Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Max vs. Max filmklub - Alibi test (1984)

2022. május 21. - scal

Új sorozatunkban közösen kiválasztunk 1-1 filmet, amit mind a ketten megnézünk, majd közösen megvitatjuk, hogy miért is volt érdemes rászánni az időnket. Mivel alaposan ki akarjuk beszélni ezeket a filmeket, ezért ezek mindig erősen SPOILEResek lesznek. Első választásunk Brian DePalma 1984-es, azóta kissé feledésbe merült, talán kissé alul is értékelt thrilleréről, az Alibi testről lesz szó. Ha még nem láttátok, azt javasoljuk, hogy előbb mindenképpen nézzétek meg, aztán gyertek vissza ide, és írjátok meg kommentben, mit gondoltatok róla.

mv5byza4mdvinmqtztk5yi00odk2ltlizwetmtazyjazyzq4yjzlxkeyxkfqcgdeqxvyndkzntm2odg_v1.jpg

Scal

Ez a film végképp meggyőzött róla, hogy Brian de Palma nem egyszerűen "Hitchcock epigon", hanem kiskorában összesen három filmjét látta az öregnek, és felnőttként folyamatosan ezt a hármat remakeli, remixeli, újra, meg újra. Jelen film esetében a motívumok erősen eltolódnak a Hátsó Ablak, és főleg a Szédülés irányába, de megjelenik a Psycho is, mert egy zuhanyzós gyilkolásnak minden egyes De Palma filmben szerepelnie kell.

Sokan nem szeretik ezt a filmet, de most már, hogy kétszer is láttam, egyre inkább úgy vagyok vele, hogy ezt a filmet De Palma külön nekem készítette, hogy cirka negyven év múlva értékeljem itt Magyarországon. Elvégre egyik örök visszatérő motívumom az "elveszett nő" és Hitchcocktól is legjobban a Szédülés tetszett. És jelenleg éppen azzal küszködök, hogy már MINDEN filmjét láttam a mesternek, merre, s hogyan tovább. És akkor itt van ez az ember, aki semmi mást nem csinált a korai filmes szakaszában, mint ezeket a hitchcocki elemeket variálta, - de olyannyira, hogy a Megszállottságot Hitchcock a végletekig gyűlölte, hiszen sajnos nem úgy fogta fel, mint egy tisztelgést a munkássága előtt, hanem mint lopást.

Ugyanakkor míg az a film inkább hangulatában idézte meg a Szédülést, itt a konkrét fordulatok épülnek rá, de olyan szinten, hogy itt is kapunk egy hőst, akinek van egy nagy félelme, nem tudja elviselni a szűk tereket, a bezártságot, vagyis klausztrofóbiában szenved, ami telitalálat, hiszen a tériszony után rögtön ez a másik legismertebb fóbia. Ezenkívül Jake a világ legkedvesebb embere is. Sokan ezt összetévesztenék a pipogyasággal, pedig ő csak nem szeret másokon keresztül gázolni. A film remekül bemutatja, mi történik az ilyen emberekkel. Ahogy a rendező - De Palma visszatérő jolly jokere Dennis Franz - a szemébe hazudik, hogy menjen csak haza, pihenje ki magát, közben meg már azt tervezi kit vegyen fel helyette, mert neki haladni kell a filmmel. Emiatt Jake előbb ér haza, és - miután gondoskodik arról, hogy ételt adjon kedvese szájába - in flagranti rajta kapja egy másik férfival. És mit csinál? Nem rendez jelenetet, egy szó nélkül eloldalog.

