Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Aglaja – a Legalja (2012)

2016. április 19. - scal

Na jó, az Aglaja valójában nem annyira rossz film, mint amennyire vártam – értsd: nem vágtam fel az ereimet, miközben néztem, és a filmről se sasszéztam ki amúgy angolosan –, de azért éppen elég rossz, hogy be tudjuk illeszteni a Pillangók és a Dumapárbaj sorába, jó hosszú is a tetejébe, ahogy az kell, tíz perc híján két óra. Ez az egyik baj a filmmel, mert ha rövidebb, feszesebb is lett volna egyben. A legnagyobb csúfság azonban, hogy ez volt az egyik utolsó film, amelyet a Filmhét keretein belül meg lehetett nézni, és azért egy Filmhetet ne egy ilyen semmitmondó alkotás zárjon már, ha a Saul fia nyitotta. Ettől válik az Aglaja a legaljává.

aglaja.jpg

Nem akarom bántani Deák Krisztinát, mégis csak nőből van, de ez a film megint alátámasztja az elméletemet, miszerint a nők nem jó rendezők. A poszterre még mindig az van kiírva, hogy a „Jadviga párnája rendezőjétől”: mikor is volt az a film? A hölgy a köztes időben megrendezett pár tévéfilmet, meg A miskolci boniésklájdot és ennyi. Hogy ezek után miért gondolta azt, hogy neki ezt a történetet kell feldolgoznia, el nem tudom képzelni. Talán mert két erős női karakter is található benne, és a férfiak csak asszisztálnak. Ez egyébként a történet legjobb része, mert olyasmiről beszél a filmben, amit nyilván ismer. És nem úgy állítja be a férfiakat, mintha azok lennének minden gond és baj forrásai, mintha csak felelőtlen szemétládák lennének. De ettől még a film vontatott és unalmas, a történet meg szimplán érdektelen, sőt az elején még irritáló is.

Miért mondom ezt? Mert magyar vagyok, és utálom a cirkuszt. A régi kor csökevényének tartom, ahol állatokat kínoznak, meg ahogy a filmből kiderül, embereket is, csóróságban tengődik máról holnapra mindenki. A film ráadásul Aglaja Veteranyi önéletrajzi regényéből készült, aki még a Ceaușescu uralta Romániában született, és szülei egy idő után jobbnak látták disszidálni az országból, ha élni akarnak. Ennek megfelelően a film korrajza és képi világa Kusturicát idézi, és ez egyeseknek vagy bejön, vagy nem. Sokáig azt se lehet tudni, mire akar a film kifutni, mert bizonyos képeket álomjelenetnek is be lehetne tudni, de mivel egy cirkuszban vagyunk, nem furcsa, ha valakit angyalnak néznek, vagy kiderül egy lányról, hogy az valójában fiú.

A film azt is jól bemutatja, hogy micsoda megrontó erővel bír a hírnév, a cirkusznak csak addig kellesz, míg meg bírod csinálni a számod, és ha nem vagy sikeres, öt perc alatt eldob, mert ez egy ilyen világ. És ez még a jobbik eset, mert simán bele is halhatsz. Ennek megfelelően sok artistamutatványt láthatunk, amelyek, legyenek bármilyen jók, egy idő után ugyanolyan unalmasak, mint az életben, bár lehet, ez megint csak az én hibám, mert engem az ilyesmi sosem nyűgözött le. Mindig úgy voltam vele, pontosan azért csinálják, mert meg tudják csinálni, innentől pedig nem kunszt semmi, szerintem csak azon lepődtem volna meg, ha valaki tényleg elvét egy ugrást. Bűvészért meg fakírért jártam cirkuszba, de azok elég hamar kikoptak a repertoárból, és maradt egy csomó szarszagú állat, artisták egymás hegyén hátán, meg ripacs bohócok, akikből itt is megkapjuk az adagunkat.

onodieszter.jpg

A cirkuszi betétek között pedig zajlik a történet, ami egy mondatban összefoglalható: Aglajának rossz volt az élete. A színészi munkával nincs nagy gond, bár Aglaja inkább gyereknek aranyos, tiniként totál semmilyen Jávor Babett kontra Móga Piroska. A film közepéig azt se lehet tudni, hála a zavaros elbeszélésnek és narrációnak, hogy mit akar a film. Aztán Ónódi Eszter játékának köszönhetően kiviláglik, hogy Aglaja anyukája mekkora egy aljas rohadék, aki – amint megszerzi a hírnevet és ezáltal a sikert, pénzt, hatalmat – bárkin átgázol, beleértve saját lányát is. Emiatt a film utolsó harmada lesz a legerősebb szegmens, de hát nem ártott volna arra figyelni, hogy az előtte lévő bő egy órában is legyen valami, ami leköti a nézőt.

Deák a suspensehez se érthet nagyon, mert az anyuka nagy attrakcióját nagyjából ötször mutatják be, és mindig ott van a háttérben, hogy itt akármikor baj lehet, de persze nem történik vele semmi, és már másodjára megkapja a filler szerepét. Bogdán Zsolt mint apa szóra sem érdemes, egy ponton kiírják a filmből, és azzal el is van intézve - bár hiánya senkinek sem tűnik fel. Vannak persze visszatérő arcok, mint Molnár Piroska, Kamarás Iván és Jordán Adél. Utóbbira szeretnék kitérni kicsit, mert hátha olvassa, és próbál értelmesebb szerepeket vállalni. Őt most láttam először, elég sok filmben egymás után, mint a Dumapárbaj, Isteni műszak és most ez. A többiekben csak szimplán buta szerepet kapott, ez itt egyenesen undorító.

Én értem, hogy mi volt a jelenetnek a célja, különösen az gusztustalan, ahogy Esztergályos Cecília ripacskodik – ha nem utálnám már a Família Kft. óta (láthatóan színészi palettája azóta sem bővült), akkor most tuti megutálnám, de ez sem magyarázat arra, Adél miért nem választ normális szerepeket. Teste van hozzá, arca van hozzá, lehet, nagy az orra, de az nem minden nőnél hátrány. Nála különösen nem az, agya is lenne, és szerintem a tehetsége is meg van hozzá. És akkor azt kell nézzem, ahogy a pinaszőre, bocsánat Chewbacca-bozontja lejátssza a vászonról? De kérem, azért vannak határok. Vagy rúgja ki a menedzserét, vagy nem tudom, de ilyen ótvar szerepeket ne válasszon már. 

20121012-aglaja1.jpg

Zene kb. nincs is. Ami a filmben hallható, az a koptatásig ismert cirkuszi public domain, mivel ingyér vót, jó sokat is játsszák őket. Ez lenne az Aglaja, a cirkusznak a legjava, a filmkészítés történetmesélés legalja, aminek egyszer csak vége szakad, ami lényegében még folytatódhatna az örökkévalóságig, de hát nyilván elfogyott a szalag a gépből. Aki a cirkuszról szeretne megtudni dolgokat, még mindig jobban jár, ha levadássza a lassan húsz éves csehszlovák Humberto cirkuszt, mert a korszak miatt kb. ugyanazt látjuk itt is. Azt pedig csak mintegy zárójelben jegyzem meg, hogy a pofátlanság netovábbja volt, egy négyéves filmet besuszterolni a filmes menübe. De hát kezdem azt gyanítani, hogy itt milyen érdekek mozgatták a filmes felhozatalt... 

Amennyiben tetszett a kritika akkor azért, amennyiben pedig nem, akkor meg azért oszd meg a Facebook oldaladon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.04.19. 06:33:05

Nem láttam a filmet, így nem tudom megítélni sem a rendezői, sem a színészi munkát. Azzal viszont nem értek egyet, hogy a női rendezők feltétlenül rossz rendezők lennének, egyszerűen csak mások, mint a férfiak. Ha megpróbálnak ugyanolyanok lenni – lásd Kathryn Bigelow –, számomra épp az a kevésbé érdekes.

Esztergályos Cecília sajnos tényleg hajlamos a ripacskodásra, ezt én is megjegyeztem róla az EMBERRABLÓ LÁNYOK kapcsán. De sem az a film, sem a Família Kft. nem is igényelt ennél többet. Esztergályos viszont tud többet is, ezt számos magyar filmben (Ajándék ez a nap, Boldog születésnapot, Marilyn! stb.) és színpadi alakításában bebizonyította már. Nem ő az egyetlen magyar színésznő, akinek képességeit egyáltalán nem vagy nem jól használják az utóbbi években.

Egyébként annyira én se szeretem a cirkuszt, de én pont az artistákat meg a légtornászokat bírtam a legjobban. Gyerekkoromban játszotta ugyanis a tévé a SALTO MORTALE című légtornászokról szóló sorozatot, és az annyira tetszett, hogy számomra a cirkusz elképzelhetetlen nélkülük.

„...Chewbacca bozontja lejátssza a vászonról” :)

A következő írásom témája egy olyan film lesz, ahol a női főszereplő mellei a szó minden értelmében nagyobbat alakítanak, mint maga a művésznő, de hát az olyan film, hogy épp ez a lényege.

2016.04.19. 06:47:40

Ja, és még valami:

„A film ráadásul Aglaja Veteranyi önéletrajzi regényéből készült, aki még a Ceaușescu uralta Romániában született, és szülei egy idő után jobbnak látták disszidálni az országból, ha élni akarnak. Ennek megfelelően a film korrajza és képi világa Kusturicát idézi, és ez egyeseknek vagy bejön, vagy nem. ”

Ezt nem igazán értettem, hogy egy Romániában született cirkuszos élettörténete esetében miért annyira kézenfekvő, hogy a képi világ és a korrajz a szerb Kusturicát idézi?

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.04.19. 14:29:52

@field 64: most biztos nagyon népszerű leszek, de nekem a szerb, román, horvát, montenegró, macedón egyre megy, ami tőlünk délre van az broáf

2016.04.19. 14:41:59

@scal:

De hát Scal koma, Románia az tőlünk keletre van, nem délre! :)

Ha nyugatabbra élnél, lehet, hogy Te is kevernéd Budapestet Bukaresttel? :)

P. S.: Nem esett a népszerűséged. De nem is nőtt. :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.04.19. 18:17:59

@field 64: ez sarkítás, ez itt mind szláv, mi meg idekeveredtünk, már ezért se kéne keverni, Ahogy Torinót se keverem Torontoval

2016.04.19. 18:26:02

„Ahogy Torinót se keverem Torontoval”

Öcsém, ez de jó! Na, holnap fel is veszem a repertoáromba, és megnézem, kit tudok behülyíteni vele. :)

Petrow 2016.04.21. 11:46:59

Ha már cirkusz: valamikor sorra veszitek a Fehér tenyért?

2016.04.21. 21:35:47

@Petrow:

Hacsak valamelyik kolléga nem tervezi. Jómagam biztosan nem, mert én inkább a múlt század filmterméséből válogatok.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.04.22. 00:15:04

@Petrow: a Fehér Tenyér nekem másról szól, nem a cirkuszról, túlságosan személyes film, és még nagyon fáj az emléke is (egyébként meglehetősen jó magyar filmnek tartom)

de Csokoládé lesz, nah az tiszta cirkusz, és még tetszett is, nagyon is
süti beállítások módosítása