Szóval Hollywoodban Zorrót is kihipózták már, de hogy megmaradjon a színegyensúly adtak mellé egy rézbőrű sidekicket - akit egy fehér ember formál meg. Hát igen... Persze a Magányos lovas nem újkeletű dolog: más médiumokban már a 30-as években is megjelent, az 50-es években pedig népszerű TV sorozatként élt meg jó pár évadot. Nos ezt a karaktert adaptálták most a mozivászonra Jerry Bruckheimer produceri segedelmével. Az úriembernek köszönhetjük a Karib-tenger kalózai első részét (meg sajna a többit is), így két nagy bukás után (Perzsia hercege, A varázslótanonc) visszatért a jól bevált recepthez: Johnny Depphez és Gore Verbinskihez.

Sok víz lefolyt a Dunán, vagy a Mississippin a Rocky ötödik és a hatodik része között, időközben teljesen átalakult az egész moziipar. Egészen pontosan a Rocky 1 és 5 között 14, míg az 5 és a Balboa között összesen16 év telt el. Az ötödik rész készítésekor még Stallone volt a létező legmenőbb akciósztár, de aztán Schwarzenegger végül lenyomta olyan remekbeszabott filmekkel, mint az eredeti Emlékmás, vagy a Terminátor 2. Stallone karrierje pedig lassú hanyatlásnak indult. A ’90-es évek végére a közönség ráunt a sebezhetetlen, tömeggyilkos izompacsirták akciómozijára, helyette ott voltak a hihetetlen látványosságokat felvonultató CGI trükkök, és a mainstream hőstípust is próbálták minél emberszerűbbé tenni. Schwarzenegger erre gyorsan elhúzott kormányzónak, Stallone pedig abszolút mélypontra jutott, például a 2002-es D.Tox című középszar filmje már mozikba se kerülhetett, egyből a video-dvdtékák polcain landolt. Nem mellesleg már senki sem bízott benne, senki sem akarta a vásznon látni. Csak egy vén hülye erőltetett, szánalmas próbálkozásának tűnt az a terv, hogy folytatni akarja a Rocky-t, vagy a Rambo-t. Hiába volt ő gyerekkorom egyik nagy hőse, nekem is az volt a véleményem, hogy inkább ne égesse magát, illetve szépemlékű sorozatait ilyen felesleges, bukásra ítélt próbálkozásokkal.

És hihetetlen ugyan, de az öreg megcsinálta.

Egy fiatal nő menekül. Egy férfi üldözi. Mit vonsz le ebből a szituációból? Klasszikus helyzet, ki lehet belőle hozni akármit. Mondjuk a férfi el akarja kapni, mert meg akarja ölni. Akkor persze a nő meneküljön meg, amúgy is szép, meg fiatal, könnyű neki drukkolni. De mi van ha a nő valójában egy tolvaj, és elvett valamit a férfitől. Úgy kell neki, miért nem figyelt, különben is a nő szép, meg fiatal, könnyű neki drukkolni. És ha a nő bűnöző, valami súlyosat követett el, mondjuk gyilkosság? Akkor vajon ki mellé állnánk? Úgy van, a nő mellé, hiszen szép, meg fiatal, könnyű neki drukkolni. Bezony... ez film pontosan ilyen egyszerű.

Sly utoljára a Cobrával ért el igazán szép bevételeket, még a Rambo széria harmadik része se volt annyira sikeres, mint amit vártak volna tőle. Mit szokott ilyenkor csinálni a mi Stallone barátunk? A válasz egyértelmű; készít egy újabb Rocky filmet.

SPOILERES!!!

Lisztes kolléga úr premier előtti, jobbnál jobb meglátásokkal teleírt kritikájával nagyjából egyet értek, mégis  írhatnékom támadt az IMAX-vetítés után Az acélemberről.

Rengeteg féle-fajta ún. buddy cop filmet láthattunk már, kipróbáltak szinte mindenféle párosítást (fekete-fehér, fekete-ázsiai, amcsi-orosz, öreg-fiatal, felnőtt-gyerek, férfi-nő, stb.), most, Paul Feig, a Koszorúslányok rendezőjének új filmjében a nő-nő párosítás volt a soros, méghozzá a "karót nyelt, szabályokat betartó vékony" és a "laza, mindenre fittyet hányó molett" duó. Utóbbit természetesen Melissa McCarthy formálta meg, míg előbbi szerep Kristen Wiig, a kézenfekvő megoldás helyett Sandra Bullock ölében landolt.

Vannak olyan mozik, amikről nem feltétlenül muszáj oldalakon keresztül értekezni, viszont mindenképpen érdemes felhívni rájuk a figyelmet, mert valamilyen szempontból mindhárom film érdekes.

Sweeney

1985-ben Stallone barátunk nagyon rá lehetett gyógyulva az amerikai-orosz ellentétekre, mert az még rendben, hogy a Rambo 2-ben Vietnamban harcoló ruszkikat lőtt halomra, de hogy a Rocky sorozatból is egy hidegháborús propagandafilmet csinált, azzal azért már túlment minden határon.

Végre, sikerült elkészíteni!
Hosszú távollétemnek oka egyszerű, érettségi időszakban vagyok. Tudjátok milyen -> szar.

Ennek ellenére sikerült elkészítenem ezt a videót, kicsit eltér a szokásos filmkritikáimtól, mert sorozatról van szó, méghozzá History channel divatos dokumentumfilm sorozatáról. 

Úgy döntöttem ilyen esetben sokkal jobb, ha hamar kielemzem a problémáit, utána pedig szemléltetem őket, így az elemzés után az Ősi idegenek paródiáját láthatjátok, amely kielemzi a Nagy Magyar Alföld földönkívüli vonatkozásait!

Ha tetszik a paródia készítek még hasonlókat, hogy legyen változatosság a videóim formátuma között. 

Véget ért ez a jeles esemény is. Nem is tudom hányadik Kecskeméti mozimaraton. A 4-5. után elvesztettem a  fonalat. Sőt minthogy Pesten ha még egyáltalán van évente max egyszer van, máshol meg mintha nem is lenne (Cinema City nem preferálja az olcsóskodást) szerintem kijelenthetem hogy ez az esemény egyedülálló az országban. Az meg hogy negyedévente legyen még inkább, egyre többen jönnek eleinte csak Kecsóról, utána  a környékbeli nagyobb városokból mint Cegléd, Szolnok, később Szeged és most már Pestről is. Legutóbb egy gombostűt nem lehetett leejteni, most valamivel kevesebben voltak hála a ballagással egybeszervezett malőrnek - gondolom a szervezők szépen elfeledkeztek róla, nem baj, legalább ki tudtam nyújtani a lábam. A legelső maratonon még a karszalag ellenében annyi filmet nézhettél meg amennyit akartál, (ekkor 9-et néztem végig egyhuzamban, déltől másnap reggel 9-ig) ezt a harmadiktól leszabályozták ötre, amin eleinte háborogtam, de maraton ide vagy oda, emlékszek hogy jojózott a szemem szombat reggel a kilencedik filmen (3. 3D!!!) úgyhogy az öt film egy egészséges szünetekkel együtt 12 órát ad ki, ami nálam este hat és reggel hat közé esik. És még így is megéri, hiszen a 2600-as jegyárból 600 forint lekajálható a büfében, és legutóbb  a Duna Plázában csak a Vasember 3-at láttam 2000-ért, vagyis nincs ezzel semmi probléma.

Louis Leterrier a szememben olyan, mint Michael Bay: folyton ígérget: "Majd a következő filmem jobb lesz" - persze, csak miután eltelt elég idő ahhoz, hogy ne számítson sokat, ha beismeri, hogy az azt megelőző filmje tényleg rossz volt. Tisztában van vele, hogy a Hihetetlen Hulk, vagy a Titánok harca nem épp úgy sikerült, ahogy sikerülhetett volna, de hozzáteszi, hogy mikor elkezdődött a forgatás, még nem is volt kész a forgatókönyv, emiatt volt nehéz a dolga, blablabla... Én ezekre már immunis vagyok. Hogy mások hogy vélekednek róla? Nem tudom. Mindenesetre sokat mondó, hogy az imdb adatlapján a listák többségének, ahol szerepel a "worst directors" benne találtatik a címében.

Pár évvel ezelőtt, egész pontosan... te jó ég! Nyolc (8) éve a Vince Vaughn - Owen Wilson duó egy egész jól sikerült vígjátékot tett le az asztalra, ez volt az Ünneprontók ünnepe (Wedding Crashers). Előtte már két filmben is szerepeltek együtt (Zoolander, Starsky és Hutch), de a Wedding Crashers volt az első, ahol ez a páros főszerepben domboríthatott, nem mellesleg nagyon jó dinamikával passzolta egymásnak oda-vissza a poénokat és a poénos szituációkat. Sokan - köztük én is - arra számítottak, hogy talán megismétlődhet ez a remek szereplés a Gyakornokokban. Sajnos tévedtünk.

85 éve született és tavaly május 8-án hunyt el Maurice Sendak, Amerika egyik legnagyobb hatású gyermekkönyv illusztrátora és írója. Én természetesen már jó ideje azért figyeltem fel rá, mert 1981-ben ő írta az Outside over there-t amelyben egy lány öccsét goblinok rabolják el és neki kell megmenteni. Igen ez az 1986-os Fantasztikus Labirintus alapja. A könyvet még az 1932-es Lindbergh bébi elrablása ihlette, elgondolkodtató hogy a legtöbb nagyszerű történet mindig valami szörnyűség következménye. Mai alanyunk azonban leghíresebb művén, az 1963-as Where wild things are-on alapszik és a közös kapocs hogy erre a könyvre is úgy figyeltem fel, hogy szintén található egy utalás rá a Labirintusban, egyrészt Ludo karaktere szinte egy az egyben innét származik, másrészt maga a könyv megtalálható Sarah szobájában. Mindezekből én arra következtettem, hogy ez is valami jó kis fantasy filmecske lesz, és kapva kaptam az alkalmon, hogy megnézzem amikor 2009-ben Spike Jonze megfilmesítette. Nem is tévedhettem volna ennél nagyobbat.

Miután a folytatás hatalmas sikert aratott - Stallone többi filmjével ellentétben - így nem volt kérdéses, hogy milyen irányvonalon kell tovább haladnia szerény színészi képességekkel megáldott, újdonsült sztárocskánknak. 1982-ben trilógiává bővítette az Olasz Csődör élettörténetét, és ahogy az első, illetve második rész között megfigyelhető némi műfaji váltás (gettódrámából melodráma), addig a harmadik részben ugyanezt inkább stílusváltásnak nevezném. Ha sorrendben nézi egymás után az epizódokat az ember, akkor könnyen olyan érzése lehet, mintha a második és a harmadik felvonás között nem három, hanem egyenesen tíz év telt volna el. Az első két rész erőteljesen magán viselte a ’70-es évek zenehasználatát, tempóját, fényképezését, öltözködését, egyszóval a korszak stílusát.