Avagy egy késés krónikája...

A csalódások 2003-ban sem maradtak el az itthoni mozikban, ráadásul ez leginkább a folytatásokat és a képregényfilmeket érintette. Többnyire nagy bevételeket hoztak ugyan, de baromi keserű szájízt hagytak maguk után. A legsúlyosabb példa a két Mátrix folytatás volt, amelyek gyakorlatilag minden idők egyik legjobb filmjét rántották le a mocsokba. Hogy 2003-ra nem csak úgy emlékszünk, mint a Mátrix gyalázatára, az javarészt annak köszönhető, hogy elképesztő mennyiségű, kiemelkedően magas színvonalú film érkezett a magyar mozikba, ráadásul csupa meglepetés. Az összes eddigi listám közül ez az egyik kedvencem, mert telis tele van olyan mozikkal, amik nagyon nagy hatást gyakoroltak rám, és többségüket rengetegszer láttam, de sok még így sem került fel a listára.

Ez a film a futás metaforája. Egyrészt itt van főhősünk, aki világéletében a könnyebbik megoldást választotta: elfutott a problémái elől. Jelen esetben csupán az asszonyt hagyta ott az oltár előtt... terhesen. Na most a film egy meglehetősen értelmetlen, értetlen megoldást választva - tudniillik nem tudom egy ilyen dolog után hány nő állna akár csak szóba az adott "férfival" - főhősünk, Dennis egy futás segítségével bizonyítja be szerelmének, önmagának, s a világnak van valami amit végre be tud fejezni. Lássuk hogyan.

Jézus, Mária és Szent József! Hogy én mennyire vártam már egy ilyen filmre! A hiányos ismeretben tépelődő olvasó most gondterhelten vonhatja össze szemöldökét, hiszen nem érti, mire fel eme kijelentés, de hogy máris feloldjam a gordiuszi csomóként tetszelgő problémát, gyorsan beavatom a titokba, miszerint Santino kollégával már közel négy hónapja azon kesergünk, hogy idén még nem láttunk egy igazán ütős filmet, ami úgy istenigazából letaglózott volna minket, és nyomot hagyott volna lelkünk szövedékén. Na most nekem hat évet kellett visszamennem, hogy IDÉN átéljek egy ilyen élményt, de jelentem, részemről a feladat teljesítve.

Megnyílt Magyarország legelső 5D-s mozija. Tájékoztat a plakát az egyik bevásárló központban. Természetes, hogy kíváncsian kapom fel a fejem erre is, mint minden új dologra.

Kezdjük a pozitívumokkal, mert azokból úgyis kevés van, könnyen, gyorsan, túleshetünk rajtuk. Nem úgy, mint a filmen. Az elején szépiaszínekben, 4:3-as képarányban idézik meg nekünk az eredeti mozit. Nem tett rám különösebben mély benyomást, de egy stílusos húzásnak tartottam. A porcelánbaba megragasztásának jelenete is lehetett volna jó, sőt szívszorító, ha nem rontják el egyetlen – egyébként az egész filmre jellemző  –elképesztően gagyi poénnal az egészet. Meg az sem mellékes szempont, hogy mennyire idegesítő lesz majd ez a mellékszereplő.

Két stáblista utáni jelenet is van. Én szóltam.

Steve Rogers a Bosszúállók után külön utakon járva kommandózik, ha épp szüksége van a világnak rá. A nyitójelenetsorban épp egy kalóztámadást szenvedett hajó túszait menekíti ki, azonban az akció után egyre nyugtalanítóbb jeleket észlel. A SHIELDnél nincs valami rendben és bizony ez nem csak az ő karrierjét, hanem az egész világot veszélyezteti, szóval miután az egyik kedves ismerősével "baleset" történik, a Kapitány senkiben sem bízva* próbálja kideríteni, mi a gebasz (*kivétel a Fekete Özvegyben és egy néger csávóban, akivel előtte kétszer találkozott).

Egészen az elmúlt napokig tudomásom sem volt róla, hogy ebből a filmből is készült egy rendezői verzió, viszont ahogy értesültem erről, azon nyomban siettem pótolni e szégyenteljes mulasztást. Az eredeti mozis verziót pár éve láttam, annak idején az egyöntetűen rossz kritikák miatt nem néztem meg sokáig, minthogy lejjebb szállítottam a várakozásaimat, akkorát nem is csalódtam. Kétségtelenül nem olyan jó film mint Scott egyik-másik rendezése, vagy éppen a történelmi filmek jobban sikerült darabjai. Értetlenül álltam azon tény előtt: mire fel eme film utálata? Jó, a története nem egy nagy etvasz, de ez köszönhető talán annak is, hogy a cselekményt egy érdekes, azonban kevesek által ismert érába helyezték az alkotók, márpedig ez rizikós. A nézők szeretik a történelmi filmeket, de általában csak azokat a korszakokat amelyekkel tisztában vannak - márpedig a keresztes háborúkat talán ha egy órán tanítják a középiskolákban, és a legtöbb tanár azt is elsunnyogja. Honnét tudom? Mert egyetemen ez volt az első kurzus amit felvettem.

Április 9-től limitált vetítéssorozat keretében újra mozivásznon látható a Die Hard széria első része, az 1988-as Drágán add az életed! Budapesten a Corvin Mozi legnagyobb termében és országszerte a megyeszékhelyek többségén vetítik az akciómozik etalonját, 4K minőségben digitálisan felújítva, magyar felirattal. A forgalmazó, Pannonia Entertainment jóvoltából 3 db páros jegyet sorsolunk ki a film premier előtti díszvetítésére, amely április 7-én, este 20:00-kor veszi kezdetét. A feltételekért kattints a tovább gombra!

Quentin Tarantino a 2013-as év legjobb filmjének nevezte és ez bőven elég volt az egyik hazai forgalmazónak arra, hogy nálunk is moziműsorra tűzzék ezt az izraeli krimi-thriller-vígjátékot. Jep. Mert legalább annyira vicces, mint amennyire brutális is és bár olvasva a rövid tartalmát valószínűleg máshogy gondolnád, ezen a filmen igenis lehet nevetni. Meg fintorogni. Meg elégedetten mosolyogni. Meg agyalni. Meg... Meg lehet róla beszélni sokat, hiszen mégiscsak az egyik legismertebb, idehaza is nagy népszerűségnek örvendő filmes géniusz ajánlja megtekintésre.

Telik az a rohadt idő, és ez bizony így lesz míg világ a világ. Megmondom őszintén én is ugyanúgy vártam ezeket a filmeket mint TI és bár ebben a nagy reboot, meg remake lázban némelyik másik bizonyára nem úgy fog elkészülni mint azt vártuk, de hát ahogy azt mondani szokták: ilyen ez a popszakma. Bevallom, jómagam kicsit mindig is ódzkodtam attól, hogy elhamarkodottan mondjak véleményt, de ha nekem nem is, számotokra az ilyen listák valamiért mindig jobban csúsztak. Lássuk hát azt a tíz filmet amelyek a következő pár évben meghatározhatják mire is üljünk be, miért is vágjuk leginkább a centit.

Noénak miközben környezetvédő aktivistaként munkálkodik, családját pedig paleolit diétára fogja, egyedül kell szembenéznie az elkorcsosult emberiséggel. A filmben pár jelenetnél megfordult a fejemben, hogy milyen erős embernek kellett lennie Noénak, hogy bár az egész emberiség ellene volt, ő kitartott a saját igaza mellett, ellen tudott állni a kísértésnek és bűntelen életet tudott élni. Egy elkorcsosult társadalomban az ő tiszta, erkölcsös élete miatt üldözötté válik és magára marad családjával, de mégis vakon hisz Istenben, mert hite megingathatatlan. Egyik napon azonban Isten megelégeli, ahogy az emberek a Földön erkölcstelen életet élnek és hogy nagymértékben elaljasodtak. Ezért úgy dönt, özönvízzel mossa el a Földről az emberiséget. Tervét egyedül Noé tudja, aki megálmodja a katasztrófát és elkezdi megépíteni a bárkát.

Eme film már majdnem két éves, de hozzánk semmilyen formátumban nem jutott el - kb. mint egy csomó más gyöngyszem amiről már írtam (Super, Hobo with Shotgun), hiszen ha nem ismerjük ki rendezte, és nincs teletömve nagy sztárokkal akkor az tuti rossz film lehet ugye? Hát nem igazán, mert jelen alanyunk is az indie filmkészítés egyik képviselője, és mint ilyen ritka kellemes meglepetésben részesíti a nézőt. Elég érdekesen találtam rá az is igaz, de valahogy vonzotta a szemem, amint lehet beszereztem és még aznap este meg is tekintettem. Mint kiderült egyáltalán nem jártam rosszul, sőt. Bár aki hatalmas urbánus fantasyra vágyik az nyugodtan szállítsa lentebb az igényeit az itt ugyanis egyszerű plot-device, hogy szépen magyarosan fogalmazzak. A címet is békén hagytam, kíváncsi leszek mit kap a keresztségben ha eljön az ideje, és ugye így ha valakit érdekel talán még rá is talál. Nézzük.