Április 17-én debütál a mozikban a Dargay Attila eredeti tervei alapján készült új, magyar egész estés rajzfilm, a Csongor és Tünde. A történet szerint Csongor, a fiatal és bátor királyfi a világot bejárván, s a boldogságot keresvén találkozik Tündével, a tündérlánnyal, akivel azonnal egymásba szeretnek. Boldogságuk akadályba ütközik, hiszen Mirigy, a gonosz boszorkány ármánykodásának célja végig, hogy szétválassza a szerelmeseket, azonban a királyfi mégis felkerekedik, hogy Tündérhonban újra találkozzon a szerelmével. Az úton aztán ördögökkel és próbatételekkel is szembe kell néznie, sok-sok kaland vár rá, s közben azt is megtanulja, hogy mit jelent a boldogság.

Vörösmarty Mihály eredeti műve olyan örökérvényű értékeket hordoz, amelyeket a mai korban is át tudunk érezni. Bár sokan jegyzik meg, hogy a mű eredeti nyelvezete régies, így kötelező olvasmány mivolta ellenére is nehéz, nem kis kihívást igényel a nebulóktól. Éppen ezért a mai kiadások szövegét is kicsit átdolgozták, igyekezvén megőrizni Vörösmarty szellemét és mondanivalóját.

Ahogyan ez a rajzfilm is teszi. A Speier Dávid írta dialógok zseniálisak, kellőképpen modernek és szellemesek, mégis úgy simulnak Vörösmarty eredeti verseibe, mintha mindig is a részei lettek volna. Nem igazán tudjuk hol ér véget az eredeti szöveg és hol villan fel az új, csupán sejtjük az olyan poénoknál, mint amikor elesik a boszorkány, és azt mondják az esetre, hogy „banya-tanya”, hogy ez bizony nem szerepelt a dráma szövegében. Ahogyan Balga, a szolga eltűnt feleségére tett panasza sem, miszerint „a nagy világon e kívül nincsen számomra nej”. Ehhez hasonló sziporkák persze hangos nevetést váltottak ki a nézőtéren, míg Dargay kedves és szerethető figurái vizuálisan is alátámasztották ezt az egyszerre hagyományt és tiszteletet, valamint a mai korhoz alkalmazkodó stílust magába olvasztó irodalmi adaptációt.

A rajzfilm kétségtelenül a gyerekeket célozza meg, de olyan miliővel bír, hogy én magam is visszafiatalodtam a vászon előtt. Újra elvarázsolt az a világ, ami Vukban, Az erdő kapitányában, a Szaffiban vagy a Lúdas Matyiban: a Csongor és Tündének gyerekkoríze van. Tágra nyílt szemmel hagytam elvarázsolni magam Dargay figuráitól, még ha a mester ennek a rajzfilmnek csak a tervezési részében vett is részt. Mégis ott van benne, és nemcsak azért, mert az alkotók tiszteletből egy neki célzott főhajtásra kerettörténetbe tették a rajzfilmet.

Miért a Csongor és Tünde lett a téma? Dargay már a hetvenes években álmodott arról, hogy egyszer vászonra viszi ezt a történetet. Lelkesedése azonban nem tudta legyűrni a projekt elé gördülő akadályokat. Dargay végül a figuratervek alapján képregényt készített a történetből, amely a Füles című hetilapban jelent meg folytatásokban. A rajzfilm megvalósítása azonban váratott magára.

Néhány évvel ezelőtt Dargay özvegye és egykori alkotótársa, Henrik Irén kereste meg a Cinemon Entertainment stúdiót azzal, hogy vegyék szárnyaik alá a projektet, s mivel a gyerekfilmekre különösen igény van, Temple Réka producer vezetésével, Dargay eredeti tervei alapján, hagyományos 2D technikával fogtak neki a megvalósításnak. Az alkotók ugyan digitális táblákon dolgoznak ma már, de kézzel rajzolták meg az egyes jeleneteket, hűen követve a klasszikus rajzfilmes technikát. Így több mint négy évet vett igénybe a folyamat a képes forgatókönyv elkészítésétől a kifestésig és a szinkronig. A projekt rendezői székébe az egyik utolsó Dargay-tanítvány, Máli Csaba és a Lengemesék, Salamon király kalandjai alkotója, Pálfi Zsolt kerültek, a forgatókönyvet Balassa Krisztián jegyezte.

Az animációs filmnek ráadásul kiváló a szinkronja, s ez köszönhető a csodás, kiválasztott színészeknek is, akik éppolyan lelkesen vállaltak a történetben nyúlfarknyi szöveget, mint fő karaktert. A filmet ráadásul kétszer szinkronizálták le, így a trailerben nem a végleges verzió hallható, de mivel a két szinkron között eltelt két év, bizonyos figurákra újra kellett castingolni a hangot. A második fázisban szállt be a produkcióba Csík Csaba Krisztián szinkronrendezőként, akinek a kiváló végső verziót köszönhetjük. A szinkronhangok között olyan tehetséges színészek szerepelnek, mint Czető Roland (Csongor), Eke Angéla (Tünde), Lamboni Anna (Ilma) és Szabó Győző (Balga). A gonosz, de minden szálat mozgató Mirigy karakterét Menszátor Magdolna kelti életre. A három acsarkodó kisördög poénáradatos szövegeit Csőre Gábor, Geszti Péter és Vida Péter telíti meg élettel. De további szerepekben is olyan nagy neveket találunk, mint Timkó Eszter (Éjkirálynő) vagy Mikó István (Kalmár/Tudós/Fejedelem). A szinkronizálás során az alkotók arra törekedtek, hogy a szereplők érzelmei és a történet lírai szépsége hitelesen átjöjjön a hangokon keresztül. A színészek nemcsak a párbeszédeket, hanem a karakterek motivációit, érzéseit is igyekeztek átadni, akármelyik szerepet is vizsgáljuk, ez kiválóan sikerült.

Ígéretük szerint a szinkronmunka kulisszatitkairól április 17-én 18 órakor a Cinema City Allee 2-es termében a díszbemutatóval egybekötött közönségtalálkozón is mesélnek majd az alkotók és a színészek. Az eseményt szívből ajánljuk mindenkinek, aki szeretne bepillantást nyerni a rajzfilmkészítés izgalmas részleteibe. Habár a Filmbook oldalon is fogunk interjúkat közölni az alkotókkal és a színészekkel. Akit érdekelnek a kulisszatitkok, kövesse az oldal cikkeit. A rajzfilmet pedig ajánljuk minden kis és nagy gyereknek, családoknak és gyermeklelkű felnőtteknek!

A kritikát írta: Kasza Magdolna

Lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kövess minket Twitteren: Follow @Filmbook4

Hallgass minket YouTubeon: www.youtube.com/@filmbook_podcast

vagy Spotifyon: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL

kontakt: filmbook.blog@gmail.com