Vége a demokráciának!

Mit mondhatunk el ma, egy átlagos vóking ded nézőről? Hogy lesz ő még önerejéből a hatodik évad kukkoló. A 2012. október 14-én kezdődött harmadik évad vezette be, hogy 16 részt kapjunk 13 helyett. Ennek vannak előnyei, meg hátrányai is. Előny, hogy három résszel kitolták az élvezetet, a hátrány, hogy így is kétszer annyi filler epizódot gyártanak, mint kellene, emiatt picikét lassul a tempó, de ami ennél is pofátlanabb, hogy érezhetően ennek semmi más értelme nincs, minthogy húzzák a végső nagy összecsapást, és világ egyik legpofátlanabb évadlezáróját. No de ennyi sneak peak legyen elég, innentől SPOILER hegyek, ugyanis arról fogok írni mi történt az évad során. Ha egy általános ajánlót szeretnél erről a sorozatról, akkor ajánlom az első évadról írtakat, és azután majd eldöntöd érdemes e az AMC sorozatára áldoznod az idődet. Ha pedig már belecsaptál a lecsóba, akkor ajánlom őrjöngésemet a második évadról. Jó szórakozást!

A harmadik évad, amolyan biztonsági évadnak tűnik számomra. A szereplőket beterelik egy alapvetően más közegbe, ami ugyanolyan zárt. Csak most nem egy farmot kapunk, hanem egy börtönt, ami afféle erődítménynek felel meg, jól védhető, vannak őrtornyai, meg kerítései, amiket egy Hummer azért simán átszakít, de a kóborlókat kívül tartja. És igen, minthogy az elfoglalása az első részben lezajlik, hamarosan rádöbbenünk, hogy ugyanaz a dramaturgia, mint legutóbb... hőseink bizony itt is maradnak szépen... mind a 16 rész alatt. Ugye de klassz?

A másik helyszín egy viszonylag konszolidált kis városka lesz, Woodbury, amit az elmebeteg Kormányzó vezet. Nem nagy csavar, hogy a negédes mosoly mögött, egy hatalom ittas, Hitler komplexusban szenvedő szerencsétlen lakozik. Ami tetszett, hogy már látható, hogy a különböző túlélők azért próbálnak helytállni. És azért egy közel száz fős kompániát nem lehet egyszerű vezetni. Ez adja a dinamikáját az egész évadnak. Woodbury egyáltalán nem rossz elképzelés, ott is olyan emberek laknak, akik elvesztették szeretteiket, csak épp egy bekattant pszichopata vezeti őket. Kicsit bevillant a Fallout megoldása, ezt is hiányoltam az első két évadból, amikor az emberek már nem azon nyavalyognak, hogy mi történt, hanem megpróbálnak úrrá lenni a problémán, és kolóniákat hoznak létre a romokból. De tudom ehhez az is kellett, hogy elteljen egy kis idő.

Az első részben máris szembesülünk vele, hogy több hónap után vesszük fel a fonalat. Az egész telet átugrották - pedig kíváncsi lettem volna, egy havas zombis epizódra -, a legtöbb szereplőn látni a változást, csak Rick hordja még mindig ugyanazt az elnyűtt, koszos, büdös inget. Lorinak nagy hasa lett, az öreg Hershelre pedig jókora télapó szakáll nőtt, de azt kell mondjam piszok jól áll neki, és sokkal karakteresebbé vált tőle az arca. Egyik kedvencemmé avanzsált az évad során.

Első és legnagyobb örömöm, hogy ketten is meghalnak a csapatból, akiket ki nem állhattam, először T-Dog, aki egy nagy tuja túlélő volt, abszolút semmit nem tudtak kezdeni karakterével a készítők, de ez nem is baj, mert unalmas volt, meg amolyan sablon feka. Azután pedig Lori, ráadásul szülés közben. Először nem akartam elhinni, hogy megszabadultunk ettől a hülye picsától, mert sajnos időközben felmentem az IMDb-re és elspoilerezte, hogy mennyi részen keresztül látható Sarah Wayne Callies, de később kiderült, hogy Rick bekattan és majdnem minden részben behaluzza az exét. Mondjuk már a harmadik ilyen eset után soknak tartottam, de hát - kis előrevetítés - a negyedik évad szinte egész végig erről a mentális állapotról szól.

