Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Legkedvesebb Játékaim - XXV. - Framed (2014)

2022. január 30. - scal

- Hát a bátyád mivel játszik?

- Mit tudom én, mindig talál magának valami szart. 

Corvin mozi (2017)

image286.jpg

Egészen elképesztő, hogy már a Framed is több mint hét éves, és ha a Framed Collection-t nézzük, már akkor is négy éves távlatról beszélhetünk. Azt hiszem ez volt az utolsó játék, amikor tényleg meg tudott valami lepni. Azt hiszem az első és egyben az egyik legjobb játék, amely kifejezetten telefonra született.

A játékot az ausztrál Loveshack fejlesztette iPhone-ra, majd a Noodlecake Studios átportolta Androidra 2018-tól pedig elérhető Steam-en is. De a helyzet az, hogy ez a játék telefonon mutatja meg igazán mennyit is ér, hogy mennyire kreatív. Bár hibátlanul játszható nagy gépeken is, de egérrel, vagy kontrollerrel nem olyan menő vele játszani, mint telefonon, sőt mi több, az is lehet, elveszik belőle az a nagyság, ami miatt anno az állam kapartam a földről és nem nyugodtam, míg végig nem játszottam.

Meg nem mondom, hogyan akadtam rá, nyilván már nem nagyon maradtak játékok annak idején, és mindig szeretem, ha kéznél van valami telefonon, ami egyébként érdekes tőlem. Érdekes, mert a Game&Watch kvarcjátékai óta nem volt a kezemben semmiféle handheld. A GameBoyt kifejezetten utáltam, eleve visszás számomra, hogy otthon a gép/tv előtt hülyére játszom magam, és akkor még vigyek magammal valamit, ami prüntyög, kis képernyőjétől kifolyik a szemem, és szerintem kell egy egészséges határ. Nálam ez az. Otthon játszok, ha utazok, akkor inkább olvasok, vagy zenét hallgatok.

3388119-framed_thumn.jpg

2015 környékén megvettem az első olyan Samsung telefont, ami már tudta kezelni a jobb játékokat. És onnantól kezdve mindig megnéztem van-e az áruházban valami akció. Most 300 forintot a hülyének is megér egy ilyen játék. Sajnos azonban a fejlesztők nagyon sokáig nem tudták, hogy miket is kellene telefonra kiadni, elvégre ez egy ugyanolyan handheld mint anno a PSP volt. Pl. elkezdtek kalandjