Mindig azt hittem, a Gottinál nem lehet szarabb életrajzi filmet készíteni, de hát az a jó az életben, hogy minden napra jut valami új meglepetés. Egy spirális láthatatlan ösvényen fejlődünk mindannyian és így utazunk a nagy végtelenben. Bradley Cooper például odáig fejlődött, hogy mégis sikerült…

Szóval Sanyi, jelenleg egy olyan világban élünk, ahol még egy Alíz Csodaországba oltott Frakenstein történetből is csak ki tudják hozni a végére, hogy egy WÓK FEMINISTA PROPAGANDA legyen, és aztán - bár nem elsősorban ezért, de mégis - tizenegy Oscar díjra jelöljék, és ennek harmadára ráadásul még…

Nem leszek most népszerű, de rettenetesen gyűlöltem ezt a filmet, mind a majdnem két teljes óráját.

Filmklubunkban Scal és Santino egymásnak ajánlanak filmeket, majd közösen megvitatják, hogy miért volt - vagy nem volt - érdemes rászánni az idejüket. Ezek a közös filmklubos írások mindig erősen SPOILEResek. Mostani választásunk Woody Allen 2008-as filmje. Ha még esetleg nem láttátok, azt…

A Max vs. Max filmklubot egy ember írja két néven. Azért hoztuk létre, hogy az évekig talányszámba menő titok miszerint Scal és Santino két különböző figura vagy egy azon ember két álnévvel egyszer s mindenkorra kiderüljön. A figyelmesebbek észre vehették Scalként mindig a filmek negatívumait…

Hát nehéz út vezet a szerelemhez, jelen esetben százharminc eltékozolt perc, aminek borítékolható a vége, az odáig vezető út pedig nem, hogy göröngyös, de akkora vargabetűk halmaza, amire nem is tudom mióta nem volt példa. És közben még csak az sem derül ki, miért ez az idióta cím?

És Te mihez kezdenél életed utolsó órájában?

Minden évben kiválaszt az Akadémia egy filmet, ami semmi célt nem szolgál, minthogy egyetlen kérdést zsolozsmázzanak miatta hónapokon át az emberek. Ez meg hogy a fenébe kapott ennyi jelölést? Ilyen volt anno Az angol beteg, A némafilmes, és ilyen idén A kutya karmai közt.

- Az emberek a véres hurkát is szeretik. Az emberek barmok. - Szeretem a véres hurkát!

"Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk."

Kezdjük rendhagyó módon, egy kérdéssel. Mi az emberiség egyik legősibb, kedvelt időtöltése? Na, ne… Semmi pajzánkodás, kérem! Igaz, a blog időnként 18+-os, de nem olyan tartalomra szakosodott. Tessék jobban erőltetni a szürke agytekervényeket. Tilos a címre visszatérni, pláne Google fordítóval, az…

A most következő mondatommal már eleve sokakat megbotránkoztathatok: Kristen Stewart TUD játszani. Tudom, ez elsőre eretnekségnek hangzik, de ha így vélekedsz, ne is olvass tovább, inkább menj el most rögvest a legközelebbi „DVD-tékába”  – elnézést, nem tudom visszafogni a röhögést –, és nézd meg…

Mindig is fura volt a viszonyom a disztópiákkal kapcsolatban. Nagyon tetszett az a gondolat, ami a művek alapvetését adja, azonban irodalmi téren nem igazán tudtam beleélni magam egyetlen olvasott mű atmoszférájába sem, egyszerűen idegennek éreztem az egészet. Aztán jött a…

Ebben az évtizedben minden egyes februárban letudtam az Oscar-díjas filmeket, és nem mindig jó szívvel. Idén többször éreztem úgy, hogy színvonal tekintetében végre halad valamerre az Akadémia, hogy talán visszanyerik egykori fényüket, de azért mindig akadt egy-egy jelölt, amelyik miatt kicsit…

Amennyiben nem a hülye iráni film nyer, akkor minden bizonnyal a Toni Erdmann fog. A Tannát nyilván azért választották be, mert fel kell tölteni a két esélyest körbevevő három helyet, hogy úgy nézzen ki, igazságos versenynek nézünk elébe. A Tannát még tavaly láttam a Titanicon, és már akkor se…