Ezt leszámítva Andrew Lincoln karakterén keresztül próbálták bemutatni, mennyire nehéz egy ilyen csapatot egyben, és életben tartani, és azért eddigre már ő se maradt az a tipikus jó cowboy. De ezt leszámítva egyáltalán nem lett szimpatikusabb, ha holnap felzabálnák az se érdekelne. Említettem a filler epizódokat, hozzá köthető talán a legtöbb se füle, se farka rész. Pl. amikor képesek előrángatni az első epizódból a néger csávót, aki megmentette, és azóta teljesen meghülyült, ez meg csak vezekel, és vezekel, és ezzel megy el 40 perc. Katasztrófa. Kapcsolata a feleségével persze zátonyra futott, legérdekesebb ebben az egészben, hogy ugye együtt kéne maradniuk, mert sok választás nincs, de szemmel láthatóan egyikük nem tudja feldolgozni, hogy megcsalták, a másik meg azt nem, hogy megölte azt, akivel megcsalta az urát. Ily módon Lori kiiktatás időszerű, és egyben kellemes meglepetés is.

Aztán itt van a fiuk, a kicsi Carl. Hát nem igaz micsoda egy irritáló kis gecivé serdült. Azt üzennem neki, amivel Santino kezdi a kritikáját itt. Chandler Riggst én bármikor megszavazom, hogy vessék a mókusok elé, vagy csak szimplán falják fel a zombik. De ahogy látom nagyon sokáig eléldegél még, biztos a tini csajok kedvence. Pláne azzal a nevetséges hangtompítóval, ahogy az elején írtja a zombikat. És ne felejtsük el a két számmal nagyobb kalapját se. A hülye gyerek elzarándokol egy szarvas után, lelövik, az apja majdnem belehal, hogy megmentsék, erre tessék érdemes volt, egy nagy pofon hiányzik neki, de hát Amerikában ez a legnagyobb bűn... pláne zombi invázió kellős közepén.

Na jó, nem is idegesítem magam. Nézzük a família másik felét. Hershel mint írtam sokkal szerethetőbbé vált, afféle mentora lett Ricknek - aki persze sose hallgat rá -, és az a láblevágás bizony kemény, de mint írtam tovább növelte a karakterét ennek a szereplőnek, nagyobb mélységet kapott tőle, mint amilyenről Lori csak álmodozhatott. A képregényben ez Dale-el történt, aki ugye már - hála annak a magasságosnak - nincs köztünk, de a készítők úgy gondolták, így legalább meglepetést tudnak okozni a rajongóknak is.

Aztán ugye itt vannak a kedvenceim Glenn és Maggie, akik végigdugták az egész évadot, de szerencsére nem lett belőlük túl sok. Sőt, hát az a vallatás, meg az a kínzás a csúcsa egyfelől az egész évadnak. Bár szerintem lényegesen visszaszorultak ezután mindketten kicsit, és azért az is látszik, hogy eltelt 2-3 év az első epizód óta, és Glenn már nem az a nyomi tini, aki volt, hanem egy felelősségteljes férj jelölt. Lauren Cohan, meg hát Lauren Cohan, egész egyszerűen odavagyok ezért a bigéért.

Említsük meg Hershel másik leánykáját, aki az előző évadban öngyilkos akart lenni, mégis egész szépen túlélt idáig, és el is kezdtek foglalkozni karakterével. Semmi extra nem történik vele, de Emily Kinney mégis minden epizódban kapott valami jelentőségteljes mondatot, lehet látni, hogy ott van - nem úgy mint anno T-Dog :D -, ráadásul 1985-ös évjárat, szóval csak fiatalkának tűnik, de egyáltalán nem rossz falat. Gondolom ő meg a fiatalabb srácoknak lehet eye candy. Még nekem is az.

Ő leginkább Carol felé húz, aki elvesztette férjét az első évadban, aztán a gyermekét a másodikban. Tényleg nincs már senkije. Egy szikár, kemény asszony vált belőle, aki most kezdi bontogatni oroszlánkörmeit. Az évad elején eljátszották, hogy majdnem meghalt, de hát egy percig se hittem el, hogy ennyire megtizedelnék az alapcsapatot. Azt kicsit viccesnek tartom, hogy az eleve állatorvos Hershel tanitgatja arra, hogyan vegye majd ki a babát Loriból - na pl. ez is mennyi filler jelenetet adott -, azután a végén Maggienek kellett ezt megoldani, minden előképzettség nélkül. De hát farkastörvények uralkodnak.

Az még inkább kínos, hogy erőltetve próbálják összeboronálni őket Daryllel, és ugyan a két színész közt csak négy év a korkülönbség, ez bizony Norman Reedus javára írandó, aki legalább 10-15 évvel látszik fiatalabbnak a nőnél. Mindenesetre a harmadik évadban itt még csupán annyit kapunk, hogy hosszasan szippognak, ha egyik vagy másik eltűnik, vagy úgy dönt, most már tényleg ideje lelécelni a csapattól.

Ezzel el is jutottunk az ellenfél táborába, ahol eleinte számomra túlságosan elnyújtott epizódok játszódtak, sőt kapunk egy olyat is, amiben fel se bukkan Rick és megszokott kompániája. De azután ráeszméltem mire hegyezték ki a készítők ezt az évadot, és így már érthetőbb volt az időhúzás. Azután meg azért nem zavart, mert sokkal érdekesebb karaktereket kaptunk ezen az oldalon, még ha mindegyik egy megátalkodott tetű is.

Merle Dixon visszahozása telitalálat volt. Ugye ő is fél kezére nyomorék - elvesztette a jobb kezét, mégis A Kormányzó jobbkeze, érted? -, tele van rosszindulattal, gyűlölettel, bosszúval, és egy akkora gyökér, hogy az hihetetlen. És ő se szerepel az eredeti képregényben! Michael Rooker eltüntetését az első évadban kicsit nehezményeztem is, mert éreztem a karakterben potenciált, és itt most kegyetlenül ki is hoztak belőle mindent. Ahogy megjelenik a színen, az ő egyéni showja zajlik. És azok a beszólások. Szinte olyan az üreg, mintha Marv lightosabb kiadása lenne a Sin Cityből. Persze egy ekkora féregnek el kell buknia, de legalább stílusosan tette, és megkapta az esélyt a megváltásra. Úgyhogy emelt fővel távozhatott a sorozatból. Az öccsével való kapcsolata nem valami mély, majdhogynem akkor oltja ki egymást a két karakter, amikor végre találkoznak, de legyen ez a legnagyobb baj.

Az utolsó ismerős szereplő Andrea, aki szintén az évad végéig húzza csupán, és ezt elsősorban saját baromságnak köszönheti. Ő az előző évad végén elsodródott a többiektől, és beleakadt egy bozótlakóba, aki annyira titokzatos, hogy sokáig nem tudtam mik is az indítékai, még az is megfordult a fejemben, hogy leszbikus hajalmok fűzik a szőke ciklonhoz. Andreát viszont egyáltalán nem értettem. Miért nem keresi Rick csapatát? Amikor megtudja, hogy életben vannak, miért nem megy át hozzájuk? Igaz ott is ellenségesen fogadták, de ez is miért van? Elvégre tényleg ők hagyták hátra, ami miatt Andrea jobban haragudhatna. De a legelmebetegebb tulajdonsága, hogy szexuális partnerre talál, az idióta Kormányzóban, és képtelen őt elhagyni, megölni - ami egy bibliai visszatérő klisé -, még akkor sem, amikor már rég késő számára. Kár érted Andrea, bírtalak.

Nézzük a bozótlakó Michonne-t, akit Danai Gurira alakít. Ez a nő olyan kemény, hogy ollóval vágja fel a pizzát. Két kóborlóval mászkál mindenhova, akik távol tartják a többi hatmilliót. Ezeknek levágta a kezeit, hogy ne tudják megkarmolni, és kitörte a fogait, hogy ne tudják megharapni. Az gondolom nem baj, hogy rohadt bűzösek, és idegesítők. Raszta haja van, kicsit úgy néz ki mint egy predátor, a Hegylakó módszerrel operál, azaz egy baszott nagy katanával írtja a zombikat. És Steve McQueen repertoárjával rendelkezik. Amúgy a teste nem rossz, csak a fejére kéne egy zacskó, mert Whoopy Goldbergre hasonlít, és azért ő nem volt egy nagy szépség. Az évad során SEMMIT nem fogunk megtudni róla. Csak, hogy valamiért senkiben se bízik, olyan a modora mint egy mocsári trollnak, és végtelenül dühös az egész világra. Tipikus példája, amikor annyira titokzatossá akarnak tenni egy szereplőt, hogy attól válik unalmassá. Jó harcos, és kész.

És akkor eljutottunk az utolsó szereplőhöz, akire érdemes kitérni, A Kormányzó. Természetesen ő is megnyomorodik, a fél szemét veszti el, és így az évad felétől 30%-al több karizmát írhat a számlájára. Ő a képregény egy nagyon fontos szereplője, állítólag totál elkúrták az egyéniségét a sorozatban. David Morrissey megformálásában A Kormányzó egy alakoskodó, joviális rohadék, aki a következő másodpercben szemrebbenés nélkül hátba lő. Emiatt szerepeltetése szerintem különösen fokozza az izgalmakat, mert róla aztán soha nem lehet tudni mit fog csinálni a következő pillanatban. Ha kell a saját emberit is feláldozza, tényleg elhittem, hogy ez itt most pofánlövi Ricket, és ez azért nem semmi.

Pláne, hogy egy sor elmebeteg baromsága van. Pl, ahogy a kislánya fejét fésülgeti, aki már ezer éve átváltozott, de reménykedik benne, hogy még él. Levágott fejeket tárol a dolgozószobájában, amik ha kikerülnek a spirituszból elkezdik csattogni az állkapcsukat. Egyik emberét arra kényszeríti, hogy találja meg, hogyan lehet a kóborlókat kikúrálni - persze erre esély sincs. És ha ez nem lenne elég van egy saját bejáratú kínzókamrája, amiről semmit nem tudnak Woodbury polgárai a sok grillparty meg miegymás közt. Amiről viszont tudnak, az a szabadfogású zombigladiátor harc... ami bejön Andreának... szóval ilyen zsák a foltja szerelmespárt akartak belőlük faragni.

Legnagyobb mérgem, hogy így befejezni egy évadot, illetve nem befejezni, hanem lógatni a levegőben a legnagyobb pofátlanság. Kihegyezik az egészet egy végső összecsapásra, és aztán meg totál elbarmolják az egészet. Nem mondom sok karaktert kinyírnak, de hogy pont A Kormányzóval való végső leszámolást odázzák el. Mit akarnak, végigvezetni a negyedik évadon mindezt újra? Ez olyan mintha két órán át dugék egy csajt, erre orgazmus előtt bejelentené, hogy neki már egész jó volt, majd befejezzük jövőhéten, ugye nincs harag? Ilyenkor mindig kapok egy önigazolást, hogy a legjobb döntéseim egyike, hogy NEM nézek real-time tévésorozatot. Semmit! Soha!

Kapunk pár egyéb szereplőt is, de annyira semmilyenek, hogy nem térek ki rájuk - pl, az öt börtöntöltelék az elején. Amikor a nagy túlélő - a képregény fanok kedvence - Axel, rányomult Bethre, és kérdezgette, hogy hány éves, meg Carolra azt mondta leszbikus, mert rövid a haja, akkor jókat röhögtem, kár hogy viszonylag hamar kinyírták. De a humor nagy általánosságban egyáltalán nem jellemző a sorozatra. Az évad végén csatlakozó bagázsból - eszembe jutott, hogy az előző ismertetőben azért sírtam, hogy nincs elég fekete szereplő - meg meglátjuk mi lesz, nem szimpatikusak, maradjunk ennyiben.

A csóróság egyre jobban érezhető a sorozaton. Oké, hogy nagy ötlet volt kibérelni egy kiszuperált börtönt, amiben aztán lehet kergetőzni, meg epizódokat gyilkolni benne, de azért nem erről kellene szóljon ez a sorozat. Tegyétek a szívetekre a kezetek. Most ha ti az apokalipszisben bármit megtehetnétek, és mennétek kiszabadítani egy barátotok, akkor egy Hyundai-al tennétek ezt? Most komolyan, egy Hyundai-al????? Annyira nevetségesen, groteszk volt ez az amatörizmus, hogy már nekem fájt. Nem egy Lamborghinivel, nem egy Porschéval, nem egy Koenigseggel, hogy legalább gyors, meg szuperkúl és halál laza legyél, hanem egy Hyundai-al. Vagy miért nem egy dzsippel? Egy Humveeval? Egy SUV-al? Egy Hummerral? Ami batár, meg betör mindent. Nem tudok tankot vezetni, de lehet... lehet, hogy megtanulnám az irányítását, és akkor az idióta Kormányzó csak leshet. De hát, ha nincs pénz, akkor nincs pénz.

A zombikat eddigre már megszokhattuk. A kritikusok a második évad kapcsán fanyalogtak egy sort, én a hiányukat inkább itt kezdtem érezni. Az egész olyan, mintha egy pszichodrámát néznénk, amibe részenként néha cameózik egy-két zombi. Ezt ellensúlyozandó a börtön kerítésénél gigantikus mennyiségű zombi sereglik napról napra össze. A következő évad ismertetőjénél igyekszek kitérni Georgia állam mennyire néptelen valójában ezen a területen, a lakosság számottevő része Atlanta és a nagyobb városoknál koncentrálódik. Amennyi kóborlót Rick csapata naponta kinyír, már atombombákat kéne durrogtatni, hogy annak hangjára messziről elkezdjenek szállingózni a hullák. És ugye, ezek nem szaporodnak!!!!

Ebben az évadban különben is, már inkább az emberek jelentették a legfőbb fenyegetést egymásra, nem is a kóborlók. Ember, embernek farkasa, és bizony annál az epizódnál, amikor a két tábor méregeti egymást, és először elbeszélget, felsejlik annak a lehetősége is, hogy csupán itt egy gigantikus faszméregetés miatt fogják a túlélők kiirtani egymást.

A 16 rész egyenként most már mind negyvenperces, nincs hatvanperces indító, se lezáró rész - ha ezt nézzük, akkor 15 résszel számolhatunk. Viszont új a főcím, ami szerintem jobb, mint ami az első két évad előtt futott, minden szereplőt egy rá jellemző tárgy segítségével mutatnak be. Pl. a Darrylt alakító színész neve egy nyílvessző, Glenn megformálójának neve egy zsebóra felett látszódik, és így tovább, ötletes. A főcímzene ellenben továbbra sem tetszik, viszont a sorozatban most már egyre több hangulatos betétdal csendül fel, amiket eddig hiányoltam.

Kétség sem férhet, hozzá, hogy a The Walking Dead a harmadik évaddal ért a csúcsra, és valószínűleg azóta is az őt övező őrületben fürdik. És ez teljes mértékben érthető is, azt hiszem az eddigi legjobb évaddal van dolgunk, ahol kellően drámai dolgok történnek, morális kérdéseket is kapunk bőven, tele van akcióval, vérrel, béllel, egy pillanatra nem ül le, és bár a fillerek néha táncolnak az ember idegszálain, én maximálisan elégedett voltam vele. Ugyan tűnhet úgy, hogy megint a hibákon csámcsogtam, de minden negatív dolog ellenére, - pár bosszantó apróságot kivéve - nagyon egyben van ez az évad. Ahogy végeztem, máris folytattam a negyedikkel. Találkozunk ott, sziasztok!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!