Nyitva (2018)

2024. július 09. - scal

Igen, a filmben töméntelen mennyiségű szex látható. Igaz, mindegyik alsógatyában, bugyiban és melltartóban, de hát te is így csinálod otthon, nem igaz?

Ez a nagy merészség és szabadosság rögtön el is mondja a lényeget Nagypál Orsi első nagyjátékfilmjéről. Beszélgessünk viccesen egy véresen komoly problémáról. Üssük el az élét blőd baromságokkal, mint ahogy a biosz tanár csinálta felvilágosítás helyett a gimiben, nehogy az osztálykiránduláson véletlenül eggyel többen jöjjünk haza. Ott is mindenki nevetgélt, meg viccelődött, csakhogy minél hamarabb túlessünk azon a kínos 45 percen. De különben is, a felvilágosítással nagyjából tíz évet késett, mert azt másnap megkapta az ember a többiektől, ahogy beíratták az oviba. És most azt hiszed, hogy túlzok, de ez tökéletesen leírja milyen film is ez. Amolyan választok egy jó témát, mert amúgy ez egy ki nem mondott probléma, és majd én csinálok róla egy filmet, ami tök jó. Aztán lesz belőle egy totális baromság, egy futottak még, egy gyenge kettes alá, ami éppen csak kapirgálja a felszínt.

Szóval Fanni és Bálint még nem nagyon, de éppen eléggé kezdenek elhidegülni egymástól, ahogy az a bizonyos ötödik év közelít kapcsolatukban. Fannika az úszómesterrel kacérkodik, Bálint meg a medikára veri a szünetekben, és amikor kezd a bili borulni gyorsan kitalálják, hogy ők most aztán felfrissítik a szexuális életüket. Ezek után a létező legnagyobb klisékbe ugranak fejest, amit forgatókönyvírói agy csak szülhet, ha arra gondol vajon milyen perverziók fűszerezhetnek meg egy beposhadt kapcsolatot. Persze csak szalonképes, tévéképernyőn is maximum 16-os karikát kiváltó, vad perverziókra gondoljon a kedves olvasó.

De ez nem is lenne baj, elvégre mégiscsak vígjátékkal ülünk szemközt, de hogy az első ilyen eset után lehet tudni, hogy ez a két szerencsétlen bármivel próbálkozik, az valami totál infantilis, és főleg kínos véget fog érni, az mégiscsak méltatlan, hovatovább unalmas. Hát az istenért! Egy ország vágya teljesült volna, - de legalábbis az enyém - ha látja Péterfy Borit hármasban dugni. Valósággal epekedett ez a nő azután, hogy itt vagyok, tegyetek velem, amit csak akartok, erre ezek ezt is elbasszák. Hát elmentek ti a picsába!

A színészek többé kevésbé rendben vannak. Kovács Lehel kevésbé, mindenki más többé. Kovács sokszor és jól hagyja magát megalázni, ha valaki szeret azon nevetni, hogy egy alapvetően balfasz férfi még többet balfaszkodik, akkor kellemes perceket fog szerezni számára a jelenléte. A többiek számára fogalmazzunk úgy, hogy legalább nem annyira idegesítő, mint majd két év múlva a Habban. Radnay Csilla kategóriákkal jobb, a film egyetlen valóban vicces jelenete is neki köszönhető, éppúgy el lehet neki hinni az elhasznált, és megunt feleséget, mint a szexi, kívánatos nőt. Egész egyszerűen nem értem miért nem szerepelt több filmben, és miért pont ez az egyetlen film, amiben szerepelt! Csak és kizárólag sorozatokban, és a tévében bukkant fel előtte is, meg utána is. Hát meg nézzetek már rá, kiköpött Rachel Weisz.

A filmben felbukkan még az elviselhetetlen hangjával is reménytelenül gyönyörű Jordán Adél - akinek még az ekkoriban bimbózó leszbikusságára is tettek utalást a filmbe -, a mellékszereplőre hízott Ötvös András, - őt elképesztően rossz volt nézni az Isteni műszak után - és Katona László, aki blazírt játékával mindig képes egy csipetnyi napsütést csempészni a legótvarabb filmekbe is. De nem mondtam, hogy ez egy annyira rossz alkotás lenne, - elvégre csak a végét baszták el, de azt kegyetlenül, illetve azt is elütötték egy poénnal, mert miért ne, ja meg persze össze is csapták - annyi történt itt is mint a Kilakoltatás során, hogy a rendező meg az író ugyanaz a személy volt. És senki nem volt, aki kicsit kordában tartotta, vagy aki rászólt volna, hogy te Orsi, ez itt egy kicsit nagyon sok. Istenem, legközelebb csapjanak rá azokra a kreatív kacsókra!

Sőt, ha ez a film a 2000-res években készül, amikor ennél szinte csak rosszabb vígjátékok láttak napvilágot, elsősorban Sas Tamásnak köszönhetően, akkor sokkal többre tartanám, akkor progresszív, meg bátor lenne. De 2018-ban, és főleg a jelenből visszanézve ez már kevés, ezt a szintet régen meghaladta a magyar film - kivéve Dobó Katát. Úgyhogy, aki egy valóban mélyelemzős filmre vágyik a kiüresedett kapcsolatokról, az egymástól elhidegült házastársakról, akik kétségbeesésükben valaki másban keresik önnön boldogságukat, - hogy aztán bebizonyosodjék Soren Kierkegaardnak volt igaza - az inkább Woody Allentől nézze meg a Férjek és feleségeket. Aki pedig valóban egy jó vígjátékot akar a témáról az meg az Elhajlási engedélyt. Úgyhogy már csak azt nem értem ebből a tök sok pénzből miért nem inkább azt a fasza sorozatot csinálták meg, - Bányai Miklóssal és Barabás Nikolettel - aminek a filmben látható pár perce sokkal érdekesebb volt, mint maga a film?