A tegnapi dokumentumfilmmel ellentétben ez viszont egyáltalán nem tetszett, sőt talán ez volt az igazi mélypontja az egész szemlének. Pedig a felütés jó, a cím izgalmas, mégis olyan hamar dögunalomba fullad, hogy szinte ólomlábakon vánszorog ez a 75 perc. Pedig az író-rendező Ida Marie Gedbjerg Sorensen bedobott itt annyi ötletet, amivel öt másik filmet is meg lehetett volna tölteni, HA el tudja dönteni valójában miről is szeretne beszélni.
Azt hiszem egy filmszemlének az ilyen alkotások adják meg leginkább az értelmét. Mert honnan értesülne a közönség egy ilyen valós problémáról, hol láthatná ezt a filmet, ha nem ilyen rendezvényeken? Mert persze jó nézni magyar játékfilmet, akkor meg pláne, ha jó, és különösen moziban. De ezek szinte mindegyike felkerül a streamingre, kiadják DVD-n, vagy sugározza őket a televízió. Az ilyen dokumentumfilm viszont soha sehova, pedig amiről beszél nagyon megkívánja, hogy minél több emberhez jusson el.
Nofene. Ki gondolta volna, hogy még valaha - Ridikül újra támad. De úgy néz ki 2027-ben visszatér kedvenc kopaszunk. Tizennégy évvel az utolsó film, és huszonhét évvel a legendás első után. És minthogy nekem meg úgy sikerült, hogy mindegyik filmről van írásom, gondoltam előbányászom, azt, amit a legkevésbé szeretek, és emiatt sosem hoztam át a FilmBookra. Fogadjátok szeretettel a megboldogult Fatum Portalról, 2009-ből a Sötétség krónikáját, amit egy kicsit leporoltam ugyan, de nagyjából változatlan
Az eredeti Harag az 1998-as - szintén eredeti - Kör sikerét lovagolta meg, bár nem lett akkora sikere, mert ez már sokkal ázsiaibb mentalitást igényel, de azért este ne nézzük meg egyedül, mert jól lehet értelmetlen, helyenként zavarba ejtő, de az biztos, hogy soha többé nem akarunk majd a takaró alá bújni félelmünkben. Sokan persze ennek is a remake-jét ismerik jobban, amiben a Buffys csaj őrjöng, de ha azt láttad, akkor ezt is láttad, mert szinte képkockáról képkockára másolja az eredetit, aminek a rendező személye az oka, ugyanis Takashi Shimizu akkora sikert könyvelhetett el hazájában e filmért, hogy az a példátlan megtiszteltetés érte, hogy saját maga készíthette el filmjének amerikai verzióját két évvel később.
Henrik Irénnel, Dargay Attila özvegyével és egykori munkatársával, akinek fontos szerepe volt a napokban bemutatott Csongor és Tünde rajzfilm munkálataiban is, Kasza Magdolna beszélgetett. Az interjúból kiderül, hogy miért volt szívügye Dargaynak ez a történet, hogy miért hasonlít a történetben szereplő róka Vukra és hogy mennyire volt maximalista alkotó Dargay Attila.
A újjáélesztett, vagyis negyvennegyedik magyar filmszemlén ez volt az egyik legkülönösebb "film" amit láttam. A felvezetésben elmondták, hogy olyan filmet akartak készíteni, amiben három korszakot elevenítenek fel, és mindegyikben az a közös, ami a történeteken átível, hogy a szereplők krízishelyzetben mutathatják meg mennyit is érnek valójában. Jelentem hatalmas átverés áldozatává váltam.
Április 17-től országszerte látható a Dargay Attila tervei alapján készült, nagyszabású egész estés rajzfilm a Csongor és Tünde. Geszti Péterrel, a Csongor és Tünde rajzfilm Kurrah nevű kisördögének szinkronhangjával beszélgetett Kasza Magdolna. Az interjúból kiderül, hogy milyen karakterek állnak közel hozzá, mi a véleménye szövegíróként a filmről, és mit gondol a magyar szinkron helyzetéről.
Április 17-től országszerte látható a Dargay Attila tervei alapján készült, nagyszabású egész estés rajzfilm a Csongor és Tünde. Menszátor Magdolna színésznővel, a napokban bemutatott Csongor és Tünde rajzfilm Mirigy nevű szereplőjének hangjával beszélgetett Kasza Magdolna. Az interjúból megtudhatjuk mekkora kihívást jelentett ez a szerep, mennyire elégedettek a színészek saját felvételeikkel, és hogy melyik korábbi szinkronjaira büszke különösen a színésznő.
