Hogy miért is akartam én megnézni ezt a filmet? Az okokat szerintem nem nehéz kitalálni. A slasher alműfaj csúcspontján (két évvel a Halloween után, a Péntek 13 évében) a műfaj sikolykirálynőjének a főszereplésével készült film könnyedén vonzó céltáblává válhat ilyen címmel, pláne egy olyan filmrajongó esetében, aki már csak gyerekkori élményei miatt is különösen szereti a slashereket, hála a Sikoly és a Halloween borzongató hangulatának.

Ehhez képest valami hihetetlenül, elképesztően pocsék darabbal van dolgunk, talán még nem is láttam soha ennél rosszabb slashert (hazudok egyébként, egyből beugrik a Péntek 13 9. része, vagy a Halloween 6 se volt éppen egyszerű eset, meg a Fekete karácsony remake is borzalmas). Szóval ez azért lássuk be, nem egy túl igényes műfaj, de azért így elrontani, ahhoz is tehetség kell. Ennél még az olyan abszolút B kategóriás, öncélúan erőszakos baromságok is jobbak voltak, mint például amilyen a Pieces.

A film elején egy bizarr, már már szürreális, de igazából csak pusztán elmebeteg jelenetben pár kisgyerek kinyír véletlenül egy kislányt. Ugrás az időben: Szalagavató! Leslie Nielsen gyászol, de sajnos a Csupasz pisztolyok miatt képtelenség komolyan venni, meg hát a film se túl drámai. A nyomozók nyomoznak, persze tévúton, a fiatalok a szokásos unalmas problémáikkal vannak elfoglalva, de a Prom Night még odáig sem jut el, hogy klisés karaktereket használjon, mert annyira jellegtelen mindenki. Közben csigalassan eltelik egy óra, nagyjából a semmivel. Jah, közben van pár telefonhívás, aminél sokkal jobbakat is hallhattunk a 6 évvel korábbi Black Christmasban. A vágástechnika pedig öncélúan művészieskedő, ezzel pedig inkább viccessé válik, ahogy ide-oda vágnak tök feleslegesen, és bármilyen értelem nélkül. Közben láthatjuk Jamie Lee-t táncolni, meg majdnem melltartóban is, de bármilyen szenzációs nőről van szó, ez azért kevés az üdvösséghez. Tehát eltelik a másfél órás filmből egy óra, úgy hogy nem történt semmi az ég világon. Azt mondanom sem kell, hogy semmi feszültséget sem lehetett érezni, mert ugye ez már nektek is evidens. Aztán észbe kapnak az alkotók, hogy hoppá horrorfilm, azért csak meg kéne ölni valakit, úgyhogy támadásba lendül minden idők legfantáziátlanabb slasher gyilkosa. Egy sima símaszkot húz a fejére, és baltával gyilkol szigorúan mellőzve a kreativitás szikráját is, amit azért én elvárnék ebben a műfajban. Ráadásul mivel ténykedése az utolsó fél órára van korlátozva, ezért bármilyen átvezető nélkül hullanak sorra a szereplők.

A végén pedig ott a nagy csavar: olyasvalaki a gyilkos, akit észre se vettünk, hogy egyáltalán szerepel a filmben, annyira jelentéktelen mellékkarakter, a motivációi pedig erőltetettek. És itt elvárná tőlünk a rendező a drámát, és hogy hatódjunk meg. Hát lófaszt!

Meg ne nézzétek ezt a filmet! Bár szerencsére nem túl népszerű, nem túl ismert, nem is a legegyszerűbb beszerezni, úgyhogy ez a veszély talán annyira nem is fenyeget benneteket. Mindenesetre lehet, hogy megnézem a remake-t, mert ennél még az is csak jobb lehet.