40 éves a KAFF

– beszámoló a 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról

2025. június 21. - Filmbook

Idén ünnepelte negyvenedik születésnapját a KAFF, azaz a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. A kétévente megrendezett, sorrendben tizenhetedik eseményen – május 27. és június 1. között. Mottójuk szerint, amely 2011-es 10. KAFF-on fogalmazódott meg, Kodály Zoltán után szabadon: „Legyen az animáció mindenkié!” Ennek megfelelően a fesztivál programjai ingyenesen látogathatók, s sokan éltek is a lehetőséggel, hogy láthassák a friss, díjakra jelölt alkotások mellett, az elmúlt negyven év legkiemelkedőbb terméseiből összeállított válogatást.

Magyarország első animációs filmfesztiválja szorosan kapcsolódik a Pannónia Stúdió Kecskeméti Műtermének 1971-es alapításához. Először a magyar alkotók és alkotások látogattak el külföldre, majd 1985-ben – különösen Mikulás Ferenc szorgalmazására – megszervezték az első hazai szemlét, ami aztán 1993-ban fesztivállá bővült, s megkapta mai elnevezését, a fogalommá vált KAFF betűszóval együtt. A rendezvény a kezdetektől retrospektív vetítésekkel, előadásokkal ápolja a magyar animáció múltját, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat és díjazza az elmúlt két év erre érdemes alkotásait. Az animációkészítés mesterei és tanulói ezen a helyen alakíthatnak ki hosszútávú kapcsolatokat, de a szakmai közönségen túl a mozikban és szabadtéren vetített animációkat és egész estés rajzfilmeket akár családi programként is be lehet építeni.

A hatnapos eseményen több mint 300 animációs filmet vetítettek, köztük magyar és nemzetközi alkotásokat is, hiszen a fesztivál két fő szekció fókuszált: a magyar animációs filmek versenye mellett az európai animációs játékfilmek és televíziós produkciók is külön figyelmet kaptak. A versenyprogramba 23 ország 409 nevezett filmje közül válogattak be alkotásokat. Kiemelt díszvendég a Nordic Animation volt, amely egy együttműködés az észak-európai országok – Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland – vezető animációs stúdiói között. Alkotásaik, amelyek külön blokkot kaptak, elsősorban a gyerekközönséget célozzák meg, olyan értékeket közvetítve, mint a sokszínűség, nyitottság, demokrácia és egyenlőség.

Idén dupla ünnepet is ültünk, hiszen a KAFF 40. évfordulója egybeesett a magyar animációs film mágikus 111. születésnapjával, az ennek szentelt vetítésen a teljesség igénye nélkül a hatvanas évekkel kezdődően napjainkig bezárólag 35 filmet nézhetett meg a közönség a magyar animációs filmművészet legjavából merítve.

A fesztivál nemcsak vetítéseket kínált, mesterkurzusok, retrospektív válogatások, szakmai beszélgetések és előadások gazdagították a kerek évfordulós eseményt, amelyhez szorosan kapcsolódó kiállítás is nyílt a Hírös Agórában, plakátokkal, kulisszafotókkal és legendás alkotások részleteivel. Bogyó Péter kiállításán az animációs rendező és grafikus munkáiból válogatott tárlat adott betekintést az alkotó egyedi látásmódjába és vizuális világába. A látogatók benézhettek az idén bemutatott, Dargay Attila rajzai alapján készült Csongor és Tünde és a különleges, dokumentarista stílusú Kék Pelikan kulisszái mögé is, hiszen a legfelső szinten a filmek készítésének folyamatát, látványterveit és karakterdizájnjait mutatták be. A Rajz Film Dia című rajzfilmekből adaptált diafilmekről mesélő tárlaton megtudhattuk, hogy a diafilmek képkockái nem csupán a rajzfilmek kimerevített képkockáit tartalmazza, hanem képenként önállóan értelmezhető, újragondolt alkotások. Az Alma a fájától: a 4 Szoboszlay a Kápolna Galériában négy különleges, sokszínű tehetséggel megáldott ember (apa és gyerekei) munkáin keresztül engedett be egy művészcsalád mindennapjaiba. A Gyulai Líviusz karikatúráiból összeállított kiállítás pedig már átvezetett a könyvbemutatók világába, hiszen ehhez kapcsolódóan a művész munkáit tartalmazó kötetet is kézbe vehették az érdeklődők, amelyet ugyanúgy Kertész Sándor mutatott be, mint a saját maga által összeállított Jankó című könyvet, amely a rajztoll humoristájának is nevezett Jankó Jánost hivatott bemutatni.

