Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A hét mesterlövész

2016. szeptember 22. - luckylany

A legtöbb kritika, amit eddig olvastam róla, lehúzta. Minden barátom, akivel beszélgettem róla, lehúzta. Halálosan idegesít a film végén a szájbarágós, oda nem illő, felesleges, megerősítő ismétlés. Tudom, hogy képtelenség egy ilyen csapat összeállása 1879-ben, olyan feltételekkel, ahogyan a filmben tálalják. Látom, hogy milyen kliséket hordtak össze és melyik honnan érkezik (oké, egy jó részüket). Foglalkoztat, hogy pusztán a karakterek életkora miatt sem működhet egy ilyen Volt egyszer egy vadnyugat-os poén a végére. Értem, hogy sokan tartják az amerikai filgyártás történetében totális tévútnak a női ghostbusterssel és más politically correct filmekkel fémjelezhető tendenciát, s ítélik el A hét mesterlövész Fuqua-féle a remake remake-jét épp ezért. S mégis: nekem mindezek ellenére tetszik. Csaknem az utolsó pillanatig lekötött azt figyelni, melyik karakter honnan való. Várni-keresgélni, lesz-e a kedvenc jelenetem vagy sem. Rádöbbenni, hogyan épül össze itt a Volt egyszer egy vadnyugat sztorija a Kuroszava-filmből készült westernével, imaxben élvezni a tájakat, tereket. Lehet, hogy kevéssel is beérem. De nekem ez a film tetszett.  

Rendezett sorokba áll a sok mesterlövész, újult erővel záporoznak a csövön kirobbantott kukorica-golyók, pattog-sistereg az egész, mint egy régi film, A hét mesterlövész délelőtti sajtóvetítése az Aréna Imaxben. Hamarosan eldől, csak esztelen lövöldözés-e, vagy találunk is valamit az egykori szamurájok kiüresedett helyén. 

Rusznyák Csaba a geekzen  “Antoine „Csináltam Egy Szál Jó Filmet Tizenöt Éve, Azóta Is Abból Élek” Fuqua” filmjét  “plázaközönségre tenyésztett, popcornhoz és kólához adott járulékos termék”-ként írja le. Bicsérdi Ádám a HVG kultúra mellékletében arra jut, hogy az “Amerika sokszínűségét píszí módon szimbolizáló félelmetes hetes” esetében “Fuqua, Pizzolato és Wenk pont azt felejtette ki a filmből, a látványelemek és a hosszú pisztolypárbajok halmozása közben, amiért akkora siker lehetett a Kuroszava és aztán John Sturges filmje: sem az atmoszféra, sem a karakterek szintjén nem kapunk semmi emlékezeteset”.  Zalaba Ferenc 5.5-re értékelve a filmet kiemeli, hogy “egy ilyen, Benetton-reklámnak is felérő válogatás talán még ma is szemet szúrna (tegyük hozzá: sajnos), az 1800-as évek végén pedig maga lehetett a skandalum. Lássuk csak, a hetesben van egy északi (aki nem mellesleg afro-amerikai), egy déli (Ethan Hawke), egy pártatlan jómadár (Chris Pratt), egy ázsiai (Byung-hun Lee), egy hispán (Manuel Garcia-Rulfo), egy indián (Martin Sensmeier), valamint egy skalpvadász (Vincent D’Onforio). Az ellentétek már a felsorolásból is adják magukat, a hetes mégis maximum azzal húzza egymást, hogy az egyik túl kövér, a másik meg túl sovány. Bőrszínről, politikai nézetről szinte soha nem esik szó.”

Fuqua maga úgy nyilatkozott, hogy nem a sokszínűségre törekvés motiválta, hanem ezekben a színészekben látta meg a neki kellő tehetséget, így került a filmbe Ethan Hawke, Denzel Washington és Vincent D'Onofrio mellé a dél-koreai Bjung-hun Lee, a mexikói Manuel Garcia-Rulfo és Martin Sensmeier indián színész. Gondolom, az se hátrány, hogy hány földrészről szedi rajongótáborát a csapat, így potenciálisan hány nézőt hoz egy-egy karakter filmbe válogatása.

Nos, az ellentétekkel valóban nem sokat kezd a film, és sok olyan jelenetet hanyagol el, amit sokra tartottam az 1960-as amerikai western-változatban. Ugyan a stáblistában Kuroszava eredetijére hivatkozik a forgatókönyv tekintetében, mégis leginkább a western-változat poénjai és karaktereinek töredékei, jellegzetességei köszönnek vissza itt-ott. A westernben általában a kemény és kegyetlen vadnyugaton a talpán megállni képes hős, aki könnyedén süti el a fegyvert, s akit nem nagyon lehet meglepni már, s akár élete kockáztatásával a csaknem semmiért mégis képes a jó ügy mellé állni, egyfajta etikát, értékrendet közvetített. Az 1960-as filmben az utolsóként csatlakozó, a megvédendőhöz hasonló mexikói földművesfaluból származó fiatal fegyverforgató éles kiképzést kap egyetlen beszélgetés során arról, milyen a szabad, kalandozó fegyverforgató-élet és miben más a földművesek élete. Ezt a különbséget, a fegyverforgatók tiszteletét a földművesek iránt, erősíti a Charles Bronson alakította karakter is, akinek a farmerek gyerekeivel kialakuló jó viszonya az előző film egyik kedves mellékvonala. 1960-ban van betyárbecsület, van önrendelkezés, van erő, van lélek, és van a földművesek iránti tisztelet. Ugyanakkor a jó amerikai rangerek mennek megmenteni a szerencsétlenke mexikói földműves-parasztokat a gonosz mexikói rablóbandától. Lehet, hogy ezzel épp az elvetendő és a filkészítésben mások szerint jelentős károkat okozó liberális szemléletet képviselem, de simán képes vagyok fejlődésnek tekinteni, hogy Fuqua filmjében Rose Creek esetében amerikai földművesek falujára tör az amerikai kapitalizmust megtestesítő, az aranyért és földért bármit megtenni kész Bartholomew Bogue (Peter Sarsgaard), aki első monológjában kifejti, hogy Amerika a demokráciáért él-hal, amit a kezdetektől a kapitalizmussal azonosít, így Isten is a demokrácia és a kapitalizmus mellett áll, nem a szerencsétlen, kisemmizendő földművesek mellett. 

Egyenlőbbnek tűnik a dolog, hogy nem mexikóiak harcába avatkozik bele a mindig jó amerikai, hanem amerikaiak pénz körül folyó küzdelmébe egy egészen vegyes csapat. Akiktől távol áll bármi hasonló, a földön izzadók iránti mélyebb, osztály-jellegű tisztelet. Sokkal individuálisabbak, mint elődeik. Való igaz, nem dolgozzák ki a karaktereket olyan részletességgel, hogy mélyebben megismerhetőek lennének. Fene tudja, honnan keveredett a déli mellé az ázsiai és miért töltik együtt az idejüket füvet szívva és egymás lelkét ápolva (kettősükről a Farkasok szövetsége francia film kettőse jutott eszembe); fene tudja, miért iszik a remeklövő ír, s hogy miért képes nyugodtan meglenni egymás mellett az egykori indián skalpvadász és a törzs vénei által külön utakra küldött komancs. Amolyan projekt-szemléletű  életvezetés ez: most összeállnak erre az egy projektre, közben félretéve minden korábbi projektet és az azokban megélt ellentéteket. Ki tudja, ha ennek vége és másfelé sodródnak, mi a következő projekt. Itt a skalpvadász indiánölő a pénzért ölte az indiánokat és most a pénzért megy harcolni. A részeges ír adósa Chisolmnak. A déli szintén. Az ázsiai jön a délivel, a mexikói Chisolmot tenné lekötelezettjévé, az indián meg kalandot keres. Az egyedüli, akit talán valamiféle mélyebb indok mozgat, Chisolm. Az ő indoka a bosszú. 

mv5bmtu3ntmzmtczml5bml5banbnxkftztgwmdmxnte4ode_v1.jpg

Mindemellett mégis szórakoztatott, hogy viszontlátom az egykori késes figura mozdulatát Ethan Hawke-on, úgy, hogy közben nem ő, hanem ázsiai társa bánik jól a késsel; apró csere, de viccesnek éreztem. Beszédesnek tartom, hogy Fuqua filmjében elolvadt a szerelmi szál — nincs jelentősége, gyakorlatilag nincs, bár a faluból csak a legelső lövöldözés során megözvegyült asszony, Emma Cullen (Haley Bennett)  ‘annyira tökös’ hogy összeszedje a ranger-csapatot. s az összeverbuválódás során időről-időre felvetődik, milyen jó nő, de ennél tovább senki nem megy. A részeges ír is inkább csak a pisztolyait nevezi asszonyneveken, s poénkodik velük egy kocsmai jelenetben, hogysem valódi nőkkel töltené az idejét. Mindezt képtelen vagyok nem Fuqua és forgatókönyvíró-trásainak jelenre való reakciójaként értelmezni. Ahogy abban is hasonlóan tudatos döntést látok, hogy az amerikai-amerikai küzdelemből végül a fekete, a mexikói és az indián kerülnek ki élve és távoznak nyugodt szívvel-lélekkel újabb kalandok után nézve.

Ezt a projektszemléletű, pénzközpontú, szerelemtelen, egocentrikus világot, amely akár félreértett PC-ségből is, de igazságot szolgáltat pár elnyomott népcsoportnak, akár egyfajta társadalomkritikaként is értelmezhetem, ha akarom. Ezzel vissza tudnám kötni Fuqua kezdeti nagy dobásaihoz. A Training Day korrupt drogkülönítmény-vezetőjének és zöldfülű újoncának története David Ayer forgatókönyve alapján izgalmas sztori volt, ami nem egészen a klasszikus jó zsaru-rossz zsaru leosztásban gondolkodott, ahogy a Brooklyn’s Finest elején elhangzó dialógus is arról szól, hogy ezeken az utcákon nem jó és rossz, hanem jobb és rosszabb van és mindent átleng egyfajta relatívitás, amivel számolni kell. A Michael C. Martin által jegyzett forgatókönyv több szálat hoz végül össze a Pac-man világban, ahol csak idő kérdése, hogy bezabál-e a nagy gömbember, és minden lépcsőházi folyosó az ő pályája. A sötét és erősen társadalomkritikus forgatókönyvek után a Támadás a Fehér Ház ellen már a rossz értelemben vett hollywoodi engedménynek hatott (erről a típus-filmről itt írtunk). Az Olympus has fallen végén az elnök beszéde kb. éppen az, mint a Hét mesterlövész végén a nő monológja a halottakról, csak ott forgatókönyvileg megindokolt, itt viszont inkább gyomorforgatóan szirupossá teszi az amúgy is érthetőt.

A filmet záró hegyibeszéden kívül kevés dolog zavart, míg néztem. Közben nem jutott eszembe megkérdőjelezni, valóban összejöhetett volna-e ez a hetes azon a tájon, egy mexikóival, egy egykori indiánvadásszal, egy komanccsal, egy ázsiaival és egy feketével az élen (bár a Volt egyszer egy vadnyugat-os bosszú esetében erősen rezgett a léc). Az Olympus has fallenben a magányos amerikai hős megmenti Amerikát tematika már nem az, amiben Fuqua addig utazott. Aztán jöhettek a remake-ek (amiknek folytatása várható). De ha akarom, értelmezhetem implicit társadalomkritikának azt, amiben a Hét mesterlövész más, mint az elődei. Meglehet, hogy Tarantino bátrabban értelmez át és szerencsésebb kézzel nyúl a műfaji átiratokhoz, s hogy az 1960-as western jobb volt, s még annál is jobb az eredeti, de nem ásnám el egyértelműen és mindenestül Fuqua jelen filmjét a PC-korrektség jelenkori hollywoodi követelményének tett unalmas, vértelen és felesleges áldozatként, mert úgy érzem, vannak benne olyan elemek, amik a világ változására reagálnak, úgy, hogy közben egy visszautalások hálójával összefogott, szórakoztató és nézhető filmet hoztak össze. Pedig nem vittem magammal üdítőt és popcornt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

classy57 2016.10.18. 19:24:32

No...azért az nem semmi , hogy itt van ez a rcenzió már egy hónapja , és nincs egyetlen hozzászólás sem !?
Nem látta senki ? (Amugy még én sem ...)
Az irásod remek , de mivel még nem láttam nem igen állnék bele bármilyen elemzésbe akár a '60-assal való összehasonlitásba , vagy hogy miben más és esetleg jó vagy rossz a remake.
Álltalűában nem szeretem a nagy klasszikusok újragondolását ...10 esetből 9x nem sikerülnek túl jól.
Igy inkább megnézem , és majd utána beszélgetünk róla. :)

luckylany 2016.10.18. 19:45:27

@classy57: Várom. :) De ne felejtsd el, hogy nekem akkor ez már hónapnyi távolságban lesz -- hacsak nem megyek el a jövő héten családi indíttatásból egy újabb körre.
Köszönöm, hogy megtörted a kommentcsendet! :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.10.19. 03:14:43

én csak nem rég láttam, de annak mindenesetre örültem, hogy a FilmBook kritikája megint szembe megy az árral, jelen esetben látja azt, amit ez a sok suta nem (akiket nem is értem már megint minek reklámozunk ingyen, ráadásul linkkel)

minden szavaddal egyetértek, szerintem az utóbbi idők legjobb remake-je lett a film, és bár sok mindenben tudnék vitatkozni (miért pont az a három marad életben aki - akiket nem kellett volna elspoilerezni, ejnye) (a 60-asban sokkal hangsúlyosabb volt a cowboyok halála, és főleg az összeszedésük, a karakterük is jobban el volt mélyítve) nem akarok, mert iszonyatosan jó western lett ez a film, a Volt egyszer egy Vadnyugatos utalást már kicsit erőltetettnek éreztem, de annyira nem volt baj az se

az akciók elképesztően látványosak voltak, székbeszögezőek, az pedig szerintem eléggé gáz, hogy egy Védelmező után Feka még mindig ott tart hogy a Kiképzéssel azonosítják ami mikor volt már

annyit viszont megjegyeznék, hogy egyszer nem ártott volna átolvasni az írást, mert ha Én észreveszek helyesírási hibákat, elütéseket, ott már régen baj van, Pláne, hogyha ez színész Sarsgaard, és nem Sasgaard, valamint ha van az adott filmből írásunk akkor arra, és ne az IMDb oldalra mutasson már az a fránya link

luckylany 2016.10.19. 08:09:27

@scal: köszönöm, a kritikát is. Átolvastam, javítottam (bár a kissé keszekusza mondatstruktúrát nem). Nem tudom, melyik linket hiányoltad, az Olympus has fallen-ről közvetlen nem volt, de amit találtam, betettem. Ha valami kimaradt, szólj. :)

classy57 2016.10.31. 13:01:36

No , én is ideértem :D
Na az már nem semmi ha scal egy remake-et dicsér ....he he ;)
Amugy pedig én vagyok a filmográfiai kukcoskodó , és figyelmetlen voltam , igy a " főnök" lecseszésébe szaladtál bele... HI :)
Bizony bizony ez egy nagyon jól sikerült újrajátszás ...és mertek változtatni , igaz néhol túl szájbarágosak az utalások , és nem is mindig szerencsések ; De hát ez is csak egy amcsifilm . Amugy szerintem a megmaradtak egyértelmüen hozza a kötelezőt : a fulllib amcsi bárgyúságot. Ha még egy kicsit Tarantino irányába mentek volna a történettel , akkor meg fanyalogtunk volna , hisz' akkor már alig hasonlitott volna az "eredetire" .
Ez egy nagyon tisztességessen megcsinált igazi iparos munka . Sőt ! Kicsit több is .Ha bele gondoltok , voltak folytatási próbálkozások , és milyen gyengén sikerültek. Ez egy teljessen válalható film ! Ha valaki nem látta a '60-as verzát , az lát egy jó westernt mai eszközökkel , tech.szinvonalon , és a "megfelelő modern" áthallásokkal . He he , már megint nagyon finom próbálok lenni , nehogy politizálásba csúszunk.
Na szóval , jó kis film ez ! Az irás is kiváló , én nem gondolnám hogy zavaros lenne , aki ismeri a történetet , és az elődöket , az tudja h miről van szó . Ha "rendesebb lenne , szájbarágós lenne . Igy jó ahogy van . :) Még sok ilyet !
jaaa ... már régen meg akartam kérdezni ... @luckylany , Te tényleg lány vagy ? Remélem nem tartod az intim szférád megbontásának a kérdést ;)

luckylany 2016.10.31. 16:16:53

@classy57: Köszönöm a kommented! Szerencsére könnyen segíthettem a 'főnök' által sérelmezett hibákon. S ami azt illeti, igen: tényleg nő vagyok. :)

classy57 2016.10.31. 16:52:32

@luckylany: No ennek külön örülök !! :D Bár kissé szokatlan a western iránti egyértelmüen elkötelezett rajongásod ...szerintem mi jóban leszünk ;)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.10.31. 19:29:56

@classy57: bármilyen hihetetlen törekszem rá, hogy az oldalon legyenek női kritikusok is, egy nagy ember egyszer azt mondta, kifejezetten jót tesz az ilyesmi bármilyen médiumot szerkeszt az ember

luckylany 2016.10.31. 20:55:04

@classy57, @scal: legyen úgy! :)

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2017.06.27. 21:57:50

Jóideje bennem van az igény ennek a filmek a megnézésére; mindkét 'eredetit' szeretem, ami kíváncsiságot szült bennem. És hetek óta a winchesteremen (érted!) a film, mire végre ma rászántam magam, hogy nekivágjak. (Ehhez nem kellett anno egyetlen negatív kritikát sem elolvasnom... Magamtól megvolt az ódzkodás.)

Ám most sem sikerült meggyőződnöm a fentiek igazáról avagy tévedéséről... Majdnem pontosan 22 percig bírtam. Hogy nem történik semmi. Hogy egyetlen szereplőt sem ismerek meg, senki és semmi iránt nem teremtődik kíváncsiság bennem, és lenyegében abszolút nem történik a vásznon semmi. Se időt, se helyet nem érzékelem, sem feszültséget. De még csak valamilyen filmes (technikai, rendezői) inyencséget sem, amin el lehet töprengeni. Nem bírtam tovább vesztegetni az időt.
Nem vártam "hű de nem tudom mit" és eskuszom, nyitott voltam a recenzor által megélt "jól szórakoztam" kipróbálására. De egyszerűen nem adatott meg.

Nem maradt más hátra, mint alkalmat keríteni két jóval régebbi terv valóra váltására: újranézni végre Kuroszava, illetve Sturges nagyszerű filmjeit. Hamarosan belevágok.

luckylany 2017.06.27. 22:06:07

@wmitty: Köszönöm, hogy megírtad, neked milyen volt és sok sikert a régiek újranézéséhez. Én moziban, szélesvásznon láttam (tapasztalatom szerint ez nagyon sok filmen sokat dob), és jó szándékkal közelítettem hozzá, ráadásul valóban nem tartottam annyira rossznak, mint amennyire azt csaknem minden oldal negatív kritikái lehozták (utáltam a végén a szájbarágós részt, de addig jóval kevesebb bajom volt vele, és el tudtak bűvölni a képek is). Ezt a filmet másképp láttuk, Sturges alkotását nagyra tartottam gyerekkoromtól, most is így vagyok vele, ahányszor újra látom, Kuroszaváé teljes értékében számomra még nem bontakozott ki (rossz hang/felirat, bizonyos részek eredeti nyelven, amin nem értek, más filmejit, mint a Rant jobban 'vettem'), mindemellett nem tartottam és most sem tartom rossz ötletnek, hogy megpróbálkoztak a film 'felfrissítésével'.

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2017.06.27. 22:13:53

@luckylany: akkor hadd egészítsem ki azzal, hogy én meg a Yul Brynner-féle filmet utáltam gyerekkoromban, és csak jóval később, napjainkban szerettem meg, azóta viszont imádom és minden momentumát élvezem. A ...Szamuráj ezzel szemben rögtön nagy hatással volt rám anno, nota bene, nem kisgyerekként találkoztam vele.
süti beállítások módosítása