Annyi jót hallottam már az új X-Menről, hogy muszáj volt moziban megnéznem, szerencsére megérte várni, végül a lehető legjobb társaságban sikerült megnéznem.
A film pedig szintén nem okozott csalódást, simán teljesítette az elvárásaimat. A színészek kiválóan játszottak, ismét sikerült remek karakterekkel betölteni a mozivásznat, és szerencsére abszolút átérezhető drámákat láthatunk. Az összes főbb szereplővel együtt tudunk érezni, a cselekmény pedig végig változatos marad. Az akciójelenetek is elég jók, nekem nagyon tetszett például, amikor Erik behatol az orosz bázisra. Viszont a fináléban, amikor a tengeralattjáró ráesik a pálmafákra, ott olyan annyira rossz CGI-nak lehetünk szemtanúi, hogy csak lestem, de szerencsére nem sok ilyen kirívó eset van. A végső összecsapást egyébként egy kicsit túl soknak éreztem, hogy folyton rá kellett tenniük még egy lapáttal az eddig látottakra.
X-Men film esetében a karakterekről is muszáj pár szót ejteni. Xavier professzort furcsa volt látni csajozós gondolatolvasóként, de ügyesen mutatták be, hogy fokozatosan azzá válik, akit már jól ismerünk. Magneto karakterét szintén elmélyítették, remekül mutatták be az érzéseit, illetve kettejük barátságát, majd az ellentéteiket. Aminek a legjobban örültem, hogy nagy kedvencem Mystique karakterét végre szépen kibontották, legalább olyan fontos szereplő lett, mint Vadóc az első részben. Jennifer Lawrence pedig legalább olyan dögös volt, mint elődje, Rebbeca Romijn. A Darwint alakító srácnak pedig jutott egy gyönyörűen drámai jelenet, Vészmadárnak köszönhetően pedig átélhettük a repülés szépségét. Az ellenség oldalán álló mutánsok viszont szerintem elég gázosak voltak a szitakötő lánytól kezdve, a gagyi Azazel-en át egészen a sablongonosz Sebastian Shaw-ig. Erről jut eszembe, Magneto anyukáját egy Magyar Éva nevű hölgy játssza, na ő is fantasztikus abban a 20 másodpercben.
Egy dolog biztos: kiválóan sikerült ez az X-Men előzmény, és nem csak ahhoz képest, hogy egy filmsorozat 5. darabjáról van szó. Bár telis tele van utalásokkal, így önmagában talán kevésbé állja meg a helyét, mégis egy nagyon összetett, néhol drámai, máshol humoros és látványos, úgy összességében pedig nagyon szórakoztató alkotásról van szó.