A most következőkben vendég-kritika következik, a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg szerkesztőjét, vagy kritikusát!

Egyszer volt, hol nem volt, a nagyvilág füstölgő nagyvárosai között éldegélt egy Tommy Wirkola nevű férfi, aki megfilmesítette a Grimm testvérek jól ismert meséjét (bár ne tette volna), Hönsel und Gretel-t, vagyis Jancsi és Juliska-át. A Náci zombik(2009) gyenge produkciója után, a Boszorkányvadászok életébe csöppenünk bele,ami előző filmjéhez képest határozottan ugyanazt a színvonalat hozza.

A mesét mindenki jól ismeri, Jancsit és Juliskát apjuk az erdőbe vitte mostohájuk parancsára, a két gyerek magukra maradt, amíg meg nem pillantottak egy mézeskalács házikót. A kis naivok bekopogtak, mit sem sejtve, hogy a cukor és csoki mázas kunyhó tulajdonosa egy gonosz vén boszorkány. A boszorkány hizlalta Jancsit, hogy aztán egy jót lakmározzon belőle. A két gyerkőc viszont túljárt az eszén, Juliska a lángok közé lökte a boszit. Eddig a filmbeli történetünk is stimmel, annyi kitérővel, hogy a gyerekek, nem tértek haza, Juliska maga is egy boszorkány, de a „fehér boszik” közül, amolyan jó féle, és még nem is tud róla. Modernebb és továbbfejlesztett változatát láthatjuk az eredeti mesének. János épp egy jó indulatú bosziba szeret bele, akiről nem is sejti származását.

Nem rossz szakma, ez a boszorkányvadászat, de lehetett volna csiszolni rajta. Túl sokat mutatott a modern technikából, és kevés eredetiség van benne. Talán nem gondolta át alaposan, hogy hagyományosabb stílusban is meglehet valósítani egy filmet, amolyan gyorsan összedobott lett ez az egész. Persze nem olyan rossz, mert szeretjük a meséket, de jobban is oda rakhatta volna magát. A mostanában népszerűvé vált, vámpír, boszorkány, vérfarkas triót próbálják még mindig filmre vinni. Ideje lenne valami újba kezdeni, és valóság hűbben csinálni. A film látványvilágát a 3D teszi nézhetővé, de valaki mondja már meg, hogy honnan szereztek nagy mennyiségű lőfegyvereket a középkorban?

Nem tett túl magán a rendező, de még mindig jobb a művéres zombiknál. Szórakoztató jelenetek is akadnak benne, például, hogy a trollt, aki „szoros” barátságba kerül Júliával, Edwardnak hívják (kinek ne jutna eszébe erről az Alkonyat). Illetve, amikor János azzal magyarázza cukorbetegségének okát, hogy „amikor kicsi voltam valami banya cukorral tömött”.  Hah-hah-hah.

Az amerikai Jeremy Renner a 2012-es évben A Bourne hagyaték-nak köszönheti sikerét. De szerepet vállalt a Bosszúállók-ban és a Thor-ban is. A főszereplőnk nővérét Júliát, Gemma Arterton játssza, akit A titánok harca és Perzsia hercege – Az idő homokja című filmekből jegyezhettünk meg, már aki megjegyezte.

Összesítve nem rossz a sztori, csak a kivitelezése gyenge. Személy szerint inkább nézem meg a Simsala Grimm animációs változatót, amit anno a gyerekcsatornán lehetett látni, mint hogy még egyszer végig kelljen néznem ezt a fantasy szerű állítólagos akciófilmnek nevezett szerencsétlenkedést.