tumblr_pe53rvnn7v1r4lsbyo3_1280.jpg

Később ez a viselkedés látható lesz, amikor azonnal bocsánatot kér a csapostól, mert felmerte emelni a hangját - miközben lássuk be, nincs túlságosan jó napja -, sőt még a rakodó munkásokat is udvariasan kéri, hogy legyenek szívesek sietni, mert szeretne tovább menni. A film pedig mindezzel azt mondja, hogyha elnézést kérsz még azért is, hogy élsz, akkor ne csodáld, ha mindenki kihasznál, és az orrod előtt gyilkolják meg a nőt, akit meg is kaphattál volna. Jake megkezdi hát az utat, melynek végén ismét ura lesz saját életének. Mindezért pedig nagyon hitelesnek és jónak tartom szerepében Craig Wassont, és pontosan azért, mert nem egy ismert arc, nem lehet előre tudni mit várhatunk tőle, 1984-ben pedig teljesen ismeretlennek számított, de amennyire sokrétű megközelítést kívánt a szerepe, annyira ügyesen meg is birkózott vele.

Jake-et hétköznapi tragédiái során megkeresi egy ember, aki hamarosan a barátja lesz és minthogy a színészek tartsanak össze a rendelkezésére bocsátja legénylakását azzal a feltétellel, ha Jake gondját viseli a páfrányainak. A lakást a 80-as évek minden létező extravaganciájával felszerelték, van benne láva lámpa, drinkbár, forgó ágy, jakuzzi és szauna, no meg egy látcső, amit a szomszéd házra pozícionáltak, ahol minden este pontban fél nyolckor egy Gloria nevű istennő végzi erotikus táncát, aminek a vége vad önkielégítésbe torkollik. A gátlásos, megvetett, és minden téren kihasznált Jake szinte azonnal a rabjává válik, és kukkolni kezdi Glóriát - itt is tetten érhető viselkedésében, ahogy viaskodik önmagával; tudja, hogy illetlenséget csinál, de a kíváncsisága mindig legyőzi. Ez is egy hatalmas ötlete De Palmanak, mert minden ember szeret kukkolni, akár bevallja, akár nem, csak a legtöbbünknek nincs rá esélye.

bodydouble03-mall.png

A Glóriát alakító, éteri szépségű Deborah Shelton szintén ismeretlen volt ekkor, sorozatokból halászták elő, és nem is készített sok filmet. De személye tökéletesen ötvözi azt a három tulajdonságot, amit egy férfi keres egy nőben, az ártatlan titokzatosságot, a dívára jellemző előkelőséget, és a fülledt erotikát, amelyet még azok a dolgok is képesek átadni, amikhez hozzáér. Pl. egy selyembugyi, amit öt perce még jó ötletnek tűnt megvásárolni. Jake vágyakozását De Plama egy nagyszerű jelenetben mutatja be, ahogy hősünk egy modern nagyvárosi labirintusban, egy bevásárlóközpontban, liftek és mozgólépcsők között követi a nőt, és leskelődik utána, de a létező legfeltűnőbb, és legkínosabb módon - vagyis Jake nem gyakorlott az efféle tevékenységben. Ma már ez a film el se készülhetne, noha a produceri tompítás akkoriban is beleszólt mit lehet és mit nem.

Jake fóbiája később több helyen is megakadályozza őt a cselekvőképességben. Először a liftben, ahol szeretné megszólítani Glóriát, majd később az alagútban, ahol képtelen előbb megállítani a nő támadóját, majd amikor a nő ezek ellenére hajlandó lenne neki adni magát, ironikus módon ugyanúgy befut az alagútba, ahol Jake számára ismét  elérhetetlenné válik. Nincs más megoldás, Jake-nek ki kell lépnie a komfortzónájából. Ám mielőtt erre képes lenne, a film felénél megtörténik az ominózus gyilkosság, és bár másodpercekkel csupán, de Jake elkésik, hogy megmentse Glóriát. A gyilkosság szándékosan eltúlzott, egy teljesen lehetetlen eszközzel történik, egy ütvefúróval, amit már ekkor is az agresszív férfiasság szimbolikájának tartottak, amire De Palma még rá is játszik.

20ef143111c59bdf9872bf729567db18.png

Ekkor elkezdődik a film második fele, vagy akár úgy is fogalmazhatnék, hogy elkezdődik egy teljesen másik film. Az első rész egy neo-noir volt, a tipikus elemekkel, balek főhős, rejtélyes, előkelő nő, titok és gyilkosság. Ez a második rész viszont egy afféle hullámvasút, amiben De Palma egyszerre állít emléket a 80-as években teljesen glorifikált pornóiparnak, váltogatja az elborult képeket, amiknek egy része csak Jake fejében történik meg, másik része pedig annyira szürreális, hogy nem tudjuk elhinni, ez megtörténhet. Valamint a Frankie Goes to Hollywood legendás Relax videoklipjének egy alternatív változatát is megtekinthetjük itt, ami már a kreativitás non plus ultrája, hiszen egy álom az álomban szerű jelenet, csak éppen itt film a filmben. A dal szinte egész végig hallható, miközben Jake-et, az ebben a világban jártalan Dantét Vergiliusként lekíséri a pokolba Holly Johnson.

A film második felében kap szerepet Melanie Griffith, aki a film szereplői közül a legnagyobb karriert futotta be, ő - ahogy a Szédülésben is - Glória alteregója, de itt azért kapunk egy csavart. Míg a Szédülésben Scotty soha nem találkozott az igazi Medalaine-el, de aki eljátszotta szerepét úgy viselkedett, mint Medalaine, addig Jake valójában nem Glóriát látta és nem belé lett szerelmes, hanem Hollyba, és amikor találkozott Glóriával tőle várta el azt a fülledt erotikát, ami valójában Hollynak volt tulajdonítható. Ezért mert kezdeményezni.

body-double.jpg

A film zenéje valami elképesztő atmoszférát teremt, amiből külön kiemelendő az alternatív valóságban játszódó Relax, és Holly témája, ami egyszerre buja, játékos, és kísértésbe csábító, mindig, amikor megszólal tudhatjuk, hogy egy nő valahol éppen kényezteti magát. És azt akarja, hogy figyeljék. De Jake fóbiájának is külön témája van, ami mindig akkor csendül fel, amikor Jake-et elkapja a fullasztó tehetetlenség érzete. A film vége tartogat még egy utolsó fricskát, a credits alatt megmutatja mit is jelent a cím, hol és hogyan alkalmazzák a filmesek mind a mai napig. Immáron egy olyan Jake-el, aki bár ugyanolyan előzékeny maradt mint régen, de visszaszerezte a kontrollt az élete felett, legyőzte gyermekkori félelmét, és többet nem hagyja hülyének nézni magát.

Mire idáig eljutunk De Palma gyönyörű fényképezéssel, bravúros vágásokkal, mesteri ötletekkel kápráztatja el a közönséget, - különös tekintettel a filmben lévő tükrökre, és tükröződésekre - egyszóval a rendezéssel megint csak igazolja, nem az a lényeg sokszor mit mondunk, hanem az, hogy hogyan tesszük azt. Kedvencem amikor Glória bugyit vásárol magának, és a nő tudja, hogy figyelik, ezért résnyire nyitva hagyja a függönyt az öltözőkabinja előtt. A sóvárgó Jake-et pedig azonnal kiszúrja az eladónő és miközben az előtérben azt látjuk, ahogy Glória bugyit cserél, a háttérben az eladó tárcsázza a biztonságiakat - de persze nem azért, mert valaki kukkolja az egyik vevőt, hanem mert nem őt nézi az a férfi a kirakatban, és ez irigységet szül benne.

Mindezek miatt az Alibi test - bár mindent megtesz azért, hogy felhívja a figyelmet VIGYÁZAT CSALOK!, kezdve ezzel az idióta címmel - kellőképpen el tudja varázsolni a nézőt, meglehetősen sokat kell agyalni rajta mi is történik itt, és az utolsó dolog, amit rá lehetne fogni, hogy mindez csak a Szédülés gyenge utánzata. Vagy mindez szándékos, és De Palma úgy akarta láttatni a Szédülést, hogy helyette a dublőrét nézzük, ami az Alibi test.