Április 17-től országszerte látható a Dargay Attila tervei alapján készült, nagyszabású egész estés rajzfilm a Csongor és Tünde. Ennek kapcsán Kasza Magdolna beszélgetett Mikó István színésszel, a Csongor és Tünde című rajzfilm Kalmár, Fejedelem és Tudós karaktereinek hangjával. Az interjúból megtudhatjuk, hogyan dolgoz ki egy színész egy karakterhangot, milyen volt Dargay Attilával együtt dolgozni és hogy miben hasonlít a Micimackó és a Csongor és Tünde mondanivalója.
Április 17-től már országszerte látható a Dargay Attila tervei alapján készült, nagyszabású egész estés rajzfilm a Csongor és Tünde. Ennek kapcsán Kasza Magdolna beszélgetett Csík Csaba Krisztiánnal, a Csongor és Tünde az animációs film szinkronrendezőjével. Az interjúból megtudhatjátok, hogyan hozták közelebb a mai világhoz a történetet az alkotók, miközben maximális tiszteletben tartották Dargay emlékét, és szinkronos kulisszatitkokról is, például hogy miért a hangot veszik fel elsőként, mielőtt megrajzolnák a rajzfilmet.
Április 17-én debütál a mozikban a Dargay Attila eredeti tervei alapján készült új, magyar egész estés rajzfilm, a Csongor és Tünde. A történet szerint Csongor, a fiatal és bátor királyfi a világot bejárván, s a boldogságot keresvén találkozik Tündével, a tündérlánnyal, akivel azonnal egymásba szeretnek. Boldogságuk akadályba ütközik, hiszen Mirigy, a gonosz boszorkány ármánykodásának célja végig, hogy szétválassza a szerelmeseket, azonban a királyfi mégis felkerekedik, hogy Tündérhonban újra találkozzon a szerelmével. Az úton aztán ördögökkel és próbatételekkel is szembe kell néznie, sok-sok kaland vár rá, s közben azt is megtanulja, hogy mit jelent a boldogság.
Befejezzük Vissza a jövőbe rovatunkat, a mikrofonok mögött Kasza Magdolna, Magyar Tibor és Varga Richárd.
Spotify: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL
Ha tetszett a podcast, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!
Magdi Letterboxd: https://letterboxd.com/trillacsek/
Tibi Letterboxd: https://letterboxd.com/scalard/
Ricsi Letterboxd: https://letterboxd.com/Varga_Richard/
Konkrétan emlékszem, hogy Dylan nevét a Galaxis Útikalauz Stopposoknak című könyvből jegyeztem meg. A híres a „a Válasz: 42” kérdését keresve vetik fel a könyvben, hogy talán Dylan dalából a „hány fülünk kell legyen, hogy halljuk, ha bömbölve zúg a nép?” kérdésre lehet a felelet. Kamaszként annyira tetszett ez a kérdés, hogy muszáj volt megnéznem, kitől ered. Ki az a Bob Dylan?
Azt hiszem a Fekete Pont az utóbbi idők legnagyobb filmes csalódása, és egyáltalán nem pozitív irányban. Annyira felhypeolták ezt a filmet, hogy mire pótoltam, már el se tudtam képzelni, hogy egy semmitmondó, unalmas, a felszínt kapargató, csak a kórtünetet megmutató filmmel találkozzak. Hozzászoktam, hogy az utóbbi időben zsinórban remek magyar filmeket láttam. Főleg azért akartam megnézni, mert hasonló a téma, mint az Elfogy a levegő vagy a Tanári szoba esetén. Mindkét film elképesztően erős, és nagyon tetszett, igaz utóbbi nem magyar, de szintén az oktatás állapotairól szól. Mert bármennyire is szeretnék ezt sulykolni, ez nem magyar probléma, ez egész Európában tarthatatlan állapot.
Spotify: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL
Ha tetszett a podcast, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!
Magdi Letterboxd: https://letterboxd.com/trillacsek/
Tibi Letterboxd: https://letterboxd.com/scalard/
Ricsi Letterboxd: https://letterboxd.com/Varga_Richard/