Egészen az elmúlt napokig tudomásom sem volt róla, hogy ebből a filmből is készült egy rendezői verzió, viszont ahogy értesültem erről, azon nyomban siettem pótolni e szégyenteljes mulasztást. Az eredeti mozis verziót pár éve láttam, annak idején az egyöntetűen rossz kritikák miatt nem néztem meg sokáig, minthogy leszállítottam a várakozásaimat, akkorát nem is csalódtam. Kétségtelenül nem olyan jó film mint Scott egyik-másik rendezése, vagy éppen a történelmi filmek jobban sikerült darabjai. Ugyanakkor értetlenül álltam azon tény előtt: mire fel eme film utálata? Jó, a története nem egy nagy etvasz, de ez köszönhető talán annak is, hogy a cselekményt egy érdekes, azonban kevesek által ismert érába helyezték az alkotók, márpedig ez rizikós. A nézők szeretik a történelmi filmeket, de általában csak azokat a korszakokat amelyekkel tisztában vannak - márpedig a keresztesháborúkat talán ha egy órán tanítják a középiskolákban, és a legtöbb tanár azt is elsunnyogja. Hogy honnét tudom? Mert egyetemen ez volt az első kurzus amit felvettem.

Bevezetés

De maradjunk még a rendezői verzióknál. Scottnak ha jól számolom immáron hat ilyenje is van. A nyolcadik utas a halál, a Szárnyas fejvadász, a Gladiátor, az Amerikai gengszter, a Robin Hood és ez. Azért ez már egész szép mennyiség. Hogy valakit ennyire elnyomjanak a gonosz és csúnya producerek. Annak idején amikor ilyesmik még nem léteztek, rendre megrökönyödtem, ha egyik másik kedvenc regényemet egy újra kiadásnál átírta a még élő író. Miért? Épp azért akartam újra elolvasni, mert tetszett a régi. És miért írta át egyáltalán? Nem bízott magában amikor felkörmölte az első, és kiadott - tehát elviekben egy csomó szűrőn átjutott - írást? És ha meghalt volna? Akkor egész végig amíg világ a világ az ő hibás kéziratát olvassák az emberek - hiszen akkor nem tudta volna átírni. Ha pedig úgy vélte nem elégedett a tíz, húsz évvel korábbi munkájával... mi a biztosíték arra, hogy ezzel a mostani verzióval elégedett lesz ha eltelik ismét egy dekád? Igen, arra gondolok amire ÖNÖK is. Hát hogy bízzunk egy ilyen emberben? Hova tette a józan ítélőképességét, az eszét? Legyünk következetesek. Woody Allen vajon miért nem vágja újra az Annie Hallt? Spielberg miért nem vágja meg Az elveszett frigyláda fosztogatóit? Vannak kifejezetten olyan rendezők akik imádnak rendezői verziókat készíteni - Oliver Stone, Michael Mann, Wolfgang Petersen, hogy csak egy párat említsek. Pedig jó filmeket készítenek...

A Mennyei Királyság első, 194 perces verziója megrémítette a producereket, hogy a kutya nem ül be majd egy ilyen hosszú filmre - A Gyűrűk Ura után vagyunk, ugyan már. Ennél is súlyosabb problémát jelentett amit azonban már biztosan le lehetett vonni, egy három órás filmet kevesebbszer lehet egy nap alatt leadni mint egy kétórásat, ergo, kevesebb a bevétel. Ami aztán el is maradt hála a szétnyirbált filmnek, melyből komplett szálakat kihagytak, és így egy felemás, akció-kalandfilm lett a filozófiai, teológiai, morális kérdéseket feszegető monumentális alkotásból. A kritikusok utálták, a nézők nem értették, a pénz meg elmaradt. Így kapott az alkalmon Scott apó, és a végső vágás jogán majdnem egy órával felduzzasztotta a filmet, amely így a világ legjobb rendezői verziója lett. De maradjunk inkább az EGY verzió mind felett szlogennél. Mely valóban annyira grandiózusra sikeredett, hogy nem is értem mit kellett ezeknek odaát már megint vágni. Az egyetlen fájdalmam, hogy mivel mind Szakácsi, mint pedig Végvári azóta a Mennyei Királyságba zarándokoltak, ez a verzió már sosem kaphatja meg a neki kijáró szinkront.

Ennyi bevezetés után, nézzük magát a filmet. Itt szólnék is, hogy aki esetleg nem látta, az MOST menjen szépen és nézze meg, mert elég durván fogok spoilerezni. Ahogy azt tenni szoktam hasonló írásaimban.

Miről akar ez a film szólni? Istenről. Hitről, vallásról, melynek Scott egy ideje már nagy kutatója, jól lehet filmjeiben igen finoman van ez jelen, és ugyanakkor a politikai felhangok, ideológiák beleszövésétől sem ódzkodik. A filmet Marokkóban forgatták, és amint kiszivárgott miről is fog szólni, a muszlimok máris lázadozni kezdtek, hiszen nyilvánvaló volt, hogy 9/11 után egy ilyen filmben csak mint negatív szereplők tűnhetnek fel. Scott még fenyegetéseket is kapott levélben, olyan sokat, hogy barátja - a filmek jóbarátja - VI. Mohammed még személyes testőrségéből is kivezényelt négy muksót akik megőrizték nekünk ezt az embert épségben. A többi már történelem. Ugye le tudta forgatni a Prometheust. Vagyis Isten szereti ezt az embert, hiszen mindezt véghez tudta vinni.

I. - Ibelini Balián

Baliánt - főhősünket - is szereti, de ő nem tud benne hinni. Nem érzi őt, és ez nem is csoda. Egyik pillanatban még azt nézed, ahogy a nőd, Nathalie Cox éppen tesz vesz a kertecskében. Jaj, hát nem aranyos, űtetget a tökéletes fogsorával, osztán még ki is húzza magát, hadd lássuk, hogy jót evett. Szóval őt nézed, azután meg kiderül a börtönben rohadsz, ahová azért zártak, nehogy kárt tégy önmagadban, ahogy azt a jó feleséged tette miután elvesztette gyermekét a születésnél. Nekem ez itt picit továbbra is sántít. Egyik az, hogy az öngyilkosság tényleg nagy vétek volt a középkorban - legalább annyira mintha hátulról, vadállat módjára közösültél asszonyoddal -, de egy olyan korban ahol 10-12 gyerek volt a sokévi átlag, és főleg azért ennyi, mert még a királyi sarjak közül sem érte meg a fele a 2-3 éves kort... szóval nem volt ez picit korai? Annyira szeretik egymást, megpróbálhatták volna újra. Vagy mondjuk kiderült volna, a várúr élt az első éjszaka jogával - hogy őszinte legyek ezen sem lepődnék meg - de ez már azért egy fokkal jobb indíték, mint az eredeti verzió. Szóval meg van az ok amiért Balián nem tud hinni Isten létezésében. Miért jutott osztályrészének ez az élet ilyen fiatalon? Mi a vétke, hogy ezt érdemelte? Azért így már érthetőbb a görcsös Istenkeresése amit a filmben folytat. Életét kitölti a közöny, az üresség.

Az is kiderül, hogy Balián egy veterán, - nem csak az a veterán aki a harcokba öregedett bele, de azok is akik túléltek pár mocskos csatát, és nagy tapasztalatra tettek szert, márpedig egy 26 éves férfinál a középkorban ha kardot viselt ez bőven megvolt - aki visszavonult a harcoktól, ezért tanul bele a lovagságba viszonylag könnyen, hiszen olyasmi ez mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni. Továbbá nem csupán kovács, hanem ügyes mérnök mester is, aki a kovácsolást inkább amolyan nyugis munkaként végzi amivel le tudja foglalni magát, de az új templom építéséhez is szükségeltetik a szakértelme, szóval ezért tudja Jeruzsálemet is több napig védeni a film végén. Ezt ismételten kihagyott jelenetek támasztják alá, legalább három-négy. Annyit azért megjegyeznék, hogy a falu kovácsa nem készíthetett patkót is, meg fegyvert is, azt külön fegyverkovácsok készítették, akiknek erre külön engedélyük volt, halállal büntették, ha valaki saját szakállra elkezdett fegyvereket kovácsolni. Hovatovább az egy külön mesterség volt. Ahogy páncélokat is külön arra szakosodott mesterek készíthettek. Egy falu kovácsa szerszámokat készített leginkább. A patkolással is vannak problémák, mert egyrészt ekkoriban még ez nem terjed el Franciaföldön, de tételezzük fel, hogy pont azon a részén vagyunk, ahol ez elterjedt, no most a filmben is látott forró patkolás, amit a ló patáján még alakítottak, a 17. századig nem jött divatba, az pedig akárhogy is számolom, nagyjából ötszáz évvel később lesz. A Karib-tenger kalózaiban azért hihetőbb volt mindez, mert egyrészt az a korszak későbbi, és ott Bloom csak egy inas volt, akinek szerepét jelen filmben egy folyton csöpögő orrú suhanc tölti be.

Balián féltestvére a Michael Sheen által alakított pap, akiről elég hamar kiderül, hogy meglehetősen sajátosan értelmezi a vallást, kegyetlen is, buta mint a föld, persze, hogy utálja anyja balkézről született fattyát, de így a kontraszt talán még élesebb ahogy egy világi közember jobban betartja a szentírást, mint egy felkent pap. Persze a gyilkosság csupán ürügy, mert amint híre megy, hogy ő a fia, és egyetlen örököse Godfreynak, annak testvére igyekszik elvarrni a szálat az erdőbeli rajtaütéssel. Kapunk ugyanis még egy extra jelenetet, amiben az is kiderül, a Liam Neeson játszotta Godfrey a fiatalabbik testvér aki visszatér a Szentföldről 26 év után. Egyértelműen a fiát keresi, aki ki tudja milyen borgőzös éjszakán fogant az elhanyagolt kovács felesége örömében. Mert hát egy gazdag várúr dévaj öccse ugyan kit húzna karóba első blikkre... a helység kalapácsnéját. De legyen, ha örökös nélkül hal meg, minden vagyona bátyjára és így annak fiára szállna. Érthető, hogy ezek után ugyan kit érdekel ha egy pap - aki megtestesíti mindazt, ami ellen Krisztus prédikált - kardélre hányattatott.

Talán ebből is látható, hogy meglehetősen sok plusz szálat kapunk már az első félórában. Sok mindent árnyalnak a készítők, főleg a forgatókönyvíró William Monahan, akinek első munkája ez, és mint ilyen, alig tudta még mit várnak el tőle a Pénz Urai. Igyekezett megfelelő történelmi figurákat találni, ilyen Ibelini Balián is, aki tényleg élt és gazdálkodott valahol túlontúl a tengeren, de soha nem tért vissza Franciahonba - az ibelini bárók már eleve a Szentföldön születtek. Valóban a békés megoldásokat preferálta, ugyanakkor 1184-ben, amikor a film kezdetét veszi, már negyvenegy éves is elmúlt. Soha életében nem fektette meg Szibilla hercegnőt, aki valójában zsák a foltja volt a gyáva és gyengekezű Lusignani Guidón. Feleségét Máriának, ő IV. Balduin király mostohaanyja volt, első férjétől megszületett Izabella lánya - róla majd később beszélek - további négy gyermeket szült Baliánnak. Jeruzsálemet valóban ő védte, de szoros együttműködésben Szibilla hercegnővel és Heraclius pátriárkával akit ugye a filmben meglehetősen negatívan tüntettek fel mint egy féreg aki csak saját bőrét kívánja menteni. Balián valójában segített I. Richárdnak a Szaladinnal való béketrágyalásokban, azonban vele nem Franciaországban találkozott, mert az angol királynak volt annyi esze - és pénze -, hogy lehajózott seregével Akkóba. Jah, és Richardot ekkor még nem hívták Oroszlánszívűnek, ezt a jelzőt majd csak Akkó - sikeres - ostroma után kapja.

Hogy bajom van-e Orlando Bloommal? A főszerepet el sem akarta vállalni mert épp a Tróját forgatta, és egy újabb történelmi filmtől már a szőr is felállt a hátán, de Scott meggyőzte - utáljátok inkább őt -, majd felszedett tíz kiló színtiszta izmot, és tovább fejlesztette kardvívótudását, keze jó párszor megsérült emiatt, és még le is betegedett, így én hajlamos vagyok arra gondolni, hogy ő maximális alázatot tanúsított a film és a téma iránt. Én a magam részéről szeretek és tudok is vele azonosulni, nagyon szimpatikus az az idealista gondolkodás amit megtestesít az egész filmben. Nem igazán utálom én őt mint színészt sem, sokan mondják karizmatikusabb aktort - Russell Crowe - is lehetett volna választani helyette, de szerintem megfelelő az üres porhüvely szerepére, aki nem találja helyét a világban, aki céltalanul megy előre miután bosszúját már a film elején véghez vitte és még a Koponyák hegyén sem hallja Isten hangját. Lehet ez túlontúl mai gondolkodás, de eretnekek akkoriban is léteztek... Persze azok nem vándoroltak a Szentföldre. Jut eszembe Szentföld.

II. - A háttér

A film mint írtam 1184-ben kezdődik, túl vagyunk két kereszteshadjáraton, nyakunkon a harmadik. Az egész film cselekménye azt meséli el mely események vezettek oda, hogy a keresztények elvesztették a 88 évig birtokolt - vagy bitorolt? - Jeruzsálemet 1187. október 2-án. Klasszikus szemszögből nézve NYOLC hivatalos keresztes hadjáratról beszélhetünk, bár a negyedik már Bizánc ellen irányult, a többi pedig Egyiptomot és Damaszkuszt vette célba. Igazán sikeres hadjáratról voltaképp csak az első esetében van szó. Mely leginkább két dolognak köszönhető, egyik, hogy a muszlimok nem gondolták azt, hogy Európa gondol egyet és elindul a Szent Sírhoz fegyverrel. A meglepetés ereje olyan jól sikerült, hogy hipp-hopp alapítottak is négy államot, melyek közül a Jeruzsálemi Királyság volt a legfontosabb, de a másik három, a Tripoliszi Grófság, az Edesszai Grófság, és az Antióchiai Fejedelemség is akkora területet kanyarított ki a Szeldzsuk birodalomból, amivel a keresztények a Földközi-tenger teljes partvidéke felett megszerezték az uralmat. A bevett várakat megerősítették, így, Antióchia, Kerak, vagy az utoljára elesett Akkó, és a bevehetetlen Krak des Chevalliers majdnem két évszázadig gondoskodott a területek biztonságáról. Azonban száz évvel később már más szelek fújtak, Edessza ekkor már nincs a keresztények kezén, a II. hadjárat katasztrófába torkollott, jön Szaladin, és a béke már inkább a muszlimoktól függ semmint a keresztesek kényétől kedvétől.

A másik ok, ami ennél fontosabb, hogy az első hadjáratban csupa olyan lovag vett részt, akik elégedetlenek voltak. Akik nem csupán az igét akarták hirdetni, hanem vérrel és vassal területet, gazdaságot és hírnevet szerezni. A másodszülöttekre nem várt valami jó sors a középkorban. Vagy ellene fordultak az általában mindent öröklő elsőszülöttnek - kudarc esetén rövid úton kinyírták őket - vagy mehettek papnak. Erre adott második lehetőséget a Szentföld. Ha eljutsz oda, túléled a hőséget, a vízhiányt és a muszlimokat, akkor megcsinálhatod a szerencsédet. Pont úgy, ahogy Neeson karaktere ezt el is mondja fiának. Kapott egy második esélyt, és élt is vele. Senkiként indult el, és báróként tért vissza. Nem véletlen, hogy a Keresztes államokban ilyen neve nincs királyok ugráltak, mint Balduin, Guidó, meg Rajmund. Egy királyt Henrik hívnak a civilizált helyeken, meg Lajosnak, Fülöpnek, esetleg Richárdnak.

Na most a többi hadjáratra viszont már királyok indultak, akiknek már volt egy saját országuk, és mint ilyen inkább eszmei, ideológiai okok vezették őket, semmint a vagyonosodás. Főleg ha emlékszünk a filmben látott fantasztikus termőterületre. No hát afféle gazdagság várta ott a kalandorokat.

Hogy ezeket az államokat megóvják, folyamatos erősítés kellett a kontinensről, ami elviekben érkezett is, de minthogy a franciák ütötték a spanyolokat, a németek az olaszokat, az angolok meg akit csak tudtak, elvoltak ők foglalva egyébbel is mint a Szentföld oltalmával. Így az ottani királyoknak más megoldás kellett, ezek egyike volt, hogy Jeruzsálemben viszonylagos béke honolt, mindenki saját maga úgy imádkozhatott saját Istenéhez a saját templomában, ahogy az neki jó volt. Ugyanakkor az igazán fanatikusok ennél agresszívebb megoldást találtak ki, és életre hívták a Lovagrendeket, akik egyben testesítették meg a lovagi eszményeket, és a szerzetesi szerénységet. A három legnagyobb, leghíresebb lovagrend a Johannita - vagy Ispotályos -, a Templomos, és a Német lovagrend. A bonyodalmak elkerülése végett ez utóbbi csak 1199-ben alakul meg, így a film idejében még csak az első kettő létezik. Utóbbiak minden baj forrása - elsősorban túlbuzgóságuk miatt -, az előbbieket pedig egyetlen lovag képviseli, de róla majd később.

Azonban mindkét lovagrend ekkor már nyolcvan éve alakult, és bár az elején valóban látványos győzelmeket arattak - volt rá példa, hogy mindössze száz Templomos levágott tízezer szeldzsukot -, de ekkoriban már soraikban is dúl a dekadencia, a két rend legalább olyan buzgalommal gyűlöli egymást, mint a "közös" ellenséget. És ha már a lovagrendeknél tartunk, Hollywood rendre anakronizmusba keveredik, ugyanis mind a Templomosok, mind a Johanniták Görög Keresztet viseltek ekkoriban még, - lásd lenti kép - Latin Keresztre majd csak jó száz évvel később cserélik le pápai utasításra, miután Bizánc fennhatósága alól kikerülnek. Ugyancsak téves a filmben látott fazéksisak használata - ezt a három "Templomos" viseli akik megtámadják Baliánt -  ez ugyanis nem egy harci sisak amit azért viseltek mert rémisztőbb, vagy hogy ne ismerjék fel az arcukat, hanem egy fejlesztés ahol a sisak súlyát a fejről a váll izmokra helyezték, és így tehermentesítették az ember egyik legfontosabb testrészét. Ez is majd csak az 1200-as évek vége felé terjed el. Továbbá a három támadó fekete keresztet visel fehér ruhán, ami pedig a Teuton Lovagrend, azaz a már említett Német Lovagrend hivatalos jelképe volt, akik ekkor még - ahogy azt már írtam - nem léteztek.

III. - Lusignani Guidó

No de haladjunk tovább. Miközben közeledünk a Szentföldhöz, és Baliánból lovag lesz, elveszít szinte mindenkit maga körül, még az apját is, akit alig volt ideje megismerni, majd Messinában találkozik Lusignani Guidóval, akit hazánkból kiszakadt hazánk fia alakít Márton Csókás, közel felismerhetetlenségig elhízva. Templomos ruciban flangál, és egy talicska homokban több a kellem. No de milyen ember volt ő valójában? Pontos születési dátuma nem ismert, így az események kezdetekor vagy 24, vagy 34 éves volt, a filmben közelebb áll az utóbbihoz. A szentföldre 1180 környékén érkezett, de rövid tartózkodása tartalmasra sikeredett. Bátyja Almarik már jóval előtte megszerezte IV. Balduin király támogatását, pont III. Rajmund - a filmben Jeremy Irons alakítja - tripoliszi gróf segedelmével, aki éppen hogy az Ibelinek egyre növekvő hatalmát akarta ellensúlyozni, mely már veszélyeztette volna a király egyeduralmát. Magyarán amint Guidó megérkezett rögtön magas pozícióba került, és bár szép szál deli vitéz - legalább 160 centi kihúzva - volt, szinte azonnal megkapta Szibilla kezét, amivel pedig Rajmund befolyását csökkentette a király.

A házasságot az Ibelinek is támogatták, Szibillának nagyjából annyi beleszólása volt a dolgokba, mint a középkori nők legtöbbjének - semmi. A házasság két dolog miatt jöhetett létre, Guidó bátyja hűségesen szolgálta a királyt, IV. Balduin pedig abban reménykedett, hogy így megnyeri magának a francia nemeseket egy újabb keresztes hadjárathoz, melyre már igen csak rászorult volna a szűkölködő királyság. Erre meglehetősen nagy esély is volt, mivel Guidó egyaránt hűbérese volt mind a francia, mind pedig az angol királynak. 1182-ben már kormányzóként működik a Jeruzsálemi királyságban. Azonban IV. Balduinnak rá kellett eszmélnie, hogy Guidó nem azonos bátyjával, mert szinte azonnal szövetségre lépett Chatilloni Rajnalddal - a filmben Brendan Gleeson játssza - és mohamedán karavánokat kezdtek fosztogatni. Ezenfelül egy ízben nyíltan ellenszegült a király parancsának: a filmben is bemutatott Kerak ostromakor nem mert kilovagolni a várból, hogy megvédje azt. Nyilván érezte, hogy ott akár meg is halhat. Valamint, hogy a leprás, haldoklónak napjai megszámláltattak - ami odavezetett, hogy Guidó rövid úton eljátszotta trónörökösi pozícióját és kormányzói rangját. Így állt be az a helyzet, amit a filmben is láthatunk, a trónörökös Szibilla első házasságából származó gyermeke lesz, a régens pedig III. Rajmund.

1184-ben a király a házasságot is megpróbálta felbontani, de a házaspár Aszkalonba menekült, vagyis mire Balián megérkezett Szibilla igen tisztes távolságba került Jeruzsálemtől és egy merőkanálnál kicsit hosszabb tárgy szükségeltetett ahhoz, hogy őt vízzel kínálja. Guidó végül 1186-ban lesz Jeruzsálem királya, III. Rajmund aki magának akarta a koronát még Szaladinnal is összeszűrte volna a levet, de végül pont Ibelini Balián volt az, aki kibékítette a két hatalmasságot - ennyit a nagy utálatról Guidó, és Balián közt. Guidó és Chatilloni Rajnáld szinte azon nyomban ott folytatták ahol abbahagyták, addig fosztogatták a karavánokat, míg Szaladint végképp magukra haragították.

Következik a hattini csata 1187. július 4-én melyet sajnos a filmben eléggé Trónok Harcás megoldással mutattak be. Jeruzsálem egyesített serege, 13.000 fő veszett oda. III. Rajmund részt vett az ütközetben és ő volt aki felhívta a figyelmet, hogy víz nélkül kigyalogolni Szaladin elé életveszélyes móka. Balián szintén részt vett a csatában, de mivel ők képezték a lovasságot, könnyedén el tudtak menekülni amikor látták, hogy az ügyük elveszett. Egyes megítélések szerint azonban éppen ezzel ítélték halálra a gyalogságot, ha maradtak volna és rendezik soraikat, talán nem vonul be ez a csata minden idők ötven legkatasztrofálisabb veresége közé. A filmben látott jelenet - Szaladin rózsavízzel kínálja a szomjúhozó királyt, az tovább adja Rajnáldnak, mire Szaladin leszúrja - egy az egyben megtörtént a korabeli krónikák szerint. Annyi különbséggel, hogy Szaladin nem torkon, hanem vállon szúrta Rajnáldot, majd embereinek adta, hogy lefejezzék.

Hattinnál megpecsételődött Jeruzsálem sorsa, nem maradt ember aki védje a várost, a lovasok kivételével szinte senki nem menekült meg, a túlélőket eladták rabszolgának. Guidón kívül fogságba esett a Templomosok és a Johanniták nagymestere is, és itt veszett el az Igazi Kereszt, mely a kereszténység legszentebb szimbóluma volt. A filmben többször is mutatnak egy hatalmas csillogó keresztet, elméletileg ezen a kereszten feszítették meg Krisztust, gyakorlatilag valószínűsíthetőbb, hogy csupán az eredeti kereszt egyetlen szilánkját szúrták bele a közepébe. Mégis ez egy olyan jelkép volt, melynek lélektani szerepe nem elhanyagolható. A kereszt hordozójának nem szabadott páncélt viselnie, azonban Akkó püspöke mégis felhúzott egy vértet, ez pedig hitetlenségre utal. Sokan később ezzel magyarázták az egész csata vesztét. Eredetileg Heraclius pátriárkának kellett volna a keresztet hordoznia, de ő betegségre hivatkozván kimenekítette magát a feladat alól. Amikor a csata híre eljutott III. Orbán pápához, ő a sokktól holtan esett össze.

Szaladin ezek után három hónap alatt bevette a Jeruzsálemi Királyság összes fontosabb városát (Akkó, Jaffa, Aszaklon) és megkezdhette a teljesen körülzárt és magára maradt Jeruzsálem ostromát. Visszatérvén Guidóhoz őt majd csak 1188-ban engedi szabadon Szaladin, és éppen azért mert nem volt hülye. Rájött, hogy jelenléte újabb feszültségekhez vezet a keresztes seregeken belül, és mert akkor Türoszt már hónapok óta képtelen volt bevenni, Guidó pedig csak akart király lenni, de a politikában gyengének bizonyult, és még saját katonái is gyávának tartották. Így Balián nem igen találkozhatott Guidóval egy utolsó kardcsörte erejéig, lévén ő már 1187 novemberében elvonult a Szentföldről, de mint fentebb írtam egy ilyen az összecsapásnak semmi oka nem lett volna - hacsak nem az, hogy Guidót ott hagyta a lekvárban hattínnál. Bár igaz ami igaz, a király pihenőt rendelt el a végzetes nap éjszakáján pár kilométerre az életet mentő vízforrástól.

Szibilla pedig nem vágatta le a haját, hogy a pórokat kötözze, és nem kézen fogva tért vissza Franciaföldre Baliánnal. Helyette meghalt egy járványban 1190-ben amikor Guidó kínjában Akkót ostromolta épp sikertelenül. Halálával Guidó elveszítette uralkodói titulusát, hiszen őt soha nem koronázták meg, csak felesége révén lett társuralkodó. Guidó még egy ideig reménykedett benne, hogy visszaszerzi királyi címét, de amikor megérkezett Richárd király és kibékítette azzal, hogy neki adta Ciprust akkor hagyta az egészet a fenébe. Végül 1194-ben halt meg, utód nélkül három boldog évet töltve Cipruson. Mindenkit túlélt akit csak szerepelt a filmben, Chatilloni Rajnáldot, IV. Balduint, III. Rajmund tripoliszi grófot, feleségét Szibillát, főhősünket Baliánt, de még magát Szaladint is.

IV. - Szibilla hercegnő

Szibilla hercegnő szerepében Eva Greent láthatjuk, akinek ez volt mindössze harmadik filmje, és nem is értem miért nem foglalkoztatják többet ezt az éteri szépségű nőt. Valósággal megbabonáz újra és újra akárhol látom. Idén már ugye ostoroztam pár szandálos filmet, amikben egyáltalán nem érezni azt a fölényt, a kihívó kacérságot amit egy hercegnőtől elvár az ember, no hát Green mindezt lazán hozza. Titokzatos, romlott, törtető, mégis ki ne akarná meghódítani ezt a nőt? Ahogy behálózza Baliánt az mesteri, izzik köztük a levegő - ezek megint olyan jelenetek amik kimaradtak a mozis verzióból, így nem csoda, hogy az egymásra kattanásuk meglehetősen váratlannak hatott. Baliánban elsősorban nem az munkál, hogy el ne szeresd felebarátod feleségét - akit az nyilvánosan sérteget, és megaláz - sokkal inkább az, hogy ő gyászolja a feleségét, és nem kufircolni jött a Szentföldre hanem a megváltást keresni, valamit, amitől értelmet kaphat kiüresedett élete.

A mozis verzióból kimaradt az a szál is, hogy már van egy fia, aki még csak hét éves amikor trónra kerül, így azért már érthetőbb miért hódol be Guidónak, és mert hiába próbálják meggyőzni Baliánt, az nem enged az elveiből. Mondjuk annak érdemes lenne utánajárni mi a fészkes fenének macska tappancsozták össze a kézfejét, először azt hittem májfoltos, de mint utóbb kiderült csupán henna.

A valóságban Szibilla - leszámítva a szerelmi szálat - nagyjából megfelelt a látottaknak. A leírások szerint valóban karcsú, magas, törékény, nagyon szép és forróvérű nő volt. 16 évesen hozzáadták Monferrati Vilmoshoz, amely egészen odáig jó ötletnek bizonyult, hogy Vilmos unokatestvére volt VII. Lajos francia királynak és I. Frigyes német-római császárnak, de Vilmos egy évvel később már nem élt, és özvegyen hagyta Szibillát, annak újszülött gyermekével. Aki pedig Szibillát birtokolja, az lesz a Szentföld új királya ha testvére IV. Balduin a leprája miatt elhalálozik hiszen neki utóda sem lehetett. Ezután Türoszi Vilmos - IV. Balduin nevelője és történetírója - megemlíti, hogy Fülöp flamand gróf pályázott a hercegnő kezére, de ezt maga Balián idősebb testvére Balduin ibelini gróf akadályozta meg. A film összemossa a két ibelini bárót, Baliánt aki védi majd Jeruzsálemet, és Balduint - vigyázat még egy Balduin - akibe valóban beleszeretett Szibilla, noha ekkorra legalább kétszer idősebb, és özvegy volt. A frigyet meghiúsította, hogy Balduint Szaladin ekkoriban elfogja, és az Ibelinek nem tudták kifizetni a hatalmas váltságdíjat (1179). Amikor végül maga a király váltotta ki cserébe Konstantinápolyba küldte ügyeket intézni, s közben Guidó elhappolta előle az arát.

1185. március 16-án meghal IV. Balduin, így Szibilla fia lesz az örökös. Arról nincs tudomásunk, hogy V. Balduin is leprás lett volna, de az tény, hogy gyengélkedő és beteges gyermek volt, aki egy év múlva már nem élt. A régens viszont nem Szibilla, hanem III. Rajmund lett. A gyermekkirály halála után a pátriárka gyorsan megkoronázza Szibillát, amíg a többi gróf arról tárgyalt ki legyen helyette az uralkodó. Szibilla egyedül azért tehette be a lábát Jeruzsálembe mert részt vett a gyermeke temetésén - testőrséggel természetesen - és a vele nem szimpatizáló nemesek, élükön III. Rajmunddal pedig nem tartózkodtak a városban, mert a pátriárkától tartva inkább az Ibelinek egyik várában gyűltek össze. Chatilloni Rajnald rögvest a királyné mellett tette le a voksát, így hatalma megerősödhetett.

Szibilla a koronázás előtt azt kérte érvénytelenítsék házasságát - Guidó kegyvesztett lett és sokan csak így fogadtak hűséget a királynőnek - és hagy választhasson szabadon férjet. Miután azonban a legtöbben elismerték, Szibilla ismét Guidót választotta - eddigre tőle is volt két lánya - és kikiáltotta társuralkodónak. Ezen a ponton már majdnem mindenki támogatta Szibillát, élükön a Templomosok nagymesterével. Jeruzsálem védelmét is ő szervezte meg, noha szinte könyörgött Baliánnak, hogy maradjon mint az egyetlen hadtudományokban járatos előkelőség - a város tömve volt menekültekkel, akik a Szaladin által bevett városokból özönlöttek szüntelen. Balián eleinte habozott, mert csak azért jött át Türoszból, hogy kimenekítse feleségét és gyermekeit - Szaladin még garantálta is a szabad elvonulását, ahogy azt is engedélyezte, hogy a városig eljuthasson - de végül mégis maradt mert úgy ítélte meg a város megfelelő vezetéssel tartható. A jelenet ahol tömegével szenteli fel az új lovagokat valóban megtörtént, mert a városban mindössze tizennégy igazi lovag maradt. De a hatvan új lovagot azért nem ilyen bárki alapon választotta ki, hanem fegyvernökök és talpasok soraiból, akik értettek a kardforgatáshoz. A várost tizenhárom napig tartották - a jelenetek leforgatása huszonegy napot emésztett fel, a film vágása pedig tizenöt hónapot!!!! - majd feladták, így Szibilla és kísérete szabadon távozhatott Türoszba, ahol újra találkozott szamárhátat sose látott férjével. Ahogy azt már fentebb írtam később Akkó alatt járványban halt meg, de előtte Isten megengedte neki, hogy végignézze két lánya halálát is. Alig harminc éves volt.