                                                                                                                                                               

Santino: 

Tanult barátom kiváló érzékkel mutatott rá, hogyan játszadozik az író-rendező De Palma, nagy példaképe, az amúgy egész filmtörténetet meghatározó Hitchcock remekműveivel ebben a filmben. Én magam nem gondoltam végig, hogyan fordította ki De Palma a Szédülés csavarját  egy extra csavarral, szóval ez külön említésre méltó.

Mégsem emiatt szeretem elsősorban De Palmának ezt a “Hitchcock epigon” korszakát, hanem azért, mert De Palma filmjei egy sokkal szabadabb korban születhettek. Hitchcocknál nem folyhatott a vér. Bizony, még a Psychoban sem láthatjuk egyetlen egyszer se, ahogy a kés Janet Leigh meztelen testéhez ér. És ha már itt tartunk, akkor egyébként meztelenül sem láthatjuk. Aztán az új-hollywoodi alkotók szó szerint rengeteg friss vért pumpáltak a mozikba a hetvenes években, az erőszak többé már nem számított tabutémának. Ahogy a nyugati világon hihetetlenül felszabadító erővel végigsöprő szexuális forradalom is teret biztosított a szex és az erotika nyíltabb ábrázolásának a vásznakon. Röviden, és tömören: De Palma egyszerűen megmutathatta mindazt, amit Hitchcock nem. És Hitchcockot nevezhetjük ezért elegánsabbnak, ízlésesebbnek, vagy kreatívabbnak, egy modernebb filmeken edződött néző számára De Palma jobb filmjei a mai napig hatásosabbnak érződhetnek példaképének sok filmjénél.

body-double-1.png

Viszont azóta újra fordult a kocka, és megint egy másik korban élünk, mint ‘84-ben, amikor az Alibi test készült. Ma már a szélsőséges feminizmus és férfigyűlölet mainstreammé válása után teljesen elképzelhetetlen lenne, hogy egy nagy hollywoodi filmben szexjelenetet láthassunk. Arról meg aztán végképp szó sem lehetne, hogy egy olyan férfival azonosuljunk, aki kukkol egy nőt. Vagy egy olyan férfinak szurkoljunk, aki stalkol egy nőt. És teljesen mindegy, hogy azért csinálja, mert a marha beleszeretett ismeretlenül, vagy mert meg akarja védeni. Ez ma már creepy. Ez ma már gáz. És talán már akkor is az volt. De végtelenül emberi, ahogy a film főhőse is az. Amit fentebb részletezel, hogy milyen pipogya ez a karakter, hogy mindenki átgázolhat rajta, és hogy teljesen atipikus egy ilyen főhős egy hollywoodi filmben, az mind igaz, és természetesen tudatos rendezői fogás. Így kelt bennünk De Palma szimpátiát iránta, ezért nem érezték a korabeli nézők feltétlenül gáznak, amit csinált, mert pontosan tudták róla, hogy nem egy erőszakos valaki, hanem egyszerűen egy esendő, gyarló csávó.

Ma már ilyen karaktereket nem lehetséges ábrázolni, és ami a még szörnyűbb, hogy nem is feltétlenül a stúdió cenzúrája, vagy a feldühödött twitter hate kampányok miatt nem lehet, hanem ez ma már egy belülről fakadó öncenzúra. Mivel ez a helyzet, és így áll a jelenünk, ezért mindez ad egy plusz réteget a filmnek, hogy egy olyan áldott korban készülhetett el ami már nem volt prűd, de még nem is köszöntött be a mostani neoprűdség korszaka. Emiatt pedig az egész őszintébb, mint a negyven évvel korábbi, vagy a negyven évvel későbbi filmek. Természetesen ez nem csak De Palmára vonatkoztatható, de ő különösen sokat játszott az erotikával és az erőszakkal, így nála különösen szembetűnő.

