Nem vártam túl sokat a Védhetetlentől, sőt tulajdonképpen csak egy korrekt akciófilmet, ezt pedig tulajdonképpen megkaptam.
A főszerepben Ryan Reynolds-ot láthatjuk, akiből a Zöld Lámpás és megannyi mozi után még mindig folyamatosan próbálnak valami érthetetlen oknál fogva sztárt csinálni, de ez egy lehetetlen vállalkozás, ugyanis neki ehhez sem a tehetsége, sem a karizmája nincs meg. Persze, jóképű, meg szépen kidolgozta a testét, de attól még olyan butának tűnik, mint aki két darab kétjegyű számot nem tud összeadni, nemhogy elvégezni a Harvard-ot (a film kissé Rambosan ömleszti az adatokat a fontosabb szereplőkről).
Nagy szerencse, hogy a többi színész kivétel nélkül szerethető, még akkor is, ha nem kell alakítaniuk semmit a Védhetetlenben. Denzel Washington a Tűzben edzett férfi után újra megmutatja nekünk, hogy a kedves fekete maciarc mögött rejtőzhet egy feszültségtől kirobbanni készülő kegyetlen gyilkos is, akit mégis képesek vagyunk megkedvelni. Brendan Gleeson-t remélem senkinek sem kell bemutatnom, ő korunk egyik legjobb karakterszínésze, ezúttal is örülhetünk, hogy láthatjuk, bár igazából ő se csinál semmit. Vera Farmiga szintén egy szimpatikus színésznő, kár hogy mostanában valamiért folyamatosan ebbe a kemény, háttércsaj karakterbe skatulyázzák be, pedig tud ő ennél sokkal érzelemgazdagabb és szexisebb alakítást is nyújtani (lásd: a méltatlanul mellőzött, ám annál kiválóbb Halálos hajszát).
A film erényei közé tartozik még a pergős tempó, és az akciójelenetek is teljesen rendben voltak, ha valaki szereti a Bourne stílusú keménykedéseket. Én szeretem, de azért az állam egyiktől sem esett le.
Maga a történet viszont valami rémesen gagyi: a MacGuffin egy elrabolt ügynöklista (istenem, hány kémfilmben láthattam ilyet?), a fordulatok, a jellemfejlődések mind előre megrajzolt sablonok alapján történnek, aki látott már néhány hollywoodi kémes-akciófilmet azt egészen véletlenül sem érheti semmilyen meglepetés. Denzel Washington karakterében lett volna potenciál, keveredhetett volna a sármos bűnöző, a Hannibal Lecter szerű pszichopatával, ehelyett végül ez is csak könnyes giccsbe torkollik.
Persze, lehetne rosszabb is, de kár, hogy ennyire fantáziátlan a történet, mert amúgy mind a színészeket, mind a stáb többi tagját illetően profi a Védhetetlen.