V. - Tibériás

Térjünk át III. Rajmundra, akit a filmben csak Tibériásnak neveznek - volt egy ilyen nevű vára valóban. Irons megformálásában a gróf áll a legközelebb ahhoz, ahogy a valóságban kinézhetett, noha a marsalli tisztség korántsem járt akkora hatalommal, ahogy azt bemutatják. Ellenben Rajmund régens volt többször is, ezt elsősorban a rokoni kapcsolatnak köszönhette, ami a királyhoz fűzte - IV. Balduin apjának nagybátyja volt -, ugyanakkor magára hagyta a sereget Hattinnál, és egy ízben még a koronát is meg akarta szerezni. Ő is leginkább a saját pecsenyéjét sütögette, amit a filmben csak pár helyen mutatnak, hogy árnyalják karakterét. Ő a jóságos Télapó, aki csak jót akar Baliánnak. Nevét azért változtatták meg, nehogy fejfájást okozzon megkülönböztetni Chatilloni Rajnáldtól, mert neki is R-el kezdődik a neve. Ugyanez fel sem merült Balián és Balduin között, holott az ő nevüket véleményem szerint sokkal könnyebb összekeverni. De ki az, aki egy szépfiút összekever az ezüstmaszkos királlyal? Karakterük elég jól elválasztja őket egymástól. Hasonlóképp, hogy lehetne összekeverni a sántikáló Ironst, a tapló Gleesonnal? Az egyik kékben és aranyban mászkál, a másik meg fehérben és pirosban.

Rajmund valójában nem volt idősebb Baliántól 1164-től 1173-ig Aleppóban raboskodott, ahonnan végül 80.000 aranyért váltották meg, az eltelt kilenc év alatt pedig sokat tanult a muszlimokról, megismerte szokásaikat, rengeteget olvasott, és elsajátította nyelvüket. A filmben egyébként ragyogóan ábrázolják azt a feszülő ellentétet, ami a két tábor közt zajlik, Rajmund, az Ibelinek, és a Johanniták a békére törekednek, míg Chatilloni Rajnald és a Templomosok háborút akarnak. Ezért van az, hogy Rajnáld hiába szemtelenkedi végig a filmet, nem lehet csak úgy eltávolítani, - legalábbis tisztességes eszközökkel - mert mindkét tábornak jelentős támogatói vannak. A Templomosok ellenszenve egyébiránt onnét származott, hogy egy lovagnak Rajmund évekkel ezelőtt odaígért egy gazdag örökösnőt, de végül megszegte ígéretét és azt inkább egy gazdag písaihoz adta - ő többet fizetett a nőért. A lovag megsértődött, beállt a Templomosokhoz, és pár évvel később már a nagymesterük volt.

Rajmund az utolsó pillanatig a békére törekedett, és Guidó esküdt ellensége volt, csak a Hattini csata előtt fogadott neki hűséget, amikor Szaladinnal kötött különbékéje semmissé vált néhány ezer túlbuzgó mameluk miatt. Végül 1187 végén mellhártyagyulladásban hal meg Tripoliszban, így kiírása a filmből érthető. A történetírók összességében bölcsnek, és megfontoltnak írják le, jóllehet megítélése kettős, egyes keresztények szerint áruló volt, aki azt is fontolgatta áttér az iszlámra. Az azonban egészen biztos, hogy egy jóval megfontoltabb politikát próbált folytatni - mindegy, hogy az ország javára, avagy saját hasznára - és leginkább a folyamatos árulások miatt nem vihette végbe tervét.

VI. - Chatilloni Rajnáld

Gleeson szintén a felismerhetetlenségig el lett maszkírozva, a film ugyan nem tér ki rá, de ő volt az Antiókhiai Fejedelemség ura, szóval ezért tehette meg mindazt amit. 1160-tól 1175-ig Aleppóban raboskodott, később onnét pont Rajmund seregei szabadítják ki. A filmben leginkább halála sikeredett emlékezetesre, és persze fosztogatásai, melyek egyikén "valamit tesz" Szaladin húgával, Giannina Facioval - aki valami különös okból szinte az összes Scott filmben cameózik. Erre nincs hiteles adat, de tevékenysége épp elég volt, hogy Szaladin miután rendezte sorait, végre rászánja magát a teljes annihilációra.

Hogy miért rabolt Rajnáld az könnyen belátható, tizenöt éves rabsága alatt mindenéből kiforgatták, felesége meghalt, és mindent mostohafia örökölt. Így gyorsan újra házasodott, ezáltal két fontos várat is szerzett, ezek egyike a filmben is mutatott Kerak, mely mellett egy fontos kereskedelmi út vezetett el. Bolond lett volna nem fosztogatni. Rajnáldot egy emberként gyűlölte minden muszlim, olyan volt ő az araboknak, mint Hunyadi a töröknek. Sikeres volt, ezért utálták leginkább. Ne legyenek ábrándjaink, Szaladin csak azért hajlott a békére, mert készülődött. Neki is rendezni kellett a sorait, a belviszályokat csírájában elfojtani. Sőt az, hogy szinte általánosan csak a rosszat sorolják a forrásmunkák erről a "rablólovagról" nekem eleve gyanús. A béke soha nem volt járható út a Szentföldön, így Rajnáldot a filmben is egyoldalúan és antipatikusan mutatják be, pedig ha azt vesszük jobban védelmezte a kereszténységet mint maga a király.

Egy királyságban persze a széthúzás nem új dolog, ugyanakkor mindig kell egy fekete bárány, aki megtehet olyasmit amivel a vezetés látszólag nem ért egyet, akinek a létezéséről nem is tudnak. Aki kezelhetetlen, és azután majd jól meglehet büntetni. Elvégre háborúban mindent lehet. És a nagy sakkjátékosok mindig több lépéssel előre gondolkodnak, hogy a megfelelő időben behúzzák a fekete lovagot. Ez a fekete lovag lehetett Rajnáld. Mivel a király igen jó taktikus hírében is állt. 

VII. - A leprás király

Mi a helyzet IV. azaz Leprás Balduinnal tehát? Kezdjük ott, hogy baromi jól néz ki az egész karaktere, holott semmi nem bizonyítja, hogy valóban maszkban mászkált volna az ötvenfokos hőségben, ami biztos jót tett az amúgy is megviselt bőrének - a korabeli leírások szerint kezét, lábát bepólyálták, és arcát elfátyolozták. Ugyanakkor az ellenkezőjét sem írják sehol, és az egész karaktert átlengi egyfajta méltóság, több tartás szorult ebbe az emberbe mint a legtöbb földi hívságnak élőbe, akik zabálnak, meg dugnak napestig. Az pedig külön megütött, hogy a maszk az egy pillanatra sem látható Edward Nortont takarja, pedig a maszkra még Norton szakállt is stilizáltak. Az ő jelenetei ismét sok kiegészítést kaptak a rendezői verzióban.

