Nem tudom, miért is szeretem a slasher műfajt, hisz az esetek nagy részében pocsékabbnál pocsékabb filmekről van szó. Lehet azért, mert az első horrorélményeim közé a Sikoly mozik, illetve a Halloween tartozik, de ez nem magyaráz meg mindent.

Ez a film se jó egyáltalán. A színészek nem olyan bűnrosszak, mint oly sokszor, de teljesen felejthetőek. Leszámítva a három kisgyereket, ők tényleg kiválóak. A kislányban van valami beteges már ránézésre is, a szemüveges srác pedig épp az átlagossága miatt válik hátborzongatóvá. A szőke gyereknek ezzel szemben nem sok babért jutott, de annyi baj legyen. A film rettentően sokat lop a Halloweenból, gyakorlatilag megháromszorozza a kis pszichopata Michael Myers-t, és elnyújtja a sztori első öt percét. A zene meg teljesen a Péntek 13-ra emlékeztet, csak még annál is direktebb és tolakodóbb. A forgatókönyv borzalmasan logikátlan szituációk sorozatát vonultatja fel, ráadásul egy napfogyatkozással és az ezzel összefüggő horoszkópos baromsággal próbálja nagyon bután, cérnavékonyan megmagyarázni a gyerekeket.

Amúgy maga az ötlet szerintem abszolút működőképes, a végére már nagyon sikerült utálnom a kis ördögfajzatokat. A film tempója is tökéletes, mind a 84 percben történik valami, és a rengeteg hülyeség dacára nagyon feszülten, illetve izgalmasan telik el a játékidő. A gyilkosságok szintén ötletesek, a megvalósításuk pedig nem különben kiváló. Így válik ez az amúgy rossz film mégis nézhetővé, millió és egy hibája ellenére.