12-body-double-telescope.jpg

A történet egyébként elég lassan épül fel, de a kulcsot igazából már a főcímben megkapjuk: amikor kiírják, hogy "Body Double" furcsán elmozdul a háttér, ezzel De Palma rögtön tudatja a nézővel, hogy véletlenül se higgyük majd el azt, amit látunk. Ennek szellemében végignézve a történetet, hát finoman fogalmazva, a tettes kiléte egyáltalán nem igényelt túl sok agymunkát. Már csak azért se, mert Gregg Henry a 80-as 90-es évek széltében-hosszában egy tipikusan olyan karakter volt, aki rosszfiúkat alakított minden filmben és sorozatban, amiben csak feltűnt, egész egyszerűen azért, mert van valami zsigerien visszataszító a csávóban. Amikor De Palma elő akarja adni nekünk azt, hogy ő a jófej idegen a semmiből, aki minden érdek nélkül beköltözteti főhősünket egy ultramodern luxuspecóba (forgó ágy, wtf?), ahol minden este kukkolhat, hát maradjunk annyiban, hogy messziről bűzlik a dolog. És nem csak a történet, meg a színészválasztás okán, hanem a technikai megvalósítás szintjén is, ugyanis az az “indiánmaszk” amit Gregg Henryre adtak, olyan szinten gagyi, hogy abban a pillanatban, ahogy világosban láthatjuk a karaktert, már le is lövi a film a saját poénját.

De oké, lehet erre azt mondani, hogy ennek a filmnek nem a történet, vagy a krimi része az érdekes, hanem De Palma rendezői eszközei. És valóban, ahogy fentebb is írod, a filmnek egyértelmű csúcspontja az ütvefúrós gyilkosság. Körömszaggatóan izgalmas, fantasztikusan egyedi beállításokkal, párhuzamos vágással, a thriller rendezés iskolapéldája. Nem mellesleg forgatókönyv szintjén is kiválóan működik, ahogy előkészítik a dolgokat, például a kutya, vagy az ütvefúró kábel szerepét, ráadásul De Palma végig ügyesen kijátssza a nézői elvárásainkat, véletlenül sem úgy történnek soha sem a dolgok, mint amit előzetesen gondolnánk. A mai napig elképesztően hatásos, igazából már csak emiatt az egy jelenet miatt érdemes volt megnézni ezt a filmet.

Csak hát utána darabjaira hullik az Alibi test.

És ugyan előtte is voltak már kínos pillanatok, elég csak a semmiből jött, majdnem nyilvános utcai szexbe torkolló, végtelenül hosszú csókjelenetre gondolni, ahol a kamera minduntalan pörög főhősünk és a végzet nagyasszonya körül.

És pörög.

És pörög.

És pörög.

bodydouble5.jpg

De nem is csak ez a baj, a film eddig a pontig egy olyan karaktert épített fel a szemünk láttára, aki nem lenne elég tökös így ismeretlenül, az utcán ledominálni egy ilyen istennőt. És ez a gyönyörűséges, végtelenül gazdag nő vajon miért menne bele mindebbe? Egyszerűen semmi értelme. A film ezen pontja egy szimpla férfivágyfantázia, a nem különösebben igényes fajtából. Pláne, hogy majdnem sikerül is ott helyben az utcán megdugnia a csajt.

Persze, ez egy jelenet, oké, nem sikerült különösebben jól, tulajdonképpen el is lehetne felejteni, pláne az ütvefúrós bravúr után. A gond azzal van csak igazán, ami a fúrós csúcsjelenet után következik.

Szóval főhősünk búsan mereng az ultramodern luxuskecójában, a forgóágyán (még mindig wtf, mennyi kokaint kellett elszívni ahhoz, hogy ez valakinek az eszébe jusson, és pláne mennyit ahhoz, hogy meg is vegye, de persze, ez nem a film hibája). A csaj pedig, akit eddig kukkolt, meghalt, emiatt főhősünk most iszik (oké, ez még érthető), és PORNÓREKLÁMOKAT néz a tévében. Most komolyan, ilyen létezett valaha, hogy az amerikai tévékben pornókat reklámoztak éjszakánként? 

