A második rész alcíme: A trutymó titka. Ezzel azt hiszem, már nagyon sok mindent elárultam a film hangvételéről. És hogy mi a trutymó titka? Az, hogy egy laborban készült. Igen, ennyi. A második rész könnyedségére jellemző, hogy a film legnagyobb drámája abban merül ki, hogy teknőchőseink rájönnek, hogy létük csak egy véletlen baleset következménye. Ezt szerintem az emberek tekintélyes része is elmondhatja magáról, elég ha csak a szakadt óvszerekre, vagy a részegen átbulizott éjszakák eredményeire gondolunk, mégsem csinálnak belőle problémát. Ráadásul az első részben Szecska elmesélte, hogyan születtek, úgyhogy ezt eddig is tudták. Azért az első rész a maga infantilis módján ennél komplexebb volt, ott elvesztették a mesterüket, nevelőapjukat, Szecskának meg bosszút kellett állnia egy gyilkosságért, gyerekeket vettek rá bűnözésre, szóval abban azért volt egy csipetnyi drámai tartalom.