“This is the day you will always remember as the day you almost caught Captain Jack Sparrow”
A Karib-tenger Kalózai azon kevés filmek egyike, melyet kétszer is megnéztem moziban - persze ezt leginkább annak köszönheti, hogy első alkalommal késtem vagy fél órát róla - több szempontból is csoda, de most leginkább azért gondoltam foglalkozni vele, mert kell egy kis pozitívumot küldeni Johnny boynak, most hogy legyőzte az Amber tragédiáját.
A Karib-tenger egyébiránt az egyik legjobb kalandfilm amit láttam, nem véletlenül válogattam be anno kalandfilm listámba. Bemutatója óta majdnem húsz év telt el. Ha jól emlékszem, egyik barátom ajánlotta e filmet, és végül Szegeden néztem meg, előbb a városi moziban - ott még van ilyen - majd később a multiplexben. Tulajdonképpen annyira nem is érdekelt volna, mert Johnny Depp soha nem tartozott a nagy kedvenceim közé. Fogalmazzunk úgy, hogy nem olyan filmekben játszik, amiket kedvelek. És így visszagondolva azért ez a vállalkozás, még Jerry Bruckheimertől is merész volt.
Feltámasztani egy olyan műfajt, amiben az elmúlt húsz évben pocsékabbnál pocsékabb próbálkozásoknak lehettünk szemtanúi, a főszereplő az az Orlando Bloom, akit a nőkön kívül mindenki utál, a nő akire hajt, az ekkor még teljesen ismeretlen Keira Knightley, és Depp olyan szerepben tűnt fel, ami ellen ő maga is ágált egész életében. Hiszen akár tetszik, akár nem, noha a kritikusok sokat dicsérték, ő mindig is egyfajta réteget szólított meg, szürreális szerepeivel - Tim Burton házi színészének is hívták. És itt van még egy ragyogó Shakespeare színész Geoffrey Rush, aki azonban szintén következetesen kerülte egész életében a blockbustereket.
Hogy lehetséges akkor mégis az, hogy egy ilyen remek film született, amiben az utolsó mellékszereplő is parádézik, és amiben az emberek szinte észre sem veszik, ahogy az egyszerű hétköznapi - nem tudok jobb szót rá mondani - swashbuckling kalandot alaposan megfűszerezték természetfeletti elemekkel. A Monkey Island kalandjátéksorozatból egyszer már akartak filmet készíteni, és ha nem 1990-ben járunk, akkor nyilván el is készítik, és valószínűleg ugyanúgy el is kúrják, mint a legtöbb játékadaptálást. A szerencsés kiválasztott, az akkor igen csak felkapott Michael J. Fox lett volna, aki szerintem vissza tudta volna adni Guybrush alakját.
De miért is beszélek erről, amikor a filmről kellene? Talán mert szeretném néhány egyezésre felhívni a figyelmet, amiket már a trailerben fel lehetett fedezni, és leginkább ezek miatt jutottam el odáig, hogy a moziban kötöttem ki, és ha már mentem, hát magammal rángattam még féltucat barátomat. Először is itt van Guybrush alakja "I want to be a pirate!" mondja ő. A Bloom alakította Will Turner ugyan nem akar kalóz lenni a film elején, de Depp karaktere; Jack Sparrow kapitány fokozatosan meggyőzi róla, hogy ez a sorsa és a film végére bele is jön. Aztán itt van Elaine, akibe Guybrush szerelmes lesz, de nem igazán tud vele beszélgetni. Ő a játékban egy kormányzó és sokkal jobban kézben tartja a dolgokat mint Guybrush, sőt nem egyszer ő húzza ki a csávából mindkettőjüket, holott ez Guybrush feladata lenne. A filmben a Knightley által játszott Elizabeth Swann a kormányzó lánya, Will ugyanúgy szerelmes bele, de ez úgy tűnik hiú ábránd hiszen ő csak egy kovácsinas. Az a jelenet, amikor egy evezővel fejbe vágja a kalózokat egy az egyben olyan, mint amikor Elaine megmenti Guybrusht.
Elaine-t a játék egy bizonyos pontján elrabolja Ghost Pirate LeChuck, aki szerelmes a nőbe, és a Monkey Island alatt található rejtekhelyére hurcolja. Ezt szinte szóról szóra copy-pastelte a film, bár Barbossa kapitány - aki szintén Ghost Pirate, az elrabolt azték arany miatt - nem szerelmes Elizabethbe. A film készítői rendkívül hangulatosan oldották meg, hogy csak a hold fényében látható az elátkozott kalózok valódi alakja, egyébként nem lehet megkülönböztetni őket más tisztességes kalózoktól. Büdösek, koszosak, és velejükig gonoszak.
A játékban egyébként lesz még egy karakter, aki beazonosítható, ő a Voodoo Lady, de ő ebben a részben nem szerepel, csak a két folytatásban, ott viszont csupán a sejtelmes zene, meg egy kis koporsós csónakázás hiányzik. Hasonló még a kannibálok szigete, de ez is csak a második részben bukkan fel.
Aztán itt vannak a hangulati elemek. A mellékszereplők többnyire teljesen idióták legyen szó kalózokról, könnyen becsapható őrökről, vagy dorbézoló léhűtőkről. Jack Sparrow kapta szinte a legtöbb teret a filmben, bár a történet nem róla szól, de furcsa mód mindig úgy alakul, hogy nyakig belekeveredik. Holott őt nem a szerelem vagy egyéb magasztos eszmék vezérlik, csak a bosszú, no meg a hajója, a Barbossa által elorozott Fekete Gyöngy visszaszerzése. Film eleji bevonulója olyan parádés, mintha csak Stantől vette volna ladikját. És a szövegei? Éppen csak azt nem üvölti el, hogy "Look behind you, a three headed monkey!" de többnyire mindenkit hülyére vesz a filmben, legyen szó Willről, a kormányzóról, Barbossáról, őrökről, régi cimborákról, szeretőkről, vagy legfőbb ellenlábasáról, a Jack Davenport alakította Norrington kapitányról. Norrington Elizabeth kérője, és ugyan ezt a nő nem akarja, de hát mit tehet valaki, ha kormányzó lányának születik, nem mehet hozzá az első jöttment kovácshoz, vagy kalózhoz.
A filmben az összes kalóz klisé szerepel, van cápaetetés, Port Royal elleni támadás, kitérő Tortugára, - ezek mind Mélyen a Karib-tengerben vannak - három különböző hajót is láthatunk, melyekből egyet szét is lőnek, de lesz itt párbaj, "How appropriate, you fight like a cow!" szabadulunk börtönből - ahol ugyanúgy egy kutya őrzi a karikára fűzött kulcsokat, mint a Monkey Island második részében -, leszünk lakatlan szigeten, iszunk grogot, meg jó sok rumot és Barbossa kedvence egy igazi kis makákó majom, papagáj helyett. A majmok pedig örök szereplők a Monkey Islandokban. Igaz, kampós kezeket, falábakat, letakart szemeket nem fogunk látni ugyanis Bruckheimer tudja milyen adagban kell a kliséket is adagolni, és direkt nem akart semmi ilyesmit látni a filmben.
Profizmusa hihetetlen mélységben meglátszódik ezen a filmen, tudja mit kell adni a népnek, aki elvárja, hogy a kalózok romantikus tónusban jelenjenek meg, ne pedig úgy, ahogy valójában kinézhettek. Igazság szerint a filmről nehéz mondani új dolgot, akkoriban tele volt a sajtó vele, még werkfilmeket is lehetett látni a tévében, és hazánkban a DVD kiadás éppen kezdett magára találni. Ráadásul a Karib-tenger kalózai nem csak egy egyszerű siker volt, hanem egy "mega-hit" a 140 milliós forgatási költség laza 650 millát fialt, és ugyan az alcím már sejtette hogy lesz folytatása, igazából a film kedvező fogadtatása nyitotta meg az utat az - véleményem szerint teljesen felesleges - újabb részek előtt.
Nem tudom kinek mondok vele például újat azzal, hogy Depp Sparrow karakterét Keith Richards szétdrogozott alakjáról mintázta, s ezért van olyan egyedi kinézete. Amíg karakterét nem szokta meg a néző, előbb nézné valami indiánnak, mintsem egy hagyományos kalóznak. De bizony a kellékesek odafigyeltek a legapróbb részletekre is, és ruházatán minden egyes apróságnak külön története van, még akkor is, ha ezek legtöbbje említést sem kap a filmben.
