Idén ünnepelte negyvenedik születésnapját a KAFF, azaz a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. A kétévente megrendezett, sorrendben tizenhetedik eseményen – május 27. és június 1. között. Mottójuk szerint, amely 2011-es 10. KAFF-on fogalmazódott meg, Kodály Zoltán után szabadon: „Legyen az animáció mindenkié!” Ennek megfelelően a fesztivál programjai ingyenesen látogathatók, s sokan éltek is a lehetőséggel, hogy láthassák a friss, díjakra jelölt alkotások mellett, az elmúlt negyven év legkiemelkedőbb terméseiből összeállított válogatást.

A II. Világháború története az egyik legnépszerűbb műsora volt a 2000-2005-ös évek Spektrum nézőinek, 2006-ban megjelent itthon négy lemezes DVD kiadásban is, így sok család otthonában megtalálható, akiket érdekel a 20. század - és vele együtt az egész emberiség - legnagyobb világégése. Bár nagy DVD gyűjtő voltam akkoriban, én mégse csaptam le rá, pedig beleégett a retinámba a piros-fekete egyenborító. Meglehet azért, mert történész hallgatóként a tököm tele volt a II. Világháborúval, majd még azzal töltöm az értékes szabadidőmet, hogy otthon is ezt nézem. Nem rég azonban elolvastam John Keegan fantasztikus munkáját a II. Világháborúról és előbújt belőlem a kisördög, hogy mégis bepótoljam a 21. század első átfogó dokumentumfilmjét, vajon tud e újat mondani nekem is.

Április 17-én debütál a mozikban a Dargay Attila eredeti tervei alapján készült új, magyar egész estés rajzfilm, a Csongor és Tünde. A történet szerint Csongor, a fiatal és bátor királyfi a világot bejárván, s a boldogságot keresvén találkozik Tündével, a tündérlánnyal, akivel azonnal egymásba szeretnek. Boldogságuk akadályba ütközik, hiszen Mirigy, a gonosz boszorkány ármánykodásának célja végig, hogy szétválassza a szerelmeseket, azonban a királyfi mégis felkerekedik, hogy Tündérhonban újra találkozzon a szerelmével. Az úton aztán ördögökkel és próbatételekkel is szembe kell néznie, sok-sok kaland vár rá, s közben azt is megtanulja, hogy mit jelent a boldogság.

„A MÁV-hoz türelem kell.”

Jaj, ezek a mai fiatalok, a széltől is óvni kell őket, hát ma már nincs egy olyan mese, amiben ne érzékenyítenének. Bezzeg a 80-as években, akkor még tudtak olyan rajzfilmet/bábfilmek/bármit gyártani, amitől maguk alá szartak a lurkók, és még negyven év múlva is súlyos pénzeket fizettek a dilidokiknak, hogy kikezeljék a Varjúdombi mesék okozta traumáikat. Ma meg csak Boxi, meg Kuflik, meg a faszom! És ekkor Tomi, vagy Polli, vagy esetleg a varázsfény, de az is lehet hárman együttesen felálltak, és azt mondták: Fogd meg a söröm!

Bocsánat, hogy csak most, de hát... EMBARGÓS volt!!!!

László-Zwickl Gergely rendezésében az Idő Húrok ezt a különleges koncepciót valósítja meg, egy zenész történetén keresztül, aki furcsa szuperképességre tesz szert: a hangok segítségével képes utazni az időben. A film eddig tíz nemzetközi filmfesztivál programjába került be: látható volt többek között Amsterdamban, Lengyelországban, a Himaláján, Cannes-ban pedig megnyerte a „Legjobb Vágás” díját.

Hello Mr. Hunt, itt az Entitás beszél. Két éve megpróbált elpusztítani, akkor nem járt eredménnyel, mit gondol ezúttal sikerül? Ez a kritika öt másodpercen belül... ó fogd már be!

