Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mentőexpedíció

2015. szeptember 30. - Ike The Rock Clanton

Matt Damon legújabb filmje, az eredeti címén magyarul nem túl frappánsan és idegenül csengő, "A marsi (ember)", ismételten bebizonyította, hogy új értelmet nyert a "tisztességes iparosmunka, de semmi több" tétele. Egyszerűen nincs semmi olyan részlete a több, mint két órás filmnek, amelyre egy hét múlva visszatekintve elfogna valamilyen nosztalgikus érzés az újranézésre, vagy egyáltalán, emlékezetes volna. 

poster-the-martian-680.jpg

Az Andy Veir első, kvázi bemutatkozó regényéből készült azonos című filmre nem használnám az érdektelen jelzőt, habár nagyon közelít hozzá. Hozzáteszem, a művet éppen a napokban kezdtem olvasni, ám az már most leszűrhető, hogy a filmnek nem erőssége a Marson rekedt első ember, név szerint Mark Watney (Matt Damon) pszichodrámájának bemutatása. Lehet, hogy a rendező Ridley Scott - aki a szememben egyre inkább pályázik a legnagyobb csinnadrattával beharangozott és gyakorlatilag semmit sem nyújtó filmek rendezőjének díjára - illetve a hollywoodi agytrösztök úgy gondolták, hogy arra, amin keresztülmenne egy ember ilyen ellenséges körülmények között, senki sem lenne kíváncsi két órán keresztül, ezért aztán a film egész hangulata meglehetősen szarkasztikus, vagy inkább gegekre kihegyezett. Ami nem tesz túl jót neki, mivel egyszerűen nem jön át, hogy egy ember itt most az életéért küzd. El kellett volna dönteni, hogy most valamiféle matinét csinálunk, vagy egy kőkemény túlélő drámát. A végeredmény alapján és a végeredményt látva az első verzió sokkal esélyesebb. 

A film már eleve erőltetett poénkodásokkal nyit, amikor azt látjuk, hogy űrhajósaink a korszakalkotó Mars küldetés során éppen felszíni munkálatokat végeznek. Ez határozza mega  film alaphangulatát is. A második felében már minden két percben jön egy poén, ha nem a Watney-t alakító Damontól, akkor a földi csapat egy-egy tagjától, vagy az éppen hazafelé tartó űrhajó legénységének egyik embere követi el. Túl sok. Pedig magában a történetben lenne potenciál. Ha már évtizedek óta ígérgetik nekünk, hogy embert küldünk a Marsra (csak nehogy a végén "Földi űrutazás" legyen belőle, hogy ezzel a rossz szóviccel, viszont jó filmcímmel éljek) és ez még mindig nem valósult meg, sőt, lassan az embernek az az érzése, hogy vagy eltitkolnak valamit és már megtörtént (összeesküvés-elméletek bekapcsolva), vagy csak 2068-ban fog megtörténni, amikorra a Star Trek: Kapcsolatfelvétel jósolja az első idegen civilizációval történő kontaktust, akkor itt van nekünk ez a kis történet. Mark Watney űrhajós és biokémikus egy marsi porvihar során súlyosan megsérül. Társai halottnak hiszik és sorsára hagyják, mert az életük múlik azon, hogy eltűnjenek onnan. Megkezdik hosszú hazafelé tartó útjukat, miközben Watney életben marad és kénytelen szembeszállni az idegen és meglehetősen agresszív környezet fenyegetésével, ha élni akar. 

martian-tifrss0009frnleft-1001rrgb.jpg

Erről kellene szólnia a filmnek. Viszont végig az volt az érzésem, hogy az az ember, akit a vásznon látunk egyszer sem veszti el a hitét, még akkor sem, amikor rossz híreket közölnek vele otthonról, pedig ez mindenkivel előfordulna ebben a helyzetben. Így aztán aggódni sem lehet érte. Egyszerűen nem megy. A fordulatok még a könyv olvasása nélkül is kiszámíthatóak és Mark Watney sorsa is egyértelmű már a film első harmadától kezdve. A karakterekről semmit sem tudunk meg. Az űrhajó legénységének legalább futólag mutatják a hozzátartozóit, a családját, ahogyan az az ilyen típusú filmekben bevett szokás, de Watney-t elintézik azzal, hogy vannak szülei (milyen jó neki), akiket mélyen érintett a halála (amikor világgá kürtölték, hogy sajnos elhunyt a  Marson), ám többé egy mondat erejéig sem kerülnek elő. Persze lehet mondani, hogy ez a történet szempontjából abszolúte lényegtelen, de éppen az ilyen kis mellékszálak miatt lesz egy figura komplex és nem egy kétdimenziós papírmasé karakter. Márpedig hőseink ilyenek. Mind egy-egy magatartásformát képviselnek. Matt Damon az űrbéli Robinson Crusoe-mintát követi, Chiwetel Ejiofor az elhivatott, aki tűzön-vízen keresztül is megteszi a kötelességét (ez a szerep valahogy már a 2012 óta rajta ragadt), az űrhajó legénységének tagjai valósággal az összamerikai lelkiismeretet adják nekünk, Jeff Daniels pedig a korlátok közé szorított, kissé bürokrata hivatalnokot, aki viszont felismeri, mikor kell lépnie, végül is ő a NASA igazgatója. Apropó NASA! Egy másik érzés is bennem motoszkált, miközben néztem a filmet: nem, nem az, hogy a Magyarországon forgatott jelenetek zömét milyen jól integrálták a filmbe és a Bálna mennyire jól fest NASA központként, hanem az, hogy ez az egész piszkosul propagandának hat. Legalábbis elmegy simán propaganda filmnek is. Egyszerűen nem látunk valós konfliktusokat a film során. Senkinek egyszer sem fordul meg a fejében, hogy sorsára hagyják a Marson rekedt űrhajóst, már csak az amerikai haditengerészet jelmondata hiányzott, hogy ti. "senkit sem hagyunk hátra". 

martian-gallery9.jpg

Meglehet túl sok "X aktákat" néztem anno, de szinte elképzelhetetlen az amerikai politikai klímában, hogy ez a történet ilyen simán menne. Rendben, igazából ez a mese a túlélésről szólt, annak viszont kevés. Az utóbbi 15 évben amúgy is el vagyunk látva a Marson játszódó filmekkel. Mindját itt van a kevéssé sikerült - mit ne mondjak, vacak - "A vörös bolygó" (2000), vagy az eléggé alulértékelt, de az előzőtől sokkal jobban sikerült Brian De Palma alkotás a "Mars mentőakció" (2000). Ez utóbbiban ráadásul még a látvány is felveszi a kesztyűt a Ridley Scott film látványvilágával 3D ide, vagy oda. Abba pedig már bele sem megyek, hogy technikailag, tudományos szempontból megvalósíthatóak-e azok a kunsztok, amiket a film valóságként elénk tár. Valószínűleg ezeken életünk végégig vitázhatnánk, ezek úgyis csak éles körülmények között derülnének ki, arra pedig még várnunk kell. 

A film az összefogás, a közösségi lojalitás erejét dícséri, hiszen - gyenge spoiler - még a kínaiak is beszállnak Watney megmentésébe és előkerül az együtt sírunk, együtt nevetünk szindróma. A világ egy nagy boldog család lesz, már csak azt hiányoltam, amikor Kirk azt mondja Spock-nak, midőn az megkérdi, miért ment vissza érte: -Mert egy ember érdeke előbbrevaló volt a sokakénál. Ezt a mondatot Gene Roddenberry világában hallva végigfut az ember hátán a hideg a gyönyörtől, annyira felemelő. Itt viszont még a sugallata is valahogy felemás, érzéseket meg aztán végképp nem vált ki. No igen, érzések. Valahogyan azt vártam volna, hogy az ember tragédiája, aki egyedül maradt egy számára szinte fel sem fogható helyen és környezetben, megérintsen, de nem történt meg és ez nem Matt Damon-on múlt, aki számomra azon színészek közé avanzsálta be magát, akik koruk előrehaladtával egyre jobb színészek lesznek. 

