Már a főcímnél éreztem, hogy ez jó lesz, na nem mintha olyan nagy szám lett volna, de a színészek közül mindenkit kifejezetten szeretek, és ebben a filmben sem kellett csalódnom bennük. Jake Gyllenhaal nagyon hiteles, szimpatikus és meggyőző ebben a nem feltétlenül egyszerű szerepben, Michelle Monaghan-t ugyan kicsit későn fedezte fel magának Hollywood, de akkoris nagyon cuki, Vera Farmiga pedig még katonaruhában is szexis és meggyőző.

A forgatókönyv alapötlete nekem tetszett, bár nagyon eredetinek azért nem nevezném, inkább a kidolgozással volt baj, nagyobb szükség lett volna, hogy jobban megmagyarázzanak bizonyos dolgok, és összetettebb legyen a film. A rendezésben viszont nincs hiba, az alig másfél órás film folyamatosan pörög megállás nélkül, hogy véletlenül se legyen kedvünk belegondolni az apróbb hiányosságokba. A film végén kicsit megcsusszantak a készítők, leforgatták ugyanis a tökéletesen költői, lírai befejezést, ami rendkívül hatásos. Lett volna, ha utána nem folytatják a sztorit csak azért, hogy mindenképpen happy end legyen a Forráskód vége.

Viszont még így is egy abszolút jó kis filmről beszélünk, másfél órányi izgalomról és kikapcsolódásról, amelyben jó arányban keveredik a sci fi szál, az akció, és a kissé elszállt alapötlet ellenére még az érzelmek is hitelesek. A kritikusok és a nézők egyaránt elismerésüket fejezték ki, és ez nem véletlen.