Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tini Scal Nagy Filmjei - Marco Polo - A hiányzó fejezet (1996)

2015. május 19. - scal

Erről a filmről SEMMI információt nem fogsz találni a neten. Se egy kritikát, se egy bejegyzést, se fórumot, ahol emberek beszélgetnének egymással, se a wikipédián, és nem csak nálunk sehol az egész világon. A filmet 58-an értékelték IMDb-n, és így lett 5,5. Pedig egy furcsa, és különleges filmről beszélgetünk. Arról a fajtáról, amin egyformán lehet unatkozni, és elgondolkodni, vagy visítva röhögni. Amikor azt hinnéd ezt a jelenetet már nem tudják fokozni, mindig kapsz egy újabbat, ami erre rátromfol. Mindezt két órában, félig történelmi, félig betoldott fantázia szülte részekkel.

marco-polo-haperek-haaharon-365537l-imagine.jpg

A film két idősíkon játszódik, és látszólag a mindenki által jól ismert Marco Polo életét dolgozza fel. Egyrészt 1298-ban, amikor a híres utazót - egyesek szerint Háry János méltó elődjét - a genovaiak elfogták, és az ott töltött egy év alatt tollba mondta utazásait a pisai Rustichellonak - akit a magyar szinkronban következetesen RusztiCSÁNÓ-nak ejtenek hibásan. Itt az inkvizíció minden áron arra akarja rávenni a kalandort, hogy valami eretnekséget írjon le, amiért kivégeztethetik. Polonak befolyásos rokonsága volt Velencében, és egyrészt sok pénzt ért a kiváltása, másrészt azt rebesgették ő lehet a következő Dózse, és akkor viszont holtan akarták látni. Bár a film igyekszik velünk elhitetni, hogy Marcot valóban kivégezhetik - meglehetősen látványos, és brutális módon: bezsákolva, leszurkozva, felgyújtva, és egy nagy hordóból a várárokba dobva -, de aki valamennyire ismeri Marco Polo életét, az tudhatja jól, hogy ezután még 26 évig élt.

A másik idősík pedig az lesz, ahol maguk a történések játszódnak, illetve játszódhattak, hét évvel korábban, 1291-ben. Ez ugyanis nem véletlenül egy elveszett fejezet. Itt Marco arról beszél, hogyan hagyta maga mögött Kínát Kubiláj kán halála után - a kínaiak agyon akarták verni, mert neki tulajdonították, hogy a kán sikertelen hadjáratot vezetett Japán ellen, amiben a teljes flotta megsemmisült. Mások szerint Marco az életében nem járt a távol keleten, és csupán a Fekete-tengerig jutott, tapasztalatait pedig perzsa írásokból szerezte. Ezt olyasmik támasztják alá, hogy említést sem tesz művében olyan apróságokról mint pl. a Kínai Nagy Fal, jó maga húsz év alatt egy szót se tanult meg kínaiul, és pl. Japánra sem a kínai, hanem a perzsa nevén hivatkozik. Egyesek szerint puszta fantazmagória az egész, amivel Marco csupán hírnevet akart szerezni, és ez jó táptalajt adott a filmkészítőknek, hogy ők is beleírjanak egy olyan fejezetet, ami akár meg is történhetett volna.

Miközben ugyanis Marco kincsekkel megrakott szekerével utazik haza - még egy kínai szolgát is hoz magával -, megromlik romantikus viszonya a gyönyörűséges, zsidó Tamarával. A nő ugyanis ezer éve nem élvezett egy jót, és ezt annak tudja be, hogy Marco elpuhult. Emiatt lángoló szerelmük, tomboló, pusztító viharrá változik, ahol az egyik jelenetben még hevesen szeretkeznek, hogy után kővel verjék agyon egymást. A film tehát sokkal inkább koncentrál a női pszichére, ami nyilvánvalóan nem tegnap baszódott el, és ezek a problémák már évszázadok, sőt évezredek előtt is ugyanezen mechanizmus alapján bukkantak fel. Emiatt a párbeszédek nagyon fontosak a filmben, és ezért láthatunk olyan jeleneteket, amiben perceken át mutatják, milyen módszerekkel próbálja elérni Tamara, hogy végre orgazmusa legyen. Pl. az élvezése a Jordán folyó vízében, miközben a hüvelyébe helyezi az "örömhalakat", amik csiklandozzák, vagy amikor arról beszélnek, hogy ha sokáig gőzölik alulról, akkor a füst áthalad rajta, és a száján jön ki.  

marco-polo-haperek-haaharon-785303l-imagine.jpg

Természetesen ezek a badarságok nem érdeklik Rustichellot, sokkal inkább az, hogyan is találkozott az útján Marco azzal a két keresztes lovaggal, akik a Szent Föld utolsó küldetéseként, kimenekítették Krisztus koporsóját Jeruzsálemből. Csakhogy Marco jelenleg tobzódik az önsajnálatban, és képtelen feldolgozni, hogy élete egyetlen szerelmét elvesztette, ráadásul mindezt egyetlen embernek, saját magának köszönheti. Szóval a pisai kénytelen végighallhatni az őrjöngését, közben pedig pszichológiai, filozófiai, és vallási beszélgetéseket folytatni a megtört férfival, mert hátha néha visszakanyarodik a fővonalra, és akkor végre valóban befejezhetik a könyvet.

Mindenképpen érdekes az a felvetés, miszerint Akkó elestekor - nem véletlen játszódik a film 1291-ben -, amikor már minden mindegy volt, egy teuton lovag szent küldetésként kapja egyenesen Isten szájából, hogy menekítse ki a koporsóját. Még a körítés is impozáns, mindenfelé haldoklók, tombol a vihar, villámlik és mennydörög - amit ekkoriban Isten haragjának tulajdonítottak -, és egy bolond, aki öt perce öltözött csuhába adja a meglepően pontos utasításokat arról, hol is található a koporsó. Akkó - a szinkronban egyébként pontatlanul Acre-nek (ejtsd: ékör) ejtik, amit kizárólag nyugati források alkalmaznak, de nálunk a görög Akkó a hivatalos neve - a Szent Föld utolsó védőbástyája volt. Egy lényegében bevehetetlen - a szárazföld felé eső része helyenként a százötven métert is elérte - erődítményről beszélünk, aminek kikötője révén folyamatosan biztosított volt az ellátása, így még a keresztesek is négy évig ostromolták, mire 1104-ben végül elesett.

A harmadik keresztes hadjárat során 1191-ben I. vagy Oroszlánszívű Richárd meglehetősen gyorsabban vette be, és ezután a Szent Föld fővárosa lett, ide érkezett be hajón az utánpótlás és olyannyira megerősítették, hogy száz évig biztosította a keresztény jelenlétet a Közel-keleten. Amikor a muzulmánok már minden helyről kiirtották a keresztényeket, Akkó még akkor is a kezünkön volt. Még volt egy talpalatnyi föld, ami hirdette Róma nagyságát. Elképesztő idegesítő szálkát jelentett ez a város egy idő után a mamelukok körme alatt. Hiszen a Johanniták székhelye is ide került, és innen indultak a hadjáratok, fosztogatások, meg minden egyéb is. Vagyis a város stratégiai fontosságával maximum Gibraltár vetekedhet. A város vesztét végül az okozta, hogy Európa lemondott róla, a keresztes hadjáratok elkurvultak, a pápák az ellenpápákkal voltak elfoglalva, vagy a franciák túlontúl megerősödött hatalmával, Genova és Velence egymást ölte, és nem érkezett utánpótlás. Ha mindez nincs, ki tudja meddig áll még ez a város? Akkó még így is másfél hónapos ostromot kibírt mielőtt végleg elesett.

0b0c65f7528848c38204ac149bbc46da.jpg

És, hogy miért írtam erről ennyit? Nos, azt feltételezni, hogy a legvéresebb ostrom közben, két lovag valahogy leruccan a nagyjából százötven kilométerre található Szent Városba, végig a perzselő sivatagon, át a totálisan mamaluk ellenőrzés alatt tartott területen, és be tudnak jutni a Szent Sírba, az bizony nem kevés kreativitásra vall. Hogy elsüssek egy rossz viccet, olyan messze voltak a célhoz, mint Akkó Jerzsuálemtől. De mindenesetre nem csak Rustichellonak, de nekem is tetszik ez a szál, és csak azt mutatja, amit mai történészek is feltételeznek, hogy bizony a pisai tolla is néha meglódult, és kiszínezte Marco Polo utazásait a saját ízlése szerint. Amikor pl. azt próbálja kitalálni, hogyan zajlott a koporsó kiásása, és közben elbeszélései alapján megjelenik maga a cselekmény, az egy zseniális jelenet.

Mint írtam két lovag küldetése lett ez végül is, ugyanis Adolf lovag mellett útnak indult egy templomos lovag is, Bergman. Ő azonban azért, hogy megölje a teutont, mert eretnekséget követ el, még akkor is, ha állítólag maga Isten parancsolta ezt neki. Azonban Adolf kis híján szent volt, egy kölni ideál, és meggyőzi társát, hogy ha már a Szent Föld elveszett, legalább a koporsót vigyék el Rómába. Így történt, hogy kiásták, és miközben Tamara azzal volt elfoglalva, hogy egy jót élvezzen, összefutnak vele, és elrekvirálnak tőle mindent, hiszen küldetést teljesítenek. Tetszik az is, ahogy a lovagok a vízen járnak, hiszen elvileg Krisztus testét viszik, és a csodák aurája rájuk is kihat, aztán vágás, és a valóságban látjuk, hogy a koporsó tényleg fenntartotta őket a vízen, hiszen fából készült.

Az abszurd jelenetek mellett - pl. amikor Adolf dalra fakad, vagy amikor a nagy hármast a lovagok meztelenül otthagyják a sivatagban, hogy gondolkozzanak el az életükön - a karakterek is hihetetlenül jók. Bár egyikük se egy ismert színész, és ahogy láttam nem is sok filmben szerepeltek, de lényegében akármelyikük lehet a történet központi hőse. Válasz ki egyet, és ő válik a főszereplővé. Például ott van Aris, aki aszerint váltogatja hitét, hogy éppen mire van szükség. Hogy becserkéssze Tamarát zsidónak hazudja magát, de amikor Adolfék fel akarják koncolni, máris hithű kereszténnyé válik két perc alatt. Vagy Adolf, akit végül elveszejt Tamara, hiszen mint írtam őt csupán a saját szexuális kielégülése utáni vágya hajtja. Személy szerint én Rustichellot tartom a történet főhősének, aki semmi mást nem akar, csak túlélni, és bár azt a parancsot kapta kompromittálja Marcot, mégis szeretné őt is megmenteni az írásai alapján.

marco-polo-haperek-haaharon-339955l-imagine.jpg

Az egyetlen ismertebb név Brion James, aki Marco patrónusát alakítja, (Szárnyas Fejvadász, Az ötödik elem) meglepően méltóságteljesen. Összességében sokat profitált a szerepből, mint legismertebb név még a borítóra is ő került. De a filmben a látszólag teljesen kiegészítőként funkcionáló karakterek is élnek. Pl. Aris soha meg nem szólaló női testőre Orel, érdekes arcfestéssel rendelkezik, és miközben Tamara épp a gyönyörök gyönyörét éli át, ez pitypangot fúj méla unalommal. vagy Marco kínai szolgája, aki egész végig csak ott van a különböző jelenetekben, hogy a végén megkapja a maga nagy jelentét, és kiderüljön Carl Gustav Jung elődje veszett el benne. Én már tényleg azt hittem nem tud ez a film meglepni, de minthogy hazánkban - egy pocsék kiadás keretében - megjelent DVD-n is, ezúttal angolul néztem, és a pofám leszakadt, amikor a leprás lovag - Robert Hoening - a film két harmadánál magyarul kezdett el szónokolni, ráadásul a magyar hangja mintha ugyanaz lenne.

A színészekről annyit, hogy egyikük sem túl kiemelkedő, de különösebb baj sincs velük. Avita Dicker valóban megfelel egy ilyen őrjítő szerelem vágytárgyaként, mert elhisszük róla, hogy emberek gyilkolnak érte, még akkor is amikor tudják róla, hogy egy ordas ribanc. Szerencsére nem szégyellős, és sokat mutatják a melleit totálban. Igazán kár, hogy nem futott be. Alon Aboutboul Aris szerepében egyszerre megnyerő és taszító, Peter Firth hiteles Rustichello, pláne amikor úgy néz ki nekik harangoztak, és még mindig csak az érdekli, mi a történet vége. Owen Teale Adolfként egyik kedvencem, és Richard Edston kétségek közt vívódó Bergmanja is szimpatikus, - bár azt a jelenetet igazán megspórolhatták volna, amikor simogatja Adolfot, talán utalás a templomosok homokos voltára?

A legrosszabb sajnos a főszereplő. Shuli Rand tényleg egy szörnyű alak, egyáltalán nem így képzelem el Marco Polo, senki nem így képzeli el Marco Polot, persze ki tudja azt milyen volt valójában. De ez a hajviselet, amit kapott ez nagyon kilóg az érából. Ráadásul Marco csak sodródik az események, a sok jó karakter közt, saját történetében beszürkül, és bár megérthetjük szenvedését, meg hogy Tamara nélkül élni sem akar, és inkább az álmaiba, hazugságaiba menekül, vagy az inkvizíció halálos ölelésébe.... hosszútávon unalmassá válik. Hiszen saját maga tehet róla.

marco-polo-haperek-haaharon-179172l-imagine.jpg

Állítólag a film 1996-ban megnyerte az Izraeli filmakadémia díját, legjobb látványterv, legjobb operatőri munka, legjobb kosztüm, és legjobb hang kategóriában - a filmet izraeliek készítették, így nem csoda, pláne ha nem indult másik versenyző. A kosztümök valóban nem rosszak, és tényleg nem tudok annyit kötözködni velük mint a Mennyei Királyság esetében, bár ez már a klasszikus lovagkor, szóval sokat nem lehetett tévedni. Mindenesetre a filmet nem ezért fogjuk szeretni, vagy utálni, a belső mondanivaló, az emberi értékek a fontosak belőle. Amelyek nem változnak, itt vannak most is, hiába telt el hétszáz év.

UI: És hogy mi volt a koporsóban? Nos ha nem láttad a filmet és érdekel akkor ne olvasd el. De azért leírom, mert ez is érdekes, bár szándékosan nem mentem bele. A történet ugyanis hiteles magyarázatot ad arra, hogyan került Európába a Torinói lepel. Ami ott lapul - bocs - a koporsóban. Ez is legalább annyira igaz, vagy nem igaz, mint bármi, ami a filmben látható. Fogalmazhatnék úgyis, hogy amennyire a radiokarbonos vizsgálatok hitelesek, akár még így is történhetett. Én szeretném ezt hinni.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása