Azért ez sokat elmond az amcsikról, az ő plakátjukra csak Matt Damon fért rá, úgyhogy most kivételesen levadásztam az ázsiait, hogy érzékeltessem ennek a monumentális, és epikus filmnek a grandiózusságát. Jól nézzétek meg őket, mert bizony mire a stáblista elkezdődik a legtöbbjük már alulról szagolja az ibolyát. Lehet fogadásokat kötni vajon kik ússzák meg ezt a kalandot. De a lényeg röviden, és tömören, elképesztően jó film lett A Nagy Fal, úgyhogy már mehetsz is moziba. Akit pedig a hosszabb verzió érdekel, az nyugodtan kattintson a tovább gombra.

A Nagy Fal olyan alattomosan kúszott be a nyúltagyamba, hogy pár hete még azt se tudtam, hogy a világon van, aztán véletlenül a szünetben megnéztem a trailerét. Hoppá, ebben a filmben, nem mongolok, meg barbárok, meg nomádok ellen építették a Kínai Nagy Falat, hanem gyíkemberszerű szörnyek ellen? Támadnak a szörnyűséges sárkánygyíkok, reptiliánok, hívjuk őket akárhogy. A történetbe William Garin, alias Damon révén csatlakozunk, aki egy jobb napokat látott zsoldost alakít. A kínaiak öt perc alatt elkapják, és csak azért hagyják életben őt és társát, mert elintéztek útközben egy ősgyíkot. A néző némi hasonlóságot vélhet felfedezni Az utolsó szamuráj kiindulópontjával, de maga a film, engem sokkal inkább David Gemmell remekművére a Legendára emlékeztetett. Ott láthattam lelki szemeim előtt ennyire elkeseredett ostromot, amit az arctalan ellenséggel vívtak hőseink.

Az arányérzék rendkívül tetszett a filmben. Három részre osztható, és mindegyikben kapunk egy akkora csatát, ami felülmúlja az előzőt. Sok film elszúrja ezt, és a showdown ezek miatt sokszor laposabb mint a nyitány, vagy - és legtöbbször ez a legjellemzőbb - a film közepén található. Ebbe a hibába még a Csillagközi Invázió is beleesett. Itt azonban már az első kettő is nagyon tetszett, de a lezárásban olyan irtást, és pusztító tombolást kapunk, hogy az állam keresgéltem a földön. Valami ilyesmit vártam anno a 47 Ronintól, de nem kaptam meg. Itt meg, az ötletesség, és a brutalitás, a fojtogató reménytelenség koncentrálódik és szinte leugrik a vászonról. Nem rég Santino azt írta a Trónok Harca kapcsán, hogy filmtörténelem legmeghatározóbb és legjobb csatáját alkották meg a készítők, azt hiszem A Nagy Fal kapcsán most sikerült megemelni a lécet, bár én jobban szerettem ezt a mércét A gyűrűk urában látottakhoz igazítani.

Január negyedikét írjuk és lehet elérkezett a legszebben fényképezett film 2017-ből? Még akkor is, ha a film tavalyról csúszott át? Olyan elképesztő látványvilága van ennek a mozinak, hogy ilyet ritkán látni, videojátékok szoktak ilyen harsány és élénk színekkel operálni. Ahogy például a falat védő katonák egyenruháját megkülönböztetik ezzel a színkódolással az a határtalan ötletességre a legjobb példa. De nagyon jók a kiemelt hősök aprólékosan megtervezett öltözetei, és ilyen gyönyörű robbanásokat se láthattál már jó ideje. A kamerakezelésnek és vágásnak hála az akciók végig követhetőek, és csak az elején kapunk pár érthetetlen és zavaró totált, amit viszont nem tudtam helyretenni, de érdekes módon, ahogy megérkezünk a Falhoz, ez a zavaró tényező szerencsére elmúlik. Az is nagyon tetszett, hogy kidolgozták a gyíkokat is, megint a Csillagközi Inváziót tudom felhozni példának, vannak közkatonák, brutális őrök, és az anyakirálynő testőrsége, vagyis egy hihető és működő nem humadoid "civilizáció" ez, amely nagyon is tudatosan tör az emberek életére. 

A történetet a Z világháborút is jegyző Max Brooks írta - a végső csatában a pagodákat támadó gyíkok egyértelmű utalást adnak a zombikra - a már említett Az utolsó szamurájt is író Edward Zwick és Marshall Herskovitz segítségével. Aztán ebből az anyagból, korunk egyik legjelentősebb forgatókönyvírója Tony Gilroy (Zsivány Egyes, és az összes Bourne film) kanyarított egy olyan pörgős és heroikus akció-fantasyt amihez foghatót már régen láthattunk. És ahol végre van tét, meg karakterfejlődés, érzelmek, és katarzis. A párbeszédek ugyan rászorultak volna még némi polírozásra, de hajlamos vagyok ezt betudni a kegyetlenül elbaszott szinkronnak, amiben már a nyitómondatban belefuthatunk egy fordítási hibába, amikor az 5500 mérföldet, átfordítják 11.000 mérfölddé... kilométer helyett.

A filmet stílszerűen egy kínai direktor Yimou Zhang hozta tető alá, akinek köszönhetjük A repülő tőrök klánját, a Hőst, vagy éppen Az aranyvirág átkát. És akkor említsük meg a színészeket is, élükön Damonnal, aki bár semmi kiemelkedőt nem nyújt, de alakítása teljesen korrekt, bár mintha utánozni szerette volna Tom Cruiset Az utolsó szamurájból. Nála érdekes módon sokkal jobb, az általam meglehetősen gyűlölt Pedro Pascal, aki az igazi antihős a főszereplő oldalán, sok emlékezetes pillanatért és poénért felel. Willem Dafoe inkább alibizik, de túl keveset szerepel, hogy ez valóban zavaróvá váljék, inkább csak a fizimiskája miatt lóg ki ebből a mongolos környezetből. A filmben persze elsöprő többséggel általunk kevésbé ismert keleti színészek játszanak, mint Tian Jing, aki mintha egy megelevenedett anime főhősnője lenne. Andy Lau pedig a Szigorúan Piszkos Ügyekből lehet ismerős, bár meglehetősen megöregedett mégis remekül helyt áll tragikus szerepében.

Végezetül ki kell térjek a zenei aláfestésre, amely megkoronázza az egész filmet. Ramin Djawadi olyan brutálisan letaglózó scoret írt, ami a bekúszó produkciós cégek logójától kezdve egészen a stáblistáig magával ragad és nem ereszt. Felemel, és a porba sújt! Az ilyen remek zenére mondják azt, hogy epikus, heroikus. Szinte hihetetlen, hogy ez a csóka felelős a WarCraft - A kezdetek elfuserált és jellegtelen dobolásáért is. Szerencsére itt visszatért a Vasemberben és a Tűzgyűrűben hallható hangzáshoz, amiben ezúttal orientalista dallamok is felbukkannak. Szóval nem tudok mást mondani, minthogy soha rosszabb évkezdést, A Nagy Fal egyszerűen lehengerelt. Végre egy olyan mozi, ami blockbuster mivoltában is mert újat alkotni. Lehet sok helyről kölcsönzött, de a végeredmény egy brutálisan jó film lett.

Ha tetszett a kritika, kérlek lájkold a Facebook oldalunkat!

Ui: a CGI a filmben helyenként ugyan elnagyoltnak tűnik, pl. a Nagy Fal, és a sárkánygyíkok zöld masszája bizonyos helyeken, de összességében ez is nagyon korrekt munka. A 3D pedig ezúttal kifejezetten ajánlott.