Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tűzfény

2011. szeptember 07. - Santino89

"Fiam, nem beszélhetsz így apáddal, amíg igazán, és jól meg nem keféltél valakit."

A Tűzfény a viktoriánus Angliában játszódó szerelmi történet, ami alapján könnyen asszociálhatnánk a Jane Austen nevével fémjelzett regények stílusára, de nem kell. Ez a film nem olyan. Nincsenek benne az élettől totálisan elrugaszkodott, képtelen dialógusok, könnyed okoskodások, ez annál sokkal keményebb és súlyosabb alkotás. Miközben néztem, egészen biztos voltam benne, hogy regényadaptáció, annyira jól kidolgoztak benne mindent. Pedig egyáltalán nem: az egész az író-rendező William Nicholson érdeme, aki sem ezelőtt, sem ezután nem rendezett, bár írt jónéhány forgatókönyvet.

Firelight-sophie-marceau-sophie-marceau-13255979-1200-768.jpg

A Tűzfény sokáig egyensúlyozik a giccs határvonalán, jópár jeleneten el lehetett volna csúszni, de az utolsó pillanatban mindig visszatáncoltak a szakadék széléről. A tűzfény köré szőtt világ az elején kissé még erőltetettnek tűnt, de végül nem csak elfogadtam, hanem éreztem mennyire erősen hozzájárul a film hangulatához. A fényképezés az egész történet alatt egy nagyon hideg, nyomasztó világot fest nekünk. Kezdetben még értetlenkedtem is kicsit, hogy miért nem inkább szép képeket mutatnak, ahogy igazi kosztümös filmekhez illik? Aztán rájöttem, hogy ez is részese annak, hogy nem válik giccsé a mozi, másrészt a tűzfényes jelenetek épp ezzel válnak fontossá és különlegessé. A zene szintén remek: kellemes és visszafogott, mégis egyfajta elfojtott feszültségben tartja a nézőt.

PDVD_064-1.jpg

A színészek sajnos nem a legjobbak. Kivéve természetesen Sophie Marceau-t, aki messze kiemelkedik az amúgy lapos szereplőgárdából. Nem csak észveszejtően gyönyörű (a valaha élt legszebb nőről beszélünk), hanem megvan benne az a fajta tartás és erő, ami a szerephez kell. Nem mellesleg pár rövidke pillanat erejéig szerelmi jeleneteket is láthatunk a tűzfényben, melyek során Sophie megmutatja nekünk milyen tökéletes adottságokkal rendelkezik. A gyereknevelős részekben pedig egy teljesen másik oldaláról ismerhetjük meg. A kislány sajnos nem volt a legjobb választás, nem sikerül magát megszerettetnie a nézővel, mindössze annyit ér el, hogy ne utáljuk annyira a végére. Stephen Dillane kifejezetten jellegtelen, bár az ő karaktere is egy unalmas, angol lord, úgyhogy sok lehetőséget nem kapott. Joss Ackland ellenben kiváló élvhajhász vénemberként, üde színfoltja a filmnek.

sophie-marceau_1.jpeg

Remek jeleneteket is láthatunk, mint például a kislány mászkálást a vékony jégen. Igazán erős pillanat még, amikor a lord és a nevelőnő újra a tűzfény közelében találják egymást. Nagyon sikerült elkapni valami igazán emberit, és igazán intimet a kézfogós jelenetben is. A valódi dráma a történet végére marad. Itt komolyan elgondolkodhat bárki a szörnyű dilemmán, és a lord helyzetén. Nehéz erről írni. Kegyetlen szörnyűséget követ el az egyik szereplő, amely majdnem mindenki számára elhozza az igazi boldogságot. Az emberi boldogság pedig éppen emberi mivoltunkból fakadóan mindig önző. Kezdetben elborzadunk, aztán megkönnyebbülünk, de a kérdés továbbra is a fejünkben marad. Ez az eset adja meg a Tűzfény igazi erejét.


Sophie Marceau Amazing In Firelight by UZI4you

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása