- Mamucika, ez micsoda?
- Ezek itt dáliák kislányom.
- És az ott micsoda?
- Az meg tobozvirág, nézd milyen szép, ahogy épp nyílik.
- És amaz, az micsoda?
- Az ott egy zsidó.
A rossz filmek egyik csalhatatlan jellemzője, hogy unalmasak, vontatottak, de cserébe legalább jó hosszúak, mert nagyot, mélyet csak így lehet mondani. Ezen szabály alól csak a gagyi horrorfilmek képeznek kivételt, mivel azok többnyire a kilencven percet sem érik el, mégis olyanok mintha három óráig…
- Na milyen vót a Dűne?
- Őszintén?
- Csakis!
- A film elején Atreideseket lángszóróznak, a film végén meg Harkonneneket.
- Így megy ez.
Mondj egy kibékíthetetlenül sztereotip, de alapvető ellentétet az állatvilágból. Ugye, hogy a kutya és a macska jut eszedbe? Na és akkor mondj egy hasonlóan frappáns, civakodásra, egymás agyára menésére, de egyszerre egymáshoz vonzódásra is képes párost úgy en bloc a bolygón? Hát persze: a férfi és…
Akár ez is lehetne a címe a filmnek. Vagy bármi más. Mondjuk Az ember tragédiája, jaaa, hogy az már foglalt? Talán elég beszédes, hogy a film honlapja még mindig coming soon állapotban van, pedig kb. négy hónapja volt az amerikai premier. Vagy, hogy első nap talán 30-an voltunk a moziteremben? Ez…
A Farkasember Londonja legalább öt évvel későbbi, mint Sherlock Holmesé, legalábbis a Tower Bridge készületi fokát nézve. Ezt leszámítva azonban látványban szinte semmi különbség a kettő között, akinek bejött Holmes legújabb kalandja, az élvezni fogja a Farkasember újabb reinkarnációját is.
Az idő 2010 január 2, este fél nyolc. Westend. Premier előtti vetítés. Ki hinné, hogy ennyi ember kíváncsi erre a filmre? Előttem kábé harmincan állnak, a kijelző szerint meg a szabad férő helyek száma a Sherlock Holmes-ra -2. Ilyet se láttam még. Az egyedüli ok, hogy nem vagyok sík ideg, az az hogy…
"- Ezt hallgassák meg kérném szépen! Tudják kérném szépen, hogy ki volt kérném szépen a történelem legnagyobb kanja kérném szépen?
- Na ki vót, ki vót?
- Hát a Napóleon kérném szépen.
- Mér?
- Mert két évig feküdt Korzikán, kérném szépen!
- Nem Szent Ilonán?
... - De lehet."
Nem tudom mi a jobb. Hisztérikusan várni egy filmet és aztán csalódni egy nagyot - függetlenül attól, hogy mi tettük túl magasra a lécet, vagy a film kecsegtetett valami olyasmivel, aminek a közelében sem járt - lásd 2012. Vagy beülni egy filmre, amiről azt sem tudod ki fia borja, ráadásul a végéig…
Na úgy történt, hogy sikerült nem lekésnünk a kezdést. Pedig olyan hosszú sor várakozott a Westend Palace mozija előtt, mintha legalábbis kenyeret osztanának. A pop-corn mellett egyre nagyobb teret hódító nachost kezdem megkedvelni, bár az tény, hogy sötétben marha körülményes úgy enni, hogy a ruhád…