És az egyik ilyen reklámban véletlenül meglát egy pornószínésznőcskét, aki pont teljesen ugyanúgy táncikál és masztizik, mint az ő halott szerelme.

Na most, tanult barátom, te, aki feleennyi véletlenbe is belekötsz ennél jobb filmek esetében, áruld már el nekem kérlek, hogy erre mégis mennyi esély volt? Hogy pont ezt a csatornát nézze, pont akkor, amikor még nem seggrészeg, és pont ennek a pornós csajnak, pont ebből a filmjéből, pont ezt a jelenetet mutogassák?

bodydouble.jpg

Utána valami érthetetlen okból kifolyólag elindul a Relax című számnak a klipje, ami - mint kiderül -, nem más, mint egy pornófilm forgatásának háttere. Most nem hiszem, hogy nagy titkot árulok el azzal, hogy sem akkoriban, sem azelőtt, sem azóta nem szóltak ilyen kaliberű slágerek pornófilmekben. Szóval főhősünk, ez a jószándékú, félszeg balek kvázi besétál erre a pornóforgatásra és a kamerák kereszttüzében megbassza korának egyik legnagyobb pornósztárját, sőt még bele is élvez.

Hihető.

Abba bele se szeretnék menni, hogy miért kellett saját magát pornószínésznek álcáznia, ahelyett hogy rögtön eljátszotta volna a producert, amit később egyébként meg is tesz. Valószínűleg ez megintcsak egyfajta mocskos férfifantázia. Milyen jó lenne kukkolni egy gyönyörű nőt, majd az utca közepén megdugni! Milyen jó lenne besétálni egy pornóforgatásra, és megdugni a legdögösebb művésznőt! Ráadásul úgy, hogy amúgy egy félszeg csávó vagy, akin amúgy csak akkor nem gázol át valaki, ha éppen nem akar.

A magam részéről ezzel nincs baj, ha normálisan felépítették, vagy kidolgozták volna, dehát ebben a filmben erről szó sincsen, sőt, gyakorlatilag teljesen karakteridegen jelenetekről beszélhetünk, és ezek nélkül egységesebb is lenne a film.

bodyd5.jpg

Aztán a nagy fináléban egyszercsak kiderül, hogy az egész történet egy álom volt, mint amikor Pamela felébred, és meglátja Bobbyt a zuhanyzóban. Vagy az egész egy filmforgatás volt, mint a Gyalog galoppban. Csak amíg ott ez poén, vagy egy teszem azt, egy David Lynch filmben szürreális agymenés lenne, itt inkább értelmetlen játszadozás a nézővel, ami kellőképpen és feleslegesen kizökkenti a történetből. Mert aztán kiderül, hogy sem álom nem volt, sem forgatás, De Palma csak szórakozik velünk, de igazából elsősorban a maga kárára.

Viszont a vérszegény, minden korábbit alulmúló finálét elnézve, talán nem is olyan nagy baj, hogy beiktatták ezt a kis értelmetlen közjátékot, mert a finálé annyira alulmúl mindent, amit korábban láthattunk, hogy könnyen lehet, De Palma ezért érezte szükségét ennek az amúgy nem különösebben jól sikerült tréfának.

És ha nem lett volna nekünk, mocskos férfiaknak elég, hogy hosszú-hosszú-hosszú perceken keresztül élvezkedhettünk abban, hogy egy férfi kukkol egy meztelen masztizó nőt andalító zenére...

Ha nem lett volna elég, hogy majdnem megdugja őt az utcán....

Ha nem lett volna elég, hogy besétál egy forgatásra, és beleélvez egy pornósztárba...

Akkor jó hírem van: a film végén még láthatunk két hatalmas, gyönyörű mellet, egyenesen a kamerába tolva. 

