Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nyakas kakas 3D

2016. június 13. - scal

Morgós vénember leszek, az biztos. Nagyon sajnálom a mai gyerekeket. Leginkább az olyan animációs „mesék” miatt, mint ez a film is. Igazából tudom, alkalmazni kellene egy gyereket is, aki elmondaná ilyenkor a véleményét, hogy mennyire tetszett neki, amit látott, mert nem az a lényeg, hogy szórakozzanak? Ezt a felnőttek rosszul tudják megítélni, mert számukra túlságosan bugyuta az, ami egy ötévest még leköt. Persze mondhatnám, bezzeg a Kisvakond, azon látszik a szív, meg hogy aranyos, és a nevelő, tanító szándék, mindezt szavak nélkül. De lehet, csak a nosztalgia mondatja velem.

nyakas_kakas.jpg

Mindenesetre nem gondolnám, hogy ebből klasszikus lesz. De Mexikóban tuti élvezni fogják. Az se nagyon segíti a film megértését, hogy ez egy sorozat harmadik része, és az első kettő is ugyanezen szereplőket mozgatja. Fogalmam nincs, az első kettőt nálunk vetítették-e, de majd utánanézek. Az mindenesetre bizalomkeltő, hogy jobb értékelést kaptak, mint ez. A 2006-os Tojáskaland és a 2009-es folytatás – amelynek még magyar címe sincs – még sima rajztechnikával készült tévéfilm volt; ez volt az első, amellyel eljutottak a nagy vászonig, és az első, amely CGI-t vonultatott fel. Tudjátok, azt a másod-, harmadvonalbeli gagyi CGI-t, de ide tökéletesen megteszi, nyakon öntjük 3D-vel, és a gyerekek örülnek.

Na most az ezeket jegyző Gabriel Riva Palacio Alatriste felkérte ehhez a részhez a testvérét, és együtt vezényelték le a CGI-s, mozis debütálást. Van itt minden, kérem szépen, ami Mexikóra jellemző, rengeteg kukorica, taco, kakasviadal és pankráció. Ez utóbbit eleve rühellem, egybegyúrva meg egyenesen szörnyűséges élmény volt – nem egy felnőttet azon kaptam, hogy alszik ezen a remekművön. A történet ugyanis érdektelen. Van a hőscsirke Toto, aki hírnévre vágyik, meg szerelemre, de a gazdájuk eljátssza a farmot, és csak akkor kapják vissza, ha Toto legyőzi a jelenlegi bajnokot, természetesen egy kakasviadalban. A baj már csak az, hogy Toto egy nyiszlett csenevész legény, és ki kell gyúrnia magát, hogy egyáltalán kibírja az első menetet.

Ugye, milyen izgalmas? A film képtelen fenntartani az érdeklődést, húsz perc után rá kell eszmélj, hogy a nagyja még hátravan, hogy teletömték ezer helyen látott klisékkel – pl. „jaj fogjunk össze, mert eladják a házat a fejünk fölül a határidő lejárta után” –, árulás, félreértés, árulás az árulásban, félreértés az árulásban, és így tovább. A fő sodrot pedig időről időre megszakítja két patkány szerencsétlenkedése, akiknek látszólag SEMMI közük a történethez, de mégis az ő pillanataik a legjobbak. Kicsit emlékeztetett szerencsétlenkedésük a Macskafogó patkányaira, de ugye, azokat sikerült normálisan integrálni a  történetbe.

tojas.jpg

Viccesnek ítéltem még továbbá, hogy itt nemcsak állatok beszélnek, de tojások is, sőt még a szalonna is, ami már meglehetősen WTF. Az Orsonban is azért beszélt Tojgli, mert ő egy kikelni még nem akaró csirke volt, azért voltak lábai, itt viszont a TOJÁSOK beszélnek, sőt ők a leggenyóbbak az egész filmben. Egy élelmiszert beszéltetni – a baconra utalok – meg valószínűleg csak a soron következő felnőttmesében fogja magát jól kivenni. És ezzel eljutunk a legnagyobb problémáig, ami ezt a mesét érintheti. A készítők ugyanis nem igazán tudták eltalálni, kinek is lőjék be az alkotásukat. Felnőtteknek, mint írtam, ez egy az egyben érdektelen és bugyuta. Gyerekeknek viszont megint csak nem tudom ajánlani, mert lépten-nyomon olyan poénokba futhatunk bele, amelyeket nem szeretnék, hogy halljon a gyerekem.

Bár ugye odaírták, hogy hat éven felülieknek, az eredeti besorolás azonban PG-13-as, és nem véletlenül. A patkányok rendre valami szexuális töltetű, kétértelmű poént eresztenek meg, általában a „farkukról”, amelyről persze aztán kiderül, nem az a farok, hanem a farok... de kérem. Aztán ott vannak a tojások, akik megint csak egy csélcsap banda, és különben is tömve van a film fingós meg hányós poénokkal, szóval szerintem ez egyáltalán nem az a kategória, amelyet szívesen ajánlanék tíz év alatt. És a történettel ellentétben EZT igenis meg tudom állapítani. Szerintem ez a „mese” átlépett egy bizonyos határt. Ugyanakkor az is mindig eszembe jut ilyenkor, amikor jöttem haza a szörnyűséges Maci Laci 3D-ről – gyermekkorom megalázójáról –, erre egy kis töki ott áradozott az anyjának, hogy milyen jó volt, mert – és most figyelj! – „Maci Lacival MINDIG történik valami”. És ez a lényeg, nem az animáció minősége, a történet bugyutasága. Csak az élmény.

Amennyiben tetszett a kritika, oszd meg a Facebook-oldaladon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása