Ha így haladunk a végén megérjük, hogy tényleg ez lesz a legértelmesebb film, amit Oscar díjra jelöltek.

Nem akartam róla írni, mert ezt láttam elsőnek, és egyáltalán nem voltam tőle elszállva úgy, mint a legtöbb ismerősöm, - akik hatalmas átverés áldozatai lettek - , de amikor megláttam, hogy MÉG EZT IS jelölték a legjobb TÍZ film között, akkor nem lehet mit tenni. Ez legalább nem PC film, nem remake, nem adaptáció, ez egy eredeti ötlet. Lehet szar ötlet, de akkor is eredeti. Illetve engem nagyon emlékeztetett a Hülyék paradicsoma című remekműre, de azt én sokkal jobb és komplexebb filmnek tartom.

Mert a Ne nézz fel! nagyon sok hasonlóságot mutat a különböző "műveltségei" tesztekre, amiket ismerőseid osztanak meg a Facebookon, hogy azzal vagánykodjanak, hogy mind a tíz kérdésre tudták a választ. Az emberi ego pedig úgy működik, hogy akkor ő is kipróbálja, és elégedetten nyugtázza, ő sem hülyébb, mint sok ismerőse, majd hogy nagydobra verje, mindezt ő is megosztja, és észre sem veszik máris részt vettek mindenféle adathalászatban, megadták elérhetőségeiket marketingcélból, mert ugye mondanom se kell, a reptéri kutyát se érdekli az ő nagy műveltségük. Legtöbbször még bután is álcázzák ezeket a kérdéseket és ordít róluk, hogy teljesen egyértelmű az összes válasz rá, legalábbis a Homo Internettus játszi könnyedséggel abszolválja őket.

Na, most ez a film is olyan dolgokra világít rá, amit a legtöbb ember eleve tud, napjainak része, sőt részt is vesz benne, mégis mindenki pajzsra emelte, hogy igen végre valaki kimondta... a mit? Hogy az emberek leszarnak mindent? Hogy önző rohadékok? Hogy a kormány nem a barátod és védelmeződ? Hogy a média hazug és kihasznál? És, hogy itt egy film, ami végre mindezt kimondja, te meg hátra dőlhetsz, és elégedetten nyugtázhatod, valaki érti, amit te is a világ másik végén. Aztán meg átkapcsolsz a Maúnika showra. Legjobb jóindulattal mondom azt, ha ez a film kellett hozzá, hogy minderre ráébredj, akkor egy csöppet elkéstél.

Ha mindez nem lenne lég a film meglehetősen szájbarágós is, de olyan szinten, hogy csak a tehén hiányzik, aki belekérődzné abba a kis intellektuális szádba. Hogy a bajokat még jobban megmutassa, nem egy olyan problémát vázol fel, ami több változós - jelen esetben a klímaváltozást akarták itt előtérbe helyezni -, hanem ami jön és csattan, egy jól látható üstökös, ami nagyjából fél év múlva kiírtja az életet a Föld nevű bolygón. Az már a sors iróniája, hogy Leonardo DiCaprionak, akármennyire is szívügye a dolog mégsem erre sikerült felhívnia a világ figyelmét, mert közbeszólt a COVID-19, és menet közben a filmet akarva, akaratlanul annak allegóriájaként értelmezte a nagyérdemű. De hát egy ekkora trauma után ki az, aki ezért keresztre feszítené, hiszen a Mad Max/Waterworld még olyan messze van.

A film további hibája, hogy durván általánosít is. Értem, hogy Meryl Streepnek a töke - ha lenne - is tele van már a Trump érával, és az USA-ban is az összes baj forrása a sok rohadt redneck, white trash konzervatív, de még a Borat is szellemesebben figurázta ki őket, mint ahogyan ez a film teszi. A Cate Blanchett - aki igazi másodvirágzását éli - által bemutatott - természetesen Fox News - média pedig különösen csalóka, hiszen bár nagyon sok dologra rátapint, hogy mennyire hülyének is nézik ezekben a műsorokban a legtöbb embert, a helyzetet a koronavírus cáfolta. Ott sem a média bagatellizálta el a dolog, a média inkább segített, hogy terrorban tartsanak, napi szinten mutatták/ják a halottakat/fertőzöttek számát. Jönne egy üstökös, az első lenne egy hatalmas számláló, ami másodpercre pontosan mutatná, mennyi időd van hátra. Hovatovább a DiCaprio és Blanchett közti szál volt az egyetlen, ami tetszett - és azt is egy másik filmből lopták a készítők.

A legjobban az általam igen csak utált Jennifer Lawrence játéka tetszett, soha életemben nem sajnáltam ennyire ezt a nőt. Talán vele lehet a legjobban együtt érezni, - bár tényleg kicsit túl sokat pánikol :D Jonah HIll nagyon úgy néz ki végérvényesen beleragadt a szerepbe, amit a Wall Street farkasa óta nyomat, Ron Pearlmanról kiderül miért is nem vállal már Hellboyt, Timothée Chalamet pedig azért került a filmbe, mert most jó neki, ha minél több filmbe benne van. Az igazi meglepetése a filmnek Mark Rylance, aki lubickol Elon Musk/Steve Jobs élő paródiájaként - bár ezt kissé igazságtalannak érzem, mindenesetre jó ötlet volt.

A jelölésekről, a zene, és a vágás szimplán értelmetlen, előbbi nem érhető tetten utóbbi pedig teljesen átlagos. A forgatókönyv kiszámítható, és egyáltalán nem a film erőssége a több szálon futó szatirikus cselekmény. Adam McKay munkáiért eddig se rajongtam, de eddig legalább nem éreztem azt, hogy blöffölne, és közben elvárná, hogy tapsoljanak hozzá. Pedig egyeseknél most pontosan ezt érte el.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kövess minket Twitteren is: Follow @Filmbook4