Egy végtelenül korrekt filmről beszélhetünk a Ments meg, Uram! esetében. A halálbüntetés intézményét mutatja be nekünk, és tulajdonképpen ez vele az én igazi nagy problémám is, hogy inkább ezt helyezi előtérbe, semmint a valós drámát, de könnyen lehet, hogy ez csak kötözködés a részemről. És hogy miért korrekt a film? Mert úgy tűnik, mintha nem akarna állást foglalni, hanem a nézőre bízza a gondolkodást, és a választ néhány kényes kérdésre. Legalábbis látszólag. Mert persze a szimpatikus szülőkön keresztül láthatjuk az áldozatok szemszögét is, és párhuzamos vágással láthatjuk az áldozat és elkövető halálát egyaránt. De hogyan is látjuk mindezt? A fiatalok megkéselését, megerőszakolását és megölését csak távolról a sötétben, a világ leghalkabb puskadurranásának kíséretében, míg az elkövető halálát premier plánokban, meghatóan és borzasztóan kirészletezve. Ráadásul Sean Penn még ki is mondja nekünk, hogy embert ölni, bűn, akárki is teszi meg. Így a film sokáig sikeresen tartotta fent a kényes egyensúlyt, a végére mégis meg akarja mondani, hogy mit gondoljunk ettől, így pedig egy halálbüntetéspárti propagandafilmmé válik, még akkor is ha remekül készítették el. Merthogy valóban szívszorító dráma zajlik a szemünk előtt, ami tényleg nagyon komoly és megható. A forgatókönyvet is nagyszerűen írták meg valóban megtörtént események alapján, a színészek pedig zseniálisak. Susan Sarandon a megtestesült jóság szerepében egy pillanatra sem válik visszatetszővé, pedig a karakterében benne rejlik ez a veszély. Sean Penn szintén kiváló, sőt megnyerő a gyilkos szerepében. Ilyen ellentmondásos karaktert ritkán láthatunk a vásznon, pláne ritkán érezhetünk együtt egy ilyen mocsadékkal. Továbbá kiválóan kerüli el a film a nyálasság csapdáját is, ami egy ilyen téma esetében nem egyszerű. Nem gondoltam volna Tim Robbinsról, hogy nemcsak kitűnő színész, de ilyen kiváló rendező is. Általában jellemző az ilyen rendezéssel próbálkozó aktorokra, hogy nagyon meg akarják mutatni a tutit (ez még Eastwood Mistyjére is jellemző), de itt ennek nyoma sincs. Egy szép, visszafogott filmet láthatunk, erős mondanivalóval.