A rendezvény egy délelőttöt szentelt egy minikonferenciának, amely a tudatos médiahasználatot vizsgálta az animációk világában. Több kiemelt előadót hallhattunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gyermekvédelmi hatóság, valamint a MOME és a Kecskemétfilm képviseletében, akik a médiatudatosság újraértelmezésétől az animáció értékteremtésééig járták körbe a témát.

Az eseményt partnerként kísérte a Helyi Termék Ünnep a Főtéren, ami a termelők ételei és italai mellett hazai turisztikai kínálattal várta a KAFF szabadtéri filmvetítéseire és az esti koncertekre érkező vendégeket.

A hatnapos fesztivált végül a várva várt díjkiosztó zárta, amelyre a Hírös Agóra dísztermében került sor.

A fesztivál nagydíja: Az utolsó dobás (rendező: Tőkés Anna)

Pannónia-díj és a közönségdíj: Kék Pelikan (rendező: Csáki László)

Legjobb rövidfilm és a Magyar Filmkritikusok díja: Capriccio (rendező: Ulrich Gábor)

Legjobb televíziós sorozat: Magyar népmesék – A királyfi meg a három cimborája (rendező: Bogyó Péter)

A legjobb alkalmazott animáció: Bernády Amerikába megy (rendező: Búzási Gyopár Orsolya)

Legjobb diákfilm: Szökés (rendező: Tarcsi Anna)

Legjobb zene: A madár gyermekei (zeneszerző: Szabó Bálint, rendező: Tudisco Júlia)

Legjobb vizsgafilm (különdíj): 110 éves a magyar animáció (rendező: Fendrik Borbála)

Legszínvonalasabb képi formanyelv (különdíj) és a Junior Zsűri díja legjobb rövidfilm kategóriában: Wish You Were Ear (rendező: Balogh Mirjana)

Legjobb animációs munka (különdíj): Csongor és Tünde (animátorok: Máli Csaba és Pálfi Zsolt)

Legjobb digitális technikával készült animáció és a Magyar Filmkritikusok különdíja: Alkotás (rendező: Klingl Béla)

Az európai versenyprogram díjai

Legjobb egész estés európai film: Vademberek (rendező: Claude Barras)

Különdíj: Nina és a sündisznó titka (rendezők: Jean-Loup Felicioli és Alain Gagnol)

Legjobb európai tévésorozat: Cigánymesék – Lóvátett kupecok (rendezők: Tóth-Pócs Roland és Balajthy László)

Legjobb TV-speciál: Lola és a zajzongora (rendező: Augusto Zanovello)

A Diákzsűri díja legjobb európai film kategóriában: Sirocco és a szelek királysága (rendező: Benoit Chieux)

A Junior Zsűri díja legjobb televíziós sorozat kategóriában: Cserebogarak: A fekete párduc című epizód (rendező: B. Nagy Ervin)

A Diákzsűri díja legjobb magyar film kategóriában: Seder night fever (rendező: Hárshegyi Vivien)

Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület (Kecskemét környéki kistelepülések) közönségdíja: Floki: Az elveszett üvöltés nyomában (rendező: Weiger Miklós)

A szervezőbizottság által odaítél életműdíj: Szemadám György

a cikket írta: Kasza Magdolna