Sokáig. 

Hosszan. 

Majd elkezd folyni a vér. 

Jó sokáig. 

Hosszan.

Dehát, nem azzal kezdtem, hogy emiatt szeretek De Palmát nézni?

body_double_01.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kövess minket Twitteren is: 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

westernwolf25 2022.05.21. 21:12:49

Jó kis darab volt ez szerintem is, elég sok emlékezetes jelenettel, mint a fúrós, a kukkolós, a csókolózós részek, vagy a kedvencem, amikor a főhős rajtakapja a nőjét, amikor az épp megcsalja. Kellemetlen pillanat... Szerettem a jellegzetes, '80-as évekbeli hangulatát, pl. az a pláza is felidéz ezt-azt a gyerekkoromból. A film nézése közben nekem is Lynch jutott eszembe, nem lennék meglepve, ha hatással lett volna rá. Amit írtok, az alapján pedig egyre jobban azon gondolkodom, hogy itt ez az egész a frusztrált férfi-fantáziában való bolyongás. Hát, ilyet is lehet csinálni egy hollywoodi tömegfilm keretein belül. Az írásotok tetszett, ahogy mondtam, jobban felnyitotta a szemem.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2022.05.21. 22:14:34

Egyik kedvenc De Palma-filmem, még filmbookos korszakomban akartam írni róla, és a MovieCopson talán hamarosan meg is teszem.

De Palma filmjeiben sok a valószerűtlen fantáziajelenet, amelyek az adott szereplő belső félelmeit testesítik meg. Tipikus példa erre a Gyilkossághoz öltözve elején látható zuhanyjelenet, amelyben a csupasz hősnőre hátulról (!!! Addig hol volt?) támad egy férfi, aki befogja a nő száját. Az asszony kétségbeesve várná a segítséget a férjétől, aki egy-két méterre tőle borotválkozik, mint aki semmit nem lát vagy nem érdekli, amit lát.

Egyértelmű a Szédülés hatása, hiszen ott a tettes a főhős tériszonyát, itt meg a klausztrofóbiáját használja ki. A szemtanú mindkét filmben arra kell, hogy NE azt lássa, ami ténylegesen történik, hanem azt, amit a tettes el akar hitetni vele, hogy tudtán kívül hiteles HAMIS tanú legyen.

Remek film, ragyogó ötletek vannak benne. De Palma akkor volt a legjobb, amikor „hitchcocki” korszakát élte. Szerintem.

szekőcei 2022.05.22. 09:10:12

insert noice.gif

még ilyet, sokat!

metata 2022.05.23. 09:02:05

A Frankie Goes Hollywood helyesen Frankie Goes To Hollywood /FGTH/.
A többi rendben.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.05.23. 18:14:41

Nagyon köszönöm a filmelemzést, nem ismerem a filmet, de ezután meg fogom nézni.

Éppen ezért kérlek, ne tekintsd akadékodkodásnak vagy nyelvtannáciskodásnak, hogy megemlítek egy (engem legalábbis) bosszantó hibát. Végig ilyeneket írsz, hogy Jaket és hasonlók. Mivel a név utolsó betűjét nem ejtjük, a magyar helyesírás szerint kötőjellel toldalékoljuk, így:

Jake-et, Jake-kel, Jake-nek, ez a könyv Jake-é stb.

lutria 2022.05.23. 22:26:18

Ez az "ütvefúrózás"hatásvadászat vagy műszaki hozzánemértés?
A képen egy speciális fafúró (pl.gerendára)fúrószár látszik a hozzávaló nagy nyomatékú fúrógéppel ami tutira nem ütvefúró-ami szinte csak vasbetonra/kőre való,puha anyagban nem is működne az a funkciója.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.05.24. 00:19:16