Szerencsére Depp nem csak a külsőségekre figyelt, hablatyolása, nézése, vigyorgása, imbolygó járása mind, mind segítette, hogy a film legemblematikusabb alakjává nőjje ki magát. Az olyan apróságok, mint amikor Elizabeth-el egy szigeten rekednek, és elgondolkozik, hogy féltve őrzött egy szem golyóját most beleereszti a nőbe, aki felgyújtotta az összes rumot, vagy amikor leugrik a palánkról a pisztolya után mind-mind ragyogó elemei ennek a nagyszerűen megírt figurának. Bárhova is megy, galibát kavar, folyvást azt nézi, hogyan fordíthatja a dolgok állását a maga javára. Az pedig, hogy amerre megy mindenhol lop, csal, hazudik - saját legénységének képes beadni, hogy két teknősön menekült meg legutóbb, és a pórázhoz való kötelet a hátán levő szőrből sodorta - csak azt bizonyítják, hogy ízig vérig kalóz.
Szorosan a nyomában Rush, aki szintén lubickol a gonosz szerepben. Barbossa egy velejéig romlott alak, még azt sem lehet neki elhinni amit kérdez, habozás nélkül feláldozza embereit, és mégis éreztetni tudja fájdalmát amikor kell. Ha már halhatatlanságra kárhoztatták egykori mohósága miatt legalább azt élvezi amit tud, ilyen például akasztófa humorérzéke. Sparrow után, neki vannak a legjobb szövegei, ráadásul ő olyasmiket is kimondhat, amiért Sparrowet megutálnánk, de mivel Barbossa a gonosz, ő nyugodtan átlépheti ezt a határt. Egyetlen vágya egészen emberi, szeretne végre ismét érezni dolgokat, az étel, az ital, a szellő, az asszony ízét. Csupán egyetlen harapást egy friss almából. Hogy mennyit képesek utalgatni egy ilyen aprósággal, szintén azt mutatja, hogy az írók nagyon jól végezték a dolgukat. Például amikor Sparrow jóízűen elrágcsál egy almát, Barbossa pedig csak vágyakozva nézi a jelenetet. De ilyen az is, amikor Sparrow felvilágosítja egykori beosztottját, hogyha ők nem árulták volna el, most ő is szellemként létezne, szóval voltaképpen hálával tartozik nekik. A Barbossa név a Barbarossa eltorzítása, nyilván a készítők nem akarták századjára is felhasználni, de hogy mennyire kútba esett igyekezetük, én a mozi után vagy két évig Barbarossának hívtam az ürgét.
Will karaktere sokkal egyszerűbb, ő a tipikus legkisebb fiú, aki persze kinézte magának a legjobb nőt, és ha törik, ha szakad megszerzi a film végére. Bloomot sokan utálják szépfiú szerepei miatt, de ahhoz képest, amit Legolasként kellett alakítani, szerintem tökéletesen adja a szerepet, bár kétségtelenül elgondolkodtató, hogy a Karib-tenger harmadik része óta épkézláb filmben nem igazán szerepelt. De ha ez valakit megnyugtat képzelje oda Jude Lawt, Ewan McGregort, Tobey Maguiret, vagy Christian Balet, mert mind esélyesek voltak a szerepre. Utóbbi nyilván remek alakítása miatt, amit a Kincses Sziget 1990-es feldolgozásában nyújtott.
Jack Davenport igazi meglepés e filmben, parádés a nagyképű, sótlan angol szerepében, néha iszonyat nagy jelenetei vannak pedig talán ez az a rész, amiben a legkevesebbet játszik. Legjobbak persze, amikor magabiztosan kijelent valamit, aztán a film készítői szépen bebizonyítják, hogy nincs igaza. Rendkívül hálátlan ugyanakkor a karaktere, ugyanis minden azt sugallja, hogy legyünk a kalózokkal, utáljuk Norringtont, aki egyébként cseppet sem gonosz, csak próbálná a munkáját végezni, de ebben mindenki ellene van. Elizabeth nem szereti, a hajói lassúak, és hülyékkel van körülvéve. És ennek az embernek kellene biztosítani a rendet és fegyelmet a Karib-térségben. Már-már megsajnálom.
Azt hiszem nem vagyok vele egyedül, hogy Knightley kisasszony szépségének csak hódolattal lehet adózni a filmben. Mindössze 18 éves volt ekkortájt, bár egy rakás szerepet tudhatott a háta mögött, többek között a Baljós Árnyakban is volt egy aprócska jelenése. Ismét csak azt tudom mondani, Bruckheimernek nagyon jó szeme van a ifjú szépségek felkarolásban. És ki ne felejtsem Jonathan Prycet, aki a kormányzót alakítja, és csupán pár jelenete van, de tehetsége kétségkívül ott is megcsillan. Nem hiába, ő már egy igazi régi motoros. Legjobb jelenet tőle, amikor a levágott kézzel küzd, meg amikor megdádázza az elfogott kalózokat, akik elől pár percre még gyáván elbújt.
