkotás, sok helyen idegesítő - főleg a liberális és képmutató hozzáállás - de mindenképpen elgondolkodtató. Inkább egy kihagyott ziccer ez a film a mára minden vonzerejét elveszettet Hawke-al és a mostanában durván felkapott Lena Heady-vel. Mert értem én hogy a gyilkolás csúnya dolog, de ha létezne ilyen lehetőség én bizony másnapra rabolnék ötven milliót, és mindössze reggelig kell bujkáljak utána már az enyém. Mind az enyém. Muhahahahahahahahaha.