Tíz évesen fedezi fel nevelője, Türoszi Vilmos - és nem Godfrey, ahogy a filmben mondják -, hogy leprás miközben a társaival bátorságpróba gyanánt egymás karjába martak, s neki arcizma se rándult. A filmben többször utalnak fényes győzelmére, amivel kivívta Szaladin megbecsülését. 16 évesen 1177. novemberében lejárt az addigi béke Szaladinnal, és a szultán ezt kihasználva rögtön megtámadta Jeruzsálemet. Balduin 500 Templomos lovaggal, és 500 jeruzsálemi katonával szétverte a csaknem 26.000 muzulmán sereget a várostól nem messze, maga Szaladin is kis híján otthagyta a fogát, száz emberével tudott kereket oldani. Hogy miért kellett régenst kinevezni a király mellé az pedig nem abban keresendő, hogy néha elesett, meg megrogyott. 1182-re, de 1183-ra már teljesen megvakult, és nemhogy írni, de már járni sem tudott... azonban még mindig élt, s mint ilyen ő volt a király.

Nem említi a film, hogy létezett egy féltestvére is Izabella, aki Szibilla mellett trónkövetelőként léphetett fel, és amikor Kerak vára elé masírozik Szaladin, valójában éppen az ő esküvőjét ünnepelték benne, Guidó gyáván nem tör ki a várból, emiatt kegyvesztetté válik és elmenekül feleségével Aszkalonba. A vár felmentésére pedig III. Rajmund érkezett, aminek híre hallatán Szaladin csapot papot otthagyott, vagyis soha nem került sor arra az emelkedett beszélgetésre, ami IV. Balduin és a Szaladin közt lezajlik a vásznon - noha a király is ott járt, de nem lovon hanem gyaloghintóban, önmaga árnyékaként.

VIII. - Szaladin, a kurd

Végezetül nézzük Szaladint, ezt a csodálatos férfiút, aki lovagiasságáról már saját korában is híres volt. Sokan úgy vélik Ghassan Massoud alakítása inkább egy idősödő Osama bin Ládennek felel meg, és különben is rajta kívül alig kapunk képet a másik oldalról. A kurd vezér azért volt sikeres hogy a csürhét ami körülvette egységbe tudta kovácsolni. Azt tették amit mondott, ha volt is belső vitája, az lent Egyiptomban volt, és a békeidőt arra használta fel hogy ezeket elegyengesse, leverje. A jó Szaladin szultán annyira pozitív ebben a szerepben, hogy még a keresztet is visszaállítja a film végén - az volt az első, amit kidobatott -, és úgy jellemzi Jeruzsálemet mint egy várost, ami semmit, és ugyanakkor mindent ér. A film minthogy a keresztesekkel is megejt pár tévedést, úgy az muszlimok sem kivételek, a csillag és a félhold mint jelkép a zászlón majd csak az oszmán időkben jelenik meg, ekkor sima egyszínű zászlókat hordoztak, többnyire zöldet a Korán színét. Hasonlóképp tiltották mindennemű szöveg ruhán való megjelenítését, pláne ha az a Koránból származott, később ugyan engedélyeztek pár kiemelt sort zászlókon megjeleníteni, de 1187-ben ettől még messze vagyunk. Ja és párszor az arabok ebben a filmben napnyugatnak imádkoznak. 

Szaladin miután a várost bevette, és alkut kötött Baliánnal, valóban szabadon bocsátott mindenkit, aki élt és mozgott... mármint akikért kifizették a váltságdíjat. A húszezer lakosért mindösszesen százezer aranyat kért, ami igazán tisztességes ár volt akkoriban. Ugyanakkor sem a Johanniták, sem a Templomosok, de még a pátriárka sem volt hajlandó a keresztény egyszerű polgárokért ennyi pénzt kiadni. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a városlakók csak ültek az ostrom alatt és nem segítettek a katonáknak semmit. Pláne nem a muzulmán és zsidó lakosság. Végül 30.000-et kalapoztak össze, amennyiért nagyjából 6000 keresztény mehetett el a városból, további ezret Szaladin és bátyja nagylelkűen bónuszként elengedett, a többi tizenháromezer viszont mehetett rabszolgának. De még így is jobban jártak, mint a muszlimok 1099-ben, amikor a keresztesek a város elfoglaláskor, mindenkit megöltek, akit csak találtak. De ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna nagylelkű, és adakozó, maximum azt, hogy a Szaladin nem volt hülye sem.

IX. - A film hadászati szempontjai

A rendezői verzió majdnem félóráig mutatja a végső ostromot, amely egyértelműen a film fénypontja, az első verzió még ennél hosszabb lett volna, negyvenöt percről kellett visszavágni. Igazán beletehették volna akár azt is. Nekem a lelkesítő beszéd is tetszik, amit rendre elszúrnak a filmekben, itt működik, éppen azért mert megfosztják a fölösleges cicomától. Scotték a hitelesség kedvéért felépítettek egy 28000 négyzetméternyi Jeruzsálemet, aminek csak a elülső fala négyszáz méter hosszú, és húsz méter magas volt. Ezt a helyszínt egyaránt használtak Kerak, és Jeruzsálem megjelenítéséhez. Két működőképes ostromtornyot is legyártottak, melyek látványos összedőlése, ügyes CGI utómunka, és az itt látható páncélingeket, kardokat - összesen 7000 fegyvert, 3000 pajzsot és 15.000 kosztümöt készítettek el, ez utóbbiak mindegyike tucatnyi ruhaneműt foglalt magában - az ekkor még fénykorában lévő Weta készítette, vagyis - bár már hasogattam pár szőrszálat - ennél autentikusabb nem is lehetne a korhű ábrázolás.

Annyit ismételten közbevetnék, hogy Jeruzsálem egy völgyben fekszik, amit oázis szerű erdőség vesz körül, maga a város, és a központi vár pedig Zion hegyén található, szóval csöppet más mint az itt bemutatott város. Amíg Szaladinék át nem törték a falat, a védők elenyészően kevés embert vesztettek, ez ugyanis klasszikus várostrom volt, a nagy és masszív falak ekkoriban bármilyen hadsereget megállítottak. Éppen azért, mert a filmben látott katapultok - trebuchet amiből a filmes szakemberek szintén építettek kettőt - nem tudtak akkora tűzerőt kifejteni, ami elég lett volna egy-egy torony, vagy fal lerombolásához - az majd az ágyú kifejlesztése után válik hétköznapivá. Egyrészt ezek a gépek keményfából készültek, ekkoriban nem erősítették őket fém alkatrészekkel, mert nem tudtak legyártani ekkora egybefüggő fémet. Másrészt nem egyenesvonalú hanem ívelt röppályát biztosítottak a maximum 160 kilós lövedékeknek.

Szaladin ítéletnapig bombázhatta volna a várost, akkor sem ér el semmit, maximum behorpad itt ott a fal, és a zajok demoralizálják a lakosságot. Ezeknek a gépeknek épp az volt a feladata, hogy át tudtak ezt azt juttatni a falon, pl. égő szalmabálákat, különböző állat - többnyire kecske - fejeket, és hullákat, amikkel fokozhatták egy járvány mielőbbi kialakulását a városban. Ebben a korszakban aknákat ástak és úgy omlasztották be a tornyokat, falakat, ahogy az Jeruzsálem esetében is végül történt. Tehát a várost az első nap, amikor már komolyabb harcokat követelt volna feladták, és Szaladin is inkább azért hajlott a tárgyalás felé, mert egészen odáig borzalmas veszteségeket szenvedett el minden egyes rohamkor, és mert Balián tényleg felvetette hogy inkább megölik a lakosságot, és felgyújtja az egész várost, és Szaladinnak nem egy romhalmaz kellett.

Nagyon fáj, hogy a Hattini csatára már nem maradt pénz és az ütközetet nem láthatjuk, helyette pár karaván kifosztásával, és azzal a vircsafttal kell beérjük, amit Ortlando vág le Kerak mellett. Ezen kívül mindössze egy akciójelenet található a filmben, amikor az elején szétverik Godfrey jó kis csapatát. Apropó jó kis csapat, értem én, hogy a filmek megkívánják, de az ilyen mór lovag flangál a frank vidéken hülyeséget igazán megtarthatták volna, mert rajta kívül egyetlen fekete színész sem található a filmben említésre méltó szerepben, a Szentföldi eseményeknél sem. Az meg, hogy egy ilyen csapat létrejöjjön kb. annyira valószínű, mintha ma összezárnánk egy jobbikost, egy lmp-st meg egy cigányt. Hovatovább a Capeting-monarchia idejében az íjat kizárólag nemesek használhatták, és ők is csupán vadászatra mert méltatlan fegyvernem. Kevesen is tudták megfelelően használni, vagyis nagyon kevés íjász élt ekkoriban. Az íjakra már ki sem térek, azok ott angol hosszú íjak egy eljövendő évszázadból, amit szinte kizárólag az angolok használtak a kis szigetükön. Az a fajta íj, amit ekkoriban használtak pedig egy páncélos lovag ellen használhatatlannak bizonyult - éppen ezért nem is használták. A morgolódókat azonban szerintem bőven kárpótolja a rengeteg vér, ami a rendezői verzióban már csak úgy fröcsög szerteszét. Sose értettem a vér látványa miért ennyire sarkalatos kérdés egy filmnél.

X. - A névtelen Johannita

És akkor most térjünk ki a David Thewlis alakította ispotályos lovagra, aki végigkíséri Baliánt istenkeresésén. Thewlis talán a  legjobb mellékalak az egész történetben, nekem személyes kedvencemmé vált, játéka szinte tökéletes, és arra kellett ráébredjek, jó pár filmben láttam már az arcát, mégis elkerülte eddig a figyelmem. A rendezői verzió szinte kizárja, hogy ő emberi lény legyen, legalábbis nagyon sok szituációban úgy mutatják, hogy ő egyenesen Isten kivetülése, de minimum egyike az angyalainak. Ő vezeti el Godfreyt a fiúhoz, ő tanácsolja neki azt, hogy kutassa fel a gyermekét, és győzze meg kövesse a Szentföldre. Igen művelt, és bölcs, jó harcos, ért az orvosláshoz és leülhet a királyi asztalhoz - azért ezt akármilyen lovag nem tehette meg. Sokszor csak mosolyog és nem szól semmit, mégis arcjátéka igen kifejező. Ő az egyetlen Baliánon kívül, aki karcolás nélkül éli túl az erdei rajtaütést, lezárja a német lovag szemeit - egyik jelenetben még azt is mutatják, hogyan mossa a fogait, ennek amúgy igazán szívesen utánajárnék.

Messinában külön válnak Baliántól, aki egyedül éli túl a hajótörést - látszólag Isten kegyeltje -, majd folyamatosan lelket önt Baliánba, ha az kételkedne. Amikor pedig eszméletlen az orgyilkosok támadásától, Baliánt egy érintéssel felébreszti (feltámasztja?). Legkülönösebb közös jelenetük, amikor Balián a pusztában egy szikra segítségével lángra lobbant egy csipkebokrot, és ezzel magyarázza, hogy csodának véltek valamit, ami simán megtörténhet a sivatagban, és erre alapozták az egész vallást. Az ispotályos azonban csak somolyog, mintha ő ezerszázalékosan is tudná, hogy Baliánnak nincs igaza. (Mert ő vagy látta, vagy ő maga Isten.) Amikor Balián hátat fordít, az ispotályos egyszerűen csak eltűnik, és még Balián lova is megugrik - az most nem ide tartozik, hogy a ló spontán ugrott meg mert megijedt a visszaverődő fénytől, ami megcsillant a kamerán, és Scott úgy döntött megtartják a jelenetet. Végül a Hattini csatában száll ki belőle a lélek, javarészt azért, mert Baliánt már felkészítette, a hős már kapott célt, és tudja mi a dolga. Így amikor visszatér kiégett házába, újra tudja kezdeni az életét, le tudja zárni a múltat, és ahogy a felesége által ültettet fa, úgy az ő jövője is rügyeket fakaszthat.

Összefoglalás

No, szóval mi a véleményem erről a filmről? Nézzetek csak rá a képekre, csodálatos minden egyes képkockája, a zene annyira tökéletes, amennyire csak lehet, a casting szintén, és mivel lehet vádolni? Hogy nem történelem hű? Elképzelhető, hogy imitt amott sumákol a szórakoztatás miatt, de gyorsan hozzá is tenném, nem dokumentumfilmet nézünk, és a keresztes háborúkról előtte sem, és azóta sem készült ennél jobb alkotás. Ugyan melyik történelemírónak nem hajlott saját maga felé a keze, amikor kicsit vastagabban fogott a pennája. Annyit tudok ajánlani így a végére, hogy EGY verzió létezik ebből a filmből, az pedig a rendezői, mármint az eredeti verzió, köze nincs a marketingfogások miatt elkészített verziókhoz, ha még nem láttad úgy ezzel kezd, ha pedig már láttad a rövidebbet, úgy adj neki egy esélyt, hátha közben megtalálod az értékeit, ahogy Balián is megtalálta elveszett hitét.

UI: A kritikában nagy segítségemre volt Rudolf Pörtner - A Szent sír hadművelet (1977) című kötete. Ajánlott irodalom a témában érdeklődőknek: Walter Zöllner - A keresztesháborúk története (1978), Stephen Howarth - A templomosok titka (1982), Steven Runciman - A keresztes hadjáratok története (1951-54)

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!