A film alapkoncepciója, hogy egy eleinte lehúzónak gondolt kritika nem feltétlen rossz, ha cserébe megtalálod önmagad. Szeretem az olyan filmeket, amelyek „a valósítsd meg önmagad” témáról szólnak. Plusz, ha ehhez jön egy kis road movie is akkor még inkább oda vagyok érte. Ha pedig tanulni is lehet valami igazán izgalmasat, - márpedig a finom, új ételek mindig izgalommal töltenek el - akkor az már tényleg csak hab a tortán.

Napjaink rohanó világában nincs idő igazán semmire sem. Enni viszont mindenképp kell. Viszont nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy beüljünk valahová, így marad az utca. A street food kultúra elterjedése is ezen a felismerésen alapszik. Igazi felüdülésnek számít egy finom étel elfogyasztása, ha az az étel tényleg finom, annak ellenére, hogy nem kevesebb, mint öt percbe telt az elkészítése. Melyet aztán tíz percnél semmiképp sem több idő alatt szépen el is fogyasztunk, és már rohanhatunk is tovább.

Akkor viszont miért ne lehetne ez a tíz perc maga az élvezet? Egy igazi Cubano szendvics elfogyasztása alatt szinte megáll az idő és már tudja is az ember, hogy miért is érdemes élni. A modern kor vívmányai segítségével és persze azért is, mert az ember társas lény, és nem szeret egyedül enni, gyorsan meg is kell osztani a világhálón. Így már mindenki megcsodálhatja, és átélheti azt az élvezetet, melyet megtapasztaltunk. Ha viszont van street food akkor jönnek a gasztroblogerek is. Akiknek természetesen van véleményük és szeretnék mindenkivel meg is osztani.

No, de térjünk rá a filmre. Carl Casper sztár séf, street séffé válik, miután végre kiállt magáért, és felmondott régi munkahelyén egy neves étteremben. Tanulság tehát, hogy soha ne hagyd, hogy packázzanak veled. Csináld azt, amihez értesz és legyél benne, ha kérhetjük a legjobb. Csak bízz magadban, és mindent elérhetsz. Szendvicssütő autóval járni Amerikában igenis nagyon trendi. Bár azért az érdekelt volna, hogy az FDA-tól pár nap leforgása alatt, hogy sikerült engedélyt szerezniük, de a film, mint az ilyen és a többi kis részletkérdésre sajnos nem tér ki. Használd ki az internet adta előnyöket. Hőseink pedig szépen ki is használják, ami alapján a film simán elmehetne egy Twitter reklámnak. Sokan még azt is könnyen elhihetik, hogy az üzeneteket tényleg madarak továbbítják.

A rendező nem sütött ki valami nagyot, bár felbukkan benne több nagy színész is. Dustin Hoffmann, Scarlett Johansson és Robert Downey Jr., kis mini szerepek erejéig. Meg kell jegyezni, hogy Downey Jr. bár kevés szerepidőt kapott, de az a pár perc sokat dob a filmen. Ha a film megnézése után arra gondoltok, hogy milyen egyedi ötlet lenne, ha a Balcsi part helyett a floridai beachen árulnátok inkább a lángost, hát ne higyjétek, hogy másnak még ez nem jutott eszébe. Már van rá magyar példa.

Én viszont a film után felcsaptam az internetet, hogy majd beszerezzek egy jó kis szendvicssütőt.

A kritika végén pedig jöjjön a recept:

Cubano szendvics: Sült sertésszeletek, sonkával és sajttal a tökéletességig grillezve, baguettben, dijoni mustárral, és csemege uborkával.

Elkészítés: Hosszában félbevágom a cipót. Megkenem vékonyan majonézzel és mustárral. Ráfektetem a sajt szeleteket, a tetején szépen elrendezem a darabokra vágott sült húst, iutána jön a sonkaszelet, végül pedig a szeletelt csemege uborka. Ráhajtom a cipó másik felét, megkenem vajjal mindkét oldalát, és a szendvics sütőben megpirítom.