23 ország 409 alkotása közül az előzsűrik immár kiválasztották a 17. nemzetközi Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramját. 8 film jutott be az egészestés animációk versenyébe, melyek között a világ legrangosabb filmfesztiváljain, az Oscaron, a Golden Globe-on, Annecy-ban, Locarnóban és Zágrábban is díjat nyert alkotások is találhatóak.  6 európai TV-speciál, 11 európai és 6 magyar TV-sorozat, 15 magyar rövidfilm, 30 magyar alkalmazott animáció és 18 magyar diákfilm versenyez május 27. és június 1. között Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjén. A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint workshopok, kiállítások színesítik majd az összművészeti fesztivál kínálatát, melyen a részvétel ingyenes.

A tegnapi dokumentumfilmmel ellentétben ez viszont egyáltalán nem tetszett, sőt talán ez volt az igazi mélypontja az egész szemlének. Pedig a felütés jó, a cím izgalmas, mégis olyan hamar dögunalomba fullad, hogy szinte ólomlábakon vánszorog ez a 75 perc. Pedig az író-rendező Ida Marie Gedbjerg Sorensen bedobott itt annyi ötletet, amivel öt másik filmet is meg lehetett volna tölteni, HA el tudja dönteni valójában miről is szeretne beszélni.

Azt hiszem egy filmszemlének az ilyen alkotások adják meg leginkább az értelmét. Mert honnan értesülne a közönség egy ilyen valós problémáról, hol láthatná ezt a filmet, ha nem ilyen rendezvényeken? Mert persze jó nézni magyar játékfilmet, akkor meg pláne, ha jó, és különösen moziban. De ezek szinte mindegyike felkerül a streamingre, kiadják DVD-n, vagy sugározza őket a televízió. Az ilyen dokumentumfilm viszont soha sehova, pedig amiről beszél nagyon megkívánja, hogy minél több emberhez jusson el.

Nofene. Ki gondolta volna, hogy még valaha - Ridikül újra támad. De úgy néz ki 2027-ben visszatér kedvenc kopaszunk. Tizennégy évvel az utolsó film, és huszonhét évvel a legendás első után. És minthogy nekem meg úgy sikerült, hogy mindegyik filmről van írásom, gondoltam előbányászom, azt, amit a legkevésbé szeretek, és emiatt sosem hoztam át a FilmBookra. Fogadjátok szeretettel a megboldogult Fatum Portalról, 2009-ből a Sötétség krónikáját, amit egy kicsit leporoltam ugyan, de nagyjából változatlan

Az eredeti Harag az 1998-as - szintén eredeti - Kör sikerét lovagolta meg, bár nem lett akkora sikere, mert ez már sokkal ázsiaibb mentalitást igényel, de azért este ne nézzük meg egyedül, mert jól lehet értelmetlen, helyenként zavarba ejtő, de az biztos, hogy soha többé nem akarunk majd a takaró alá bújni félelmünkben. Sokan persze ennek is a remake-jét ismerik jobban, amiben a Buffys csaj őrjöng, de ha azt láttad, akkor ezt is láttad, mert szinte képkockáról képkockára másolja az eredetit, aminek a rendező személye az oka, ugyanis Takashi Shimizu akkora sikert könyvelhetett el hazájában e filmért, hogy az a példátlan megtiszteltetés érte, hogy saját maga készíthette el filmjének amerikai verzióját két évvel később.

Henrik Irénnel, Dargay Attila özvegyével és egykori munkatársával, akinek fontos szerepe volt a napokban bemutatott Csongor és Tünde rajzfilm munkálataiban is, Kasza Magdolna beszélgetett. Az interjúból kiderül, hogy miért volt szívügye Dargaynak ez a történet, hogy miért hasonlít a történetben szereplő róka Vukra és hogy mennyire volt maximalista alkotó Dargay Attila.

A újjáélesztett, vagyis negyvennegyedik magyar filmszemlén ez volt az egyik legkülönösebb "film" amit láttam. A felvezetésben elmondták, hogy olyan filmet akartak készíteni, amiben három korszakot elevenítenek fel, és mindegyikben az a közös, ami a történeteken átível, hogy a szereplők krízishelyzetben mutathatják meg mennyit is érnek valójában. Jelentem hatalmas átverés áldozatává váltam.