Bevallom, Trek-fan vagyok. Éppen ezért kellett volna hatalmas várakozásokkal beülnöm a moziba a legújabb rebootolt Star Trek kalandra, de még véletlenül sem tettem így. Amióta ugyanis J.J. Abrams volt olyan szíves és tönkretette a Trek eredeti szellemiségét, már csak egy sima és szimpla akciómoziról beszélhetünk, amely csak nevében bitorolja a Paramount nagyszerű franchiseának nevét. 

Nem akarom kezdeni az örök szembeállítást a régi mozifilmekkel és sorozatokkal és azt sem akarom taglalni, mennyire tett jót a Trek-nek ez az úgynevezett vérfrissítés. Egy dolgot azért mégis megjegyeznék: akik szerint a "régi" Trek unalmas volt, azok ne nézzenek ilyen típusú filmeket, sőt olyat sem, amelyben két értelmes gondolatnál több van, valamint némi elgondolkodtató párbeszéd is felsejlik az éjszakában, mert vagy nem értik meg, miről is folyik az eszmecsere a vásznon, vagy éppen a  telefonjukat fogják nyomogatni. Az "új" Trek éppen ennek a nemzedéknek készült, aki úgy gondolja, hogy ha nincs minden három percben egy robbanás a vásznon, akkor a filmre rásüthető az unalmas jelző. Ugye a rebootot még meg kellett indokolni 2009-ben, ezért beletették az idős legendát Leonard Nimoy-t és kerekítettek köré egy párhuzamos idővonal történetet Eric Bana harmatgyenge főgonosz alakításával. Jó. Aztán jött mindennek az alja - legalábbis én így gondoltam, a "Sötétségben" című Trek opusz, amely valóban sötét volt, de nem az érzelmek kirobbanó mivolta és a főrohadék sötét motivációi miatt, hanem amilyen gyengén próbálták meg remakelni minden idők egyik legjobb sci-fijét az időben második Trek filmet, a "Khan harag"-ját. Az egyébként szinte mindig jó Benedict Cumberbatch olyan ripacskodást vág le, hogy rossz nézni, a vásznon mozgó karakterek motivációi pedig egyenlőek a nullával. Amikor pedig a rendező felcseréli a szerepeket és Spock helyett Kirk menti meg a  hajót, majd úgy néz ki, halálos adag dilítium sugárzást kapott, s Spock sírva fakad ennek láttán, egyszerűen nem tudtam hová meneküljek, annyira hiteltelen volt maga a jelenet, azon felül, hogy az IMDB portálon lehetett csámcsogni azon, mennyire is volt célzottan meleg ez a jelenet, amikor köztudomású, hogy a Spockot megformáló Zachary Quinto homoszexuális. 

S itt van nekünk a harmadik kaland, amely Kirk-nek és csapatának a mélyűrben eltöltött öt évét, vagy legalábbis egy részletét akarja feldolgozni. Őszintén szólva, amikor megláttam a címet, már volt némi sejtésem arról, hogy a jó hagyományokhoz híven a film sztorijának semmi köze nem lesz a  főcíméhez. Vagy legalábbis Kirk és csapata annyira van mindenen túl, ahogyan az előző részben sötétségben voltak. Persze ezzel - azt kell mondjam sajnos - nem merülnek ki az új Trek képtelen ötletei. Az ötlettelenség felsőfoka, ahogyan Justin "Halálos Iramban" Lin és a többiek (igen, még az egyébként tehetséges és általam nagyra becsült Simon Pegg is, aki társírója volt ennek a  résznek) a régi Trekekből lopkodnak apró ötletfoszlányokat, hogy aztán ezek kifejtetlenül maradva szétoszoljanak a semmiben. A főgonosz Krall (Idris Elba) motivációja például annyira gyenge, hogy az ember semmit sem érez a szimplánál is szimplább történetet követvén, egyszerűen nincs meg a háttere és amikor egy koncot vetnek nekünk az előéletéből, az is csak arra jó, hogy mosolyogjunk egy jót az elnagyolt sztorin. Olyan ez, mintha tizenéves gyerekeknek próbálnák úgy magyarázni a féregjáratokat, hogy közben a "Csillagkapu" sorozatra hivatkoznak. Tényleg ennyire a tini korosztály jár moziba az USA-ban, esetleg csak ennyire telik, vagy az írók mindössze ennyire tartják a közönség szürkeállományát? 

S hát a szereplők...mindvégig az volt az érzésem, hogy a színészek szájába adott mondatokkal pusztán tisztelegni akartak a régi Trek előtt és felcsillantani valami nosztalgikusat a régi rajongók előtt. Viszont hiába idézi Quinto Shakespeare-t - "A nyomorultak vigasza a remény" - hiába csillogtatja Karl Urban DeForest Kelley méltó utódjaként cinikus humorát Dr. Leonard "Bones" McCoy szerepében (-Legközelebb, ha egy vascső áll ki az oldalából - szúrja oda Spocknak - hívjon vízszerelőt. Plusz az elmaradhatatlan "orvos vagyok, nem..." beszólás...), ezek mind-mind a levegőben lógnak, nem a sztoriból következnek, pusztán hatást akarnak vele elérni, vagy némi mosolyt csalni a nézők arcára. Justin Lin pedig...éppúgy érti a szakmát, mint például Roland Emmerich. Sokan, ezen régi Trek relikviák meglobogtatása miatt a filmben, még azt is megkockáztatták, hogy Lin érti a Trek szellemiségét. Csak azt nem tették hozzá, hogy melyik Trekét. Ha értené, akkor nem lopna jeleneteket a saját "Halálos iramban" filmjeiből a Trek-be, sőt, igazából a tisztelgésnek abban kellene kifejeződnie, hogy egy igazi, értelmes párbeszédekkel megtűzdelt filmet tesz elénk. Ahol a főszereplők nem ócska közhelyeket mondanak és nem az a nagy szenzáció, amikor az Enterprise lezuhan egy bolygóra, mert ezt már a "Spock nyomában" részben és a "Nemzedékek"-ben is láthattuk, igaz sokkal szerényebb látványvilággal. 

S hogy valami jót is mondjak, a  látvány tényleg pazar, talán a legnagyobb kiállítású Trek film, mióta rebootolták a sorozatot. Ebben a világban minden gigantikus. Az űrállomások, a dokkok, a belső terek, nincs az az érzésem, mint a régi Star Trek mozifilmeknél, hogy kényszeredetten egy szűk belső térbe vagyunk zárva, egyedüli kivétel ez alól talán csak az Enterprise-on fejjel lefelé történő űrséta volt Picard és Worff vezetésével a "Kapcsolatfelvétel"-ben. Itt minden a helyére kerül, Lin vezetésével grandiózus űrcsatákat és akciójeleneteket láthatunk. A baj az, hogy csak azt. Mióta a sorozat megszülte a másik univerzum ötletét így téve lehetővé, hogy Kirkék sztoriját elölről kezdjék, már nem hivatkozhatnak a sorozatokra, hogy annak egy szálát felvéve készítsenek belőle egy épkézláb filmet (ilyen volt Khan története, akivel Kirk először az eredeti sorozatban akadt össze), arra meg nem veszik a fáradtságot, hogy a filmen belül kreáljanak valami előzmény történetet, mert hátha megunja a tini korosztály. 

A film pozitívuma még, hogy tiszteleg az eredeti és egyetlen Spock, Leonard Nimoy előtt, aki tavaly hunyt el és az idén, a forgatás után tragikus körülmények között életét vesztő Anton Yelchin (Pavel Chekov szerepében) előtt. Mást nem nagyon tudok felhozni, legfeljebb akkor, ha nem a Trek filmek mércéjével mérem, de mivel annak akar látszani, kénytelen vagyok így megméretni. Ilyenformán pedig nem vizsgázik jól. 

5/10