Sokat szoktam dicsérni a zenét különböző filmeknél, meg játéknál, ezt most is megteszem. Egy olyan albumnak, mint amit Klaus Badelt komponált ehhez a filmhez, minden magát filmrajongónak mondó emberkénél szerepelnie kell. Annyira jól sikerült az alaptéma, hogy rengeteg helyről hallottam később vissza. Egyszerűen mindenki ellopta, ugyanúgy ahogy Jack Sparrow karakterét meg leutánozták.
Nem zengtem ódákat viszont Gore Verbinski rendezőről. Ennek meg van az oka. Egyetlen munkájával sem győzött meg arról, hogy lenne valami egyéni látásmódja, inkább afféle tisztes iparosnak tartom, s az, hogy ez a film olyan lett amilyen, sokkal inkább Bruckheimernek és a színészeknek köszönhető. Mi több azt sem értem, hogy egy idétlen Egértanya, egy középszar Mexikói, és egy japán remake, a Kör után miért őrá esett a választás? Vajon mi mutatta azt, hogy az ő kezében biztos jól sikerül egy kalandos, romantikus, misztikus alkotás? Szerintem leginkább ő ért rá, és Bruckheimernek vannak hozzá hasonló bejáratott rendezői, akik hoznak egy bizonyos szintet. Lehet hogy itt pont ez kellett, domináljon inkább a színészi játék, semmint az erőskezű rendezés.
A filmet kétségkívül Depp viszi a hátán, olyannyira együtt élt a filmmel, hogy képes volt apróságokon vitázni a Disney fejeseivel - minthogy hány aranyfoga legyen, - rengeteg helyen improvizált - még a filmet lezáró nagyszerű mondatot is ő agyalta ki - és bár nagyon jól időzített a film, mivel látszólag mindenki kiéhezett egy könnyed nyári kalandra, gondoljuk csak el, ha pl. Johnny Depp helyett másvalaki kapja a szerepet. Mondjuk Michael Keaton? Esetleg Christopher Walken, vagy ami a legrosszabb lett volna, Jim Carrey. Sőt mindenki kedvenc Robert de Niroja - aki az utóbbi húsz évben mintha nem igazán olvasna forgatókönyveket - azért esett ki a szórásból, mert úgy prejudikált, hogy a film bukás lesz, aztán amikor kiderült, hogy mégsem, gyorsan elvállalta a Csillagpor langyi kapitányát. Micsoda érzéke van ennek az embernek a szerepekhez. Na ilyenkor gondolkozok el azon, hogy hogy a francba készülhet bármi nézhető egyáltalán.
No jó, tudom én, hogy valójában az egész a Walt Disney, Pirates of the Caribbean látványparkján alapszik, és ebből a szempontból az első kasszasiker lett, míg a többi látványosan elhasalt. Sőt a rengeteg parkbéli jelenetet - például amikor Tortugán Jack körbevezeti Willt, vagy amikor a disznókkal alszik Mr. Gibbs - sikerült zökkenőmentesen integrálni. De nekem azt senki ne mondja, hogy a Monkey Islandről a készítők között senki nem hallott, és nem emeltek át semmit!
A Disney egyébként a filmmel szó szerinti véráldozatot mutatott be, amikor elhatározták, hogy, ez lesz az első PG-13-as filmjük. Ez azt jelenti, hogy Elizabeth kisasszonynak ugyan a vállánál többet nem mutatnak, de ahhoz elegendő, hogy néhány igazi bravúros párbajt láthassunk, hasba szúrjanak és lőjenek pár gonosztevőt, és a film szempontjából nem lényeges számú katonát és még vér is csöppenjen pár helyen. Egészen eddig csak PG, vagy G - vagyis minden korosztály számára nézhető - besorolást kaptak a filmjeik, erre kínosan is vigyáztak. A film sikere aztán bizonyos tekintetben vissza is ütött, mert annyian voltak kíváncsiak az eredeti park látványosságára, hogy szépen fel kellett újítani az utolsó szegig.
A DVD kiadásokról -
A film megnézése után kétség sem férhetett hozzá, hogy legújabb szerelmem egyszer majd a polcomat díszíti. És itt gyorsan le is szögezném, hogy A Karib-tenger kalózai egyike a legteljesebb DVD kiadásoknak. Semmi - és ezt ritkán mondom, talán ezen oldalakon nem is mondtam ezt még - nem hiányzik a korongokról. Ami nincs rajtuk, az el sem készült. A DVD kiadás iskolapéldája. Erősen ajánlom mindenkinek beszerzését.
A film már 2004-ben DVD-re került, menetrendszerűen, egy félévvel az amerikai bemutató után. Ez már eleve dupla lemezes volt és egyedül ehhez a kiadáshoz adtak egy szép dombornyomott, hologramos matricával ellátott papírtokot. Másfél évvel később napvilágot látott a sokkal csúnyább kartondobozba bújtatott három lemezes verzió, amiben ugyanez a két lemezes kiadvány, valamint a misztikus Elveszett Lemez kapott helyet. Sokak szerint egyáltalán nem hiányzott, mert maga az alapkiadás is eleve jó volt - ezt a rókabőrlehúzást a másik két kiadványnál nem is játszották el - de ha már mégis kiadták gondoltam nem árt beszerezni. Ha a kartontoktól eltekintünk - ezekért én speciel sosem rajongtam - ez is egész jó borítót kapott.
A film 5.1-es eredeti angol, valamint magyar, és - számunkra különösen vicces - cseh szinkront tartalmaz. És itt rögvest le is szögezném, hogy aki a filmet valóban szeretné 100%-an magáévá tenni az kizárólag eredeti hanggal és felirattal nézze, ugyanis Depp karizmatikus hangját frankón sikerült kiherélni. Általában támogatom a magyar szinkront, de ekkor már 2000 után járunk, s bizony a szinkron minősége gyorsabban romlik, mint a forint árfolyama. Az összes szereplő nagyon béna hangot kapott, Bloom például Csőre Gábor hangján szólal meg, és mintha rohamtempóban készült volna, sehol a híres magyar hangsúlyozás.
A kép 2.35:1-es arányú 16:9-re szétdobva. Egészen szép, akár mondhatnám, hogy tesztminőségű ha egy DVD-t veszünk alapul. A dupla lemezes kiadvány egy átlátszó slipcase, ami az eredeti verziónál különösen hatékony volt, mert belső borítót is kapott, ugyanez érthetetlen módon lemaradt a háromlemezesnél. A lemezek szitázása szép, a film lemezén Depp, az extrákon egy koponya látható.
A filmes korong nagyon jópofa mozgó menüt kapott, talán az egyik legjobbat, amit valaha láttam. Extraként HÁROM darab audiokommentárt is kapunk! Az első kettő - Depp és Verbinski, valamint a négy író kommentárja - a teljes film alatt élvezhető, tényleg jópofa, és lényeges infókat is megtudhatunk belőlük. A harmadik egy amolyan vágott verzió, melyen hol a producer, Bruckheimer, hol pedig Knightley és Davenport beszél, azonban ezek csak bizonyos jelenetek alatt szólalnak meg, és van hogy sokáig csak a csendet hallgathatjuk. Ami azonban a legfontosabb: az ÖSSZES kommentár magyar feliratot kapott, úgyhogy valóban mindenki élvezheti.
Az igazi csemegék azonban az Extra korongon várakoznak. Itt található egy negyven perces werkfilm amiben olyan érdekességeket is bemutatnak, mint az utószinkron és zörejtár valamint egy csomó CGI jelenet, ami után a film sajnos kicsit veszít is a bájából mert már az ember tudja mit mivel vágtak össze. Húsz percnyi forgatási anyag, öt jelenet felvételéről; három videonapló a forgatásról, összesen huszonöt percben. Játszhatunk egy interaktív hajóval, ahol a különböző dolgokra kattintgatva kisfilmek jönnek be, amelyekben elmesélik a kalózok eredetét, szokásaikat, és egyéb dolgaikat, akinek ehhez nincs türelme, az akár egymás után is megnézheti a filmecskéket, ez körülbelül ötven perc. Van egy három perces, egészen vicces bakiparádé, tizenkilenc kihagyott, vagy kibővített jelenet, amelyek ezúttal nem is olyan banálisak huszonegy percben, a Holdfény jelenet elkészítése az íróasztaltól a végleges jelenetig hat perc alatt és egy 1968-as tizennyolc perces kisfilm, amiben maga Walt Disney mutatja be hogyan is fog kinézni a Karibi Kalózok látványosság. MINDENHEZ választható MAGYAR felirat! A filmeken kívül az ekkor szokásos fotóalbum, négy jelenet storyboardja, valamint reklámplakátok.
Felhívnám a figyelmet, hogy lehet vadászni, mert egész csomó rejtett extrát szórtak el a különböző állóképeken! Egyiket másikat nem is olyan könnyű megtalálni!
Az Elveszett Lemez nem ilyen gazdag információban, de azért azon is találunk érdekes dolgokat. Sparrow és Barbossa karakteréről beszélnek az alkotók, kb. tíz percben; újabb forgatási jelenetek, kb. negyed óra; Barbossa majma is kapott egy ötperces kisfilmet; van egy korai animációs film, amihez hasonlót csak a rejtett extrák között találhattunk eddig a dupla lemezes változaton, ez kb. három perc; valamint egy újravágott verzió a már említett Walt Disney filmecskéből, amit ezúttal a készítők is kiegészítenek egy-két gondolattal, kb. húsz perc. És utoljára hagytam azt a négy percet, ami talán a legnagyobb baromság az összes extra között: a filmből megy egy négyperces etap és közben váltogatják a szinkronokat, japántól az oroszon át egészen a thai-ig. Mindez magyar felirattal, és még ezen a lemezen is találhatunk két darab rejtett extrát. Messze a legérdekesebb dolog viszont a hologramos szitázás amin Micky Egér különböző dolgokat mível.
A Karib-tenger az óriási siker után kapott NÉGY folytatást, jelenleg pedig rebootolni szeretnék, köszönhetően annak, hogy Depp soha többet nem hajlandó eljátszani a karaktert. Készült hozzá kettő PC játék, egy ami csupán a címet orozta el, egy pedig, ami Jack Sparrow karakterét. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy a film kultuszt teremtett, a gyerekek újra szerettek beöltözni kalóznak, elárasztották a játékboltokat a merchandising termékek, könyvek, albumok, kifestők jelentek meg róla. Úgyhogy ha éppen szomorú vagy, vagy csak egy kis könnyed kikapcsolódásra vágysz, akkor szerezd be ezt a filmet és irány a horizont!
Ui: ja, hogy miért késtem le a filmet? Mert éppen a bemutató napján tartották a kollégiumi felvételimet és hát persze, hogy utoljára szólítottak be. A dolog leginkább azért idegesített, mert egyik barátom jegye is nálam volt, akinek ott a többiek ezt újfent megvették. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy miközben a moziba loholtam összefutottam egy másik barátommal, és rábeszéltem, hogy neki adom a fennmaradt jegyemet. És mivel a film szuper volt, így a rákövetkező héten elhívtam rá egy lányt is, úgyhogy végső soron egy randi-film számomra ez a film. És annak is tökéletes.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!
Kövess minket Twitteren is: Follow @Filmbook4
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.03.03. 08:53:27
Meg utána a hbo-n vagy tucatszor.
Gery87 2022.06.09. 17:40:02
Sokszor láttam ezt a filmet, nem rossz, de annyira sosem kötött le igazán...valahogy a kalóz téma nem hoz lázba manapság. Az utóbbi években akárhányszor adják bele-bele nézek, de végig sosem. Egyébként szerintem a szinkron rendben van. Jack hangja abszolút illik hozzá, nem éreztem odanemillőnek.
Más:
Kéne egy kis segítség:
Van egy amcsi film, elég régi, egy fickó új asszonyt visz haza, de van egy kis bibi, a csávó rasszista embervadászatokat tart a haverjaival, akik között a politikai elit köreiből is bőven vannak, valamiféle összeesküvés is fonódik a háttérben, a nő úgy rémlik beépített ügynök, nem tudom....azt se kik játsszák, igen rég láttam és talán egyszer azt is TV-ben.
Sehogy nem tudtam úgy körülírni keresésnél hogy ráakadjak.
Ha valaki tudja mi ez és mi a címe, az remek lenne!
Gery87 2022.06.09. 17:42:41
Állítólag flangált is civilben így az utcán.
Tény hogy elég pacek.
MetaLogika 2022.06.09. 19:38:10
Lehetett volna ez tehát egy tényleg jó film is ... de akárhogy is nézzük ... pénzfialtatáson és némi tömegigény kielégítésén kívül nem jutott többre. Közepes alá.
Gery87 2022.06.09. 20:07:27
"Depp Sparrow karakterét Keith Richards szétdrogozott alakjáról mintázta,"
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.06.09. 21:50:53
Honnan plagizáltak (szerinted) mert ez érdekelne.