@lutria: azért ütvefúrót írtam (amit az emberek 99%-a kurvára nem tud megkülönböztetni a sima fúrógéptől) mert ez egy hiba a filmben, ugyanis az indián ezzel akarja feltörni a széfet ami fémből van, DE a fúrószál valóban fafúró, vagyis nem is tudná vele ezt megtenni (de nem is ez a szándéka) hogy ezt De Palmaák szándékosan hagyták benne, vagy csak figyelmetlenek voltak nem derül ki, de lehet ez is egy jel, hogy nem betörni készült hanem eleve gyilkosságra (mármint nekünk nézőknek kifelé egy jel, minthogy nem ugatja meg a kutya se) mert a nyomozók is nyilván ebből levágnák hogy valami nem stimmel

egyébként a mai fúrógépek szinte mindegyikében van ütvefúró funkció, be kell kapcsolni egy gombot és akkor ütvefúróként is működik a megfelelő fúrószál behelyezésével, hogy nagyobb nyomatékot adjon

szakmai hozzánemértést szerintem akkor követtem volna el ha fúrókalapácsot írok :D

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.05.24. 14:23:14

@scal:

"szakmai hozzánemértést szerintem akkor követtem volna el ha fúrókalapácsot írok :D"

Oszt meg miért? Az ütvefúró sem éppen ideális fémhez. Koponyalékeléshez meg mindkettő jó. :D

"megfelelő fúrószál behelyezésével"

Jó lesz az fúrószáRnak is.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.05.24. 21:23:56

@Kovacs Nocraft Jozsefne: gondolom nem nézted még meg a filmet, mert akkor tudnád hogy nem a koponyáját lékelik meg :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.05.24. 21:46:29

@scal:

Írtam is korábban, hogy nem láttam, de meg fogom nézni.

S lényeg az, hogy puha anyagban sem az ütvefúró, sem a fúrókalapács nem fog ütni. A koponya áttöréséhez meg inkább javasolt a fúrókalapács egy kisebb vésővel. :D

Van itthon fúrókalapács is, a múltkor fúrtam vele a szomszédnak betont, úgy ment bele - mármint a betonba, nem a szomszédba -, mint kés a vajba. Ütvefúróval eleve nem is próbáltam.

westernwolf25 2022.05.24. 22:32:20

Erről a fúrós vitáról nekem stílusosan egy Hitchcock-idézet jut eszembe: "Ez csak egy film." :)

eßemfaßom meg áll 2022.05.25. 09:50:22

@scal: "hogy nagyobb nyomatékot adjon" Szerintem a kapcsoló átkapcsolásakor ütés üzemmódba vált nem +nyomatékot ad mert azt eleve nem nagyon tudna adni mert hát hogy csinálná.

eßemfaßom meg áll 2022.05.25. 10:04:31

@scal: De miért gondolod, hogy az a gép ütvefúró? Semmi nem utal rá, mutatják sokszor közelről, nincs rajta üzemmódváltó

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.05.25. 16:57:37

@eßemfaßom meg áll:

Szerintem impulzust akart írni, az ütés miatt. Igaz, a fúrókalapácsoknál inkább az ütések számát és energiáját szokták megadni, utóbbit joule-ban.

A jelenetben nem is láttam fúrógépet.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.05.26. 01:17:19

@Kovacs Nocraft Jozsefne: oké, mivel láthatóan te vagy az expert a témában, mivel fúrnál szét egy széfet?

eßemfaßom meg áll 2022.05.26. 11:02:30

@scal: a filmbeli gép jó eséllyel megfelelne (elég masszív ipari jószágnak tűnik) csak nem fafúrószár kellene bele hanem valami keményfém szár.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.05.27. 17:43:48

@eßemfaßom meg áll:

Igazad van, de mennyivel látványosabb a filmbéli fúrószár!!

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.05.27. 20:55:43

@Kovacs Nocraft Jozsefne: na jól van, akkor neked mást tartogatok, azt hiszem az idióta viselkedésed éppen eléggé toleráltam, ment a perma
süti beállítások módosítása