Szóval... beszéltem már nektek erről a Reitman gyerekről, egyik kedvenc rendezőm lett az utóbbi években, és ez nem véletlen. Akármiről mesél fantasztikusan csinálja. Nem szájbarágós, nem tanítós, sugalló, vagy irányító. Inkább csak rámutat, így is lehet. Legyél akár meg nem értett szingli, vagy facér negyvenes, vagy éppen tizenhat éves kis csaj, aki egy nap ráébred, bekapta a legyet. Mint Juno.

Elég kemény téma. Ahogy beállítják, talán túl rózsaszín, túl banális, hiszen azért Junot mindenki támogatja tervében - miszerint az abortuszt rövid úton elveti, de minthogy még gyerek egy gyerekhez, ezért alkut köt egy olyan nővel, aki minden áron szeretne, csak neki meg nem lehet -, és egy pillanatig nem szidják le. Sőt, Juno egy éles eszű csaj, aki bár kicsit furcsa de azért mégis csak egy bombázó. És valljuk be, nem az éles eszű csajok lesznek idejekorán terhesek. De balesetek megtörténnek, fogadjuk el, hogy ez így van, és cserébe egy nagyon szép, megkapó történetet kapunk, ahol az utolsó szereplő is nagyon jól teljesít.

Ellen Page olyan brutálisan jó a szerepben, hogy mindenki tőle akarna gyereket, aki megnézi a mozit, nem csoda, hogy ezek után Eredet-ekben szerepelhetett. Az "apuka" is meglepően jó, bár itt még alig szerepel, és a cérnavékony hangú Michael Cera, máris mehetett Scott Pilgrimként szétverni hét gonosz exet. Szerelmük még az az igazi tiszta, első szerelem, amikor nem gondolkodik az ember, nem mérlegel, hogy hozzám való-e, csak csinálják... és ez lesz az eredménye. Mondhatná a nagypapi, de minthogy őt az adu ász J. K. Simmons alakítja, nem ezt mondja, inkább segíti a lányát a nehézségeken keresztül. Persze liberális elveiben szerepelhet az is, hogy már ő sem Juno anyukájával lakik együtt, de a mostoha sem papírízű ebben a filmben. Inkább olyan, mint egy normális ember.

Az örökbefogadó szülők szerepében is remek színészeket kapunk. Az anyukát alakító Jennifer Gardnerről nem is tudom mikor volt utoljára ilyen szerepe, amikor megmutatta, hogy játszani is tud, Jason Bateman szintén nem idegesítő, akinek egy Juno kell ahhoz, hogy 180-at forduljon az addigi megszokott élete. De mint említettem az utolsó színész is nagyszerű a filmben, így a csupán pár percre felbukkanó boltos is, aki nem sokára ismét Page-el játszhatott együtt a nagyszerű SUPER-ben.

Ebben a filmben senki felett sem kell ítélkezni, embereket látunk, meg egy "problémát", és annak egy  lehetséges megoldását. Miközben kapunk társadalomkritikát is - mint az abortusz klinika előtt tüntető szintén tini lányt, aki csak úgy fröcsögi a frázisokat valami olyasmiről, amiről valójában azt sem tudja micsoda. De talán leginkább az a fontos, hogy szeretetet adj, és akkor minden könnyebb. Pláne a rossz időszakok borús hétköznapjai. Szóval azzal zárnám, amivel kezdtem, ez egy olyan probléma, amit leginkább fiatal lányok érezhetnek át, főképp nekik ajánlom, hogy nézzék meg a Junot. Mert így - minthogy pasiból vagyok - ezt most "csak" egy heteske lett.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!