Billy Wilder a valaha élt egyik legnagyobb rendező, aki remekművek sorozatát hagyta az utókorra. Az 1960-ban a Legjobb film kategóriában Oscar díjat nyert Legénylakás eddig kimaradt az életemből, de mivel sikerült beszereznem az eredeti, 1970-ben készült ős-szinkront, így számomra ennek a mozinak is eljött az ideje.

A legnagyobb meglepetés a filmmel kapcsolatban az volt, hogy ez nem egy szimpla, szórakoztató vígjáték, hanem sokkal inkább egy szomorú, és mélyen drámai alkotás. Ennek ellenére nem okozott csalódást egyáltalán, remek poénokat hallhatunk, csak úgy mellékesen, illetve a készítők tökéletesen találták meg a tragikus helyzetekben jelenlévő komikumot. A fekete-fehér képi ábrázolásnak és a stílusos zenének köszönhetően helyenként kifejezetten lírai a mozi, miközben a magányról és az elveszettségről mesél nekünk rendkívül ízléses formában. Szerelmi történetet láthatunk, ami egyáltalán nem válik nyálassá, vagy hiteltelenné, hanem kifejezetten szerethető mindkét szereplő, hibáik ellenére is. Jack Lemmon maga a megtestesült, megalkuvó kisember mintapéldánya, Shirley MacLaine pedig igazán elbűvölő annak ellenére, hogy nem egy tipikus szépségideál. Nem lehet nem észrevenni a történetben megbúvó társadalomkritikát sem, ahogy a főnökei a végtelenségig kihasználják, és zsarolják főhősünket, aki csak ezáltal képes kiemelkedni az embertelen embertömegből, miközben minden értékét és erényét kénytelen feláldozni az állása, illetve az előrejutása érdekében.

A film kiválóan egyensúlyoz a drámai hangvétel és a vígjáték határán, melynek köszönhetően remekül szórakozhatunk, de közben mélyen meg is hat minket a Legénylakás. A magyar szinkron egyébként nagyszerű lenne (Jack Lemmon: Zenthe Ferenc, Shirley MacLaine: Pálos Zsuzsa), de valamiért a Megvetés című 1963-as film zenéjét keverték be bizonyos jelenetek alá, ami egy kiváló film, csodálatos zenéje, csak az a baj, hogy egyáltalán nem illik ehhez a mozihoz, így rendkívül zavaró, ráadásul a sztorit mindenáron a dráma felé tolja, ami ellentétes a készítők szándékaival. Így hát hiába a klasszikus szinkron, meg a kiváló színészek, mégsem ajánlhatom senkinek, hogy így nézze meg ezt a klasszikust.