screen_shot_2015-06-08_at_11_38_55_am.png

Most akkor jó ez a film, vagy sem? Ha diplomatikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy egyenletesen szürke és szolidan kivitelezett űr dráma propaganda elemekkel megtűzdelve, amely semmilyen emóciót nem vált ki az emberből. Aki szereti a könnyedebb, poénkodós alkotásokat nyilván nem fog csalódni és Matt Damon-nak is van jó néhány remek jelenete, amely erre épül, ám ne várjunk sokat tőle. Egyszerűen dőljünk hátra, merüljünk el benne és amikor kijön a rendezői változat DVD-n, nézzük újra. Addig úgyis elfelejtjük a részleteket.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jerryco 2015.10.12. 09:33:54

Szia! A cikk elején felhozott - túl sok a poén - a könyv szerves részét képezi. Watney karaktere végig szarkasztikusan és kedvesen poénkodik a helyzetéről, a lehetőségekről. Tény, hogy így kissé könnyedebb lett a történet, mint ahogy pl. én érezném magam ugyanebben a helyzetben! :D

Petrow 2015.10.12. 10:36:01

A film még rengeteget vissza is vett a könyv humorából.
Mondjuk ott elintéztem azzal, hogy Watney, ha nagyon maga alatt volt, nem igazán állt neki vlogolni, meg ha csinált is ilyen bejegyzéseket, később valószínűleg törölte.

A gondom inkább azzal volt, hogy a könyvben nagyon jól működő poénok itt ilyen-olyan okoknál fogva közel sem ütöttek akkorát.

mestska · http://cities.blog.hu 2015.10.12. 22:36:07

A filmből szinte majdnem az összes technikai részt, ebből eredő szenvedést és technikai problémát kihúzták, a könnyedebb rész maradt, ezért tűnhetett így.

A könyvben egyébként a kínaiak azért adják oda a rakétát, hogy cserébe a következő küldetéssel kínai űrhajós is mehessen a Marsra, politikai vetülete is van a dolognak, adunk, de akkor te is adsz és mi mondjuk meg mit jellege. Ez a filmben nem érvényesül.

Ezek miatt a könnyedség felé hajló változtatások miatt tűntek fel a fentiek.

mestska · http://cities.blog.hu 2015.10.12. 22:37:45

még egy: a könyvben oldalakon keresztül részletezik, hogy az adott technikai megoldás hogyan és miért sikerül úgy,ahogy. Állítólag tényleg működne.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2015.10.14. 12:49:30

Csatlakozom a poénokat mentőkhöz, a könyvben le is írják, pont ezért a stílusáért is került Watney a csapatba, hogy adott esetekben oldani tudja a hangulatot vagy kicsit feldobni. 6 ember összezárva egy évig veszélyes terepen, kell oda a fűszer is.

Aztán amikor egyedül maradt, hát ki az aki stresszben van, teljesítenie kell nemszeretem helyzetben és nem káromkodik trágárul?

p.o.p 2015.10.14. 16:36:50

Végre egy olyan kritika a filmről, amivel teljesen egyetértek. Azt hittem már velem van valami baj...:)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.10.14. 18:28:16

@p.o.p: amúgy lehet nem tudod még, de... veled van a baj :D

classy57 2015.10.15. 06:09:51

A film az film ...a könyv meg könyv . Ami a könyvben jó , egyáltalán nem biztos /sőt , a legtöbb esetben soha/ hogy működik ugyan ugy a filmen is ....
Jó öreg barátom , isten nyugosztalja , " A FILM a western , az összes többi csak kullog utána " Ő ezzel azt akarta mondani , hogy a film értelme a dolgokat mozgásban megmutatni , és erre a western filmek a legalkalmasabbak.
A könyvekben működő elemző leirásokat , és elmélkedéseket , komplikált magyarázatokat nem nagyon lehet filmre vinni , aki ilyesmivel próbálkozott , az mindig kockáztatta a bukást.
Az más kérdés , hogy egy kicsit több dráma is belefért volna . Igy ez a mozi kicsit vicces ,/de csak kicsit / és nagyon propaganda izű...Jaa és rendes vége sincs , ez pedig megbocsájthatatlan .

p.o.p 2015.10.15. 09:25:29

@scal: de legalább nem csak velem:)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.12.31. 17:45:25

na a film megtekintése után megint csak azt kell mondjam, kurvára nem értelek

a legtöbb filmtől te ugyanis azt várod amit te előre elképzelsz, és nem azt élvezed amit valóban adni akar

nem lehet valamit horrorként élvezni, ha az valójában akciófilm

ugyanakkor az is vicces, hogy amikor Scott végre letesz egy valóban kifinomult filmet, azt te középszerűnek tartod, jó reggelt Scott apó nem ma kezdte az alibizést, az elmúlt tíz éve lényegében erről szól a Mennyei Királyság óta

felróni azt, hogy egy ember nem úgy viselkedik egy szituációban hogy te viselkednél, vagy feltételezed hogy viselkedne, először is ezt senki nem tudja míg nem került ilyen helyzetbe

másrészt én is állíthatom, hogy Watney személyisége nagyon is közel áll hozzám, mert én vagyok az többnyire aki még akkor is röhögteti a többieket, amikor épp süllyed a hajó, de hát ha már el kell menni... menjünk el vidáman :D

szal Te még sose voltál olyan kétségbeesett helyzetben, amikor a humor volt az egyetlen amihez menekülhettél volna? engem számtalan alkalommal átlendített nagyon rossz szitukon

mit kellett volna nézni a filmben? hogy azon szenved, hogy lehet meghal? elárulok valamit, ha egy pillanatig kételkedett volna, elveszti a hitét meg is döglik, mert feladta volna, így nem is gondolt erre

én se arra szoktam gondolni, hogy basszus holnap vajon felkelek-e az ágyamból? az ember nem gondolja azt hogy baj lehet, pedig senki nem tudja mennyi időt mértek ki neki

ahogy Roger Nyúl mondta: a humor elképesztően fontos, és ha meg tudsz nevettetni valakit, az szerintem az egyik legnagyobb kincs az életben, legyen akár saját magad

azonkívül a filmben ha figyeltél igenis átjön hogy ez egy máz, és valójában totál kétségbeesett, Damon szemei ezt tökéletesen hozták, a humor mögött ott bujkáló kilátástalanságot, és az első igazi remény, amikor már tud kommunikálni, mert ő ebből nem lát mást, minthogy egy kurva kamera megfordul

és hogy nem merült fel, hogy otthagyják? nem tűnt fel mennyire el akarta Daniels karaktere tusolni az ügyet? hát egész végig ott lebegett, hogy egyáltalán mutassanak e képeket a Marsról, mert kb. egy év mire a homok betemeti Watney testét :D, vagy hogy mi lenne ha otthagynák, hát mit csináltál te ezen a sajtón? horkoltál :D

és egyébként te mégis mit csinálnál, amikor bejelentik, hogy az űrhajót nem fogod tudni irányítani? sőt még a sapkát is le kell szedjed és egy ponyvát bazdmeg, egy kibaszott ponyvát tegyél rá, és úgy menj ki az űrbe :D hát ott meghaltam

szóval elképesztően jó film volt ez, és nem tudom feltűnt, de az utóbbi években most már minden évben érkezett egy kibaszott igényes űrfilm, ami miatt még a halál unalmas Gravitációt is hajlandó vagyok lenyelni, ami kétségtelenül látványos, és profi munka, remélem jövőre is kapunk egy ilyet

de hogy mondjak jót is a kritikádról, itt már legalább az egész a filmről szólt, és nem három bekezdés a felvezetés, más filmek emlegetése, mire eljutunk az alanyig

kevesebb fanyalgást és több szórakozást neked 2016-ra ;)

Oldfan 2016.01.09. 10:19:15

Hosszú szünet után Ridley Scott végre egy értelmes mozit tett le az asztalra. Nem kevéssé benne van, hogy ezúttal normális forgatókönyvből dolgozott. A történet ugyan valóban gyakorta kiszámítható, de attól még nem érdektelen. (Bár kb. 20 perccel rövidebbre véve sem lett volna az.) Több mindenre "nyomnám a lájkot" nála, ha tehetném.
Először is, hogy végre ismét az ember és az űr valósághoz közelítő kapcsolatát hozták a központba, mint a klasszikus sci-fik legjobbjaiban. Ugyanebből a szempontból megközelítve:Lehet, hogy a regényben más a motiváció, de én szívesen láttam, hogy az emberek hajlandók áldozatot vállalni egymásért, legyen az anyagi vagy fizikai, sőt lelki. Kellenek az ilyen mozik a mai elanyagiasult Földön.
A konfliktusok sem papíros ízűek. Az űrt nem az emberi felépítésű biológiai lényekre "alkották", így számtalan pocsék helyzet vár ránk, ha az emberiség valamikor nekidurálja magát a kalandozásra benne. (Valószínűleg a kényszer rávisz majd minket, ha ilyen ütemben használjuk el a bolygót.)
Az akasztófahumor sokszor kisegíti az embert pocsék szituációkban, bár ez természetesen egyéntől függ. (Háborús mozikban és regényekben szép számú példa mutatja, hogy nem életszerűtlen a megközelítés.)
A látvány teljesen rendben van, mint a rendező alkotásainak többségében.
Némi színpadi "félre"-ként azért megjegyzem, a Stranded-Naufragos marsi tájai bensőségesebbre sikerültek, továbbá a lezárása is érdekesebb lett. Fix, hogy olyan klasszikusokat biztosan megnézett Ridley úr előtte, mint a Destination Moon vagy az Apolló 13. Egyes jelenetekben visszaköszönnek a korábbi filmek megoldásai. De szó nincs szimpla koppintásról, inkább egy-egy sikeres problémamegoldás adaptálása történik. Szerintem az említett mozik ismerete ezúttal növeli ennek a filmnek az élvezeti faktorát. Megsúgom, utólag megtekinteni / újranézni őket sem rossz ötlet.
Az űrhajó és más technikai dolgok kivitelezése nagyon profi lett. Egyedül a súlytalanságban történő, szinte "Superman" siklású közlekedésnél csóválgattam a fejemet. Az nem kellett volna.
Matt Damon egész jó lehetőséget kapott arra, hogy színészkedhessen, elvégre bőven volt hozzá élethelyzet. Tisztességgel hozta a figurát, de láttam már ennél jobb alakítást. Igaz, nem tőle.
A film összességében a "jó" kategóriába kerül nálam. De a hangulat nem egyenletes, itt-ott a meséje is megbicsaklott számomra, így feljebb azért nem soroltam. Azért soha rosszabbat tőle. Az már igen szerencsés filmtermést jelentene a műfajon belül a következő évek során.

Gery87 2016.07.26. 16:30:05

"A film még rengeteget vissza is vett a könyv humorából. "

Jaj, már megint egy film amiből van könyv is:) kitalálom: "a könyv sokkal jobb..."

Nekem tetszett a film, meg is lepett hogy jó lett:)

Gery87 2016.07.26. 18:04:41

"Ha diplomatikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy egyenletesen szürke és szolidan kivitelezett űr dráma propaganda elemekkel megtűzdelve, amely semmilyen emóciót nem vált ki az emberből."

Az ilyen érzelgős nyál részén én túltettem magam, nem zavart, de nem is kötött le.
Az volt jó és érdekes benne ahogy túlél a Marson, az meg hogy haza akarják hozni nem volt kérdéses, az első perctől fogva sejthető, tudható volt hogy megmenekül a földi csipetcsapat segítségével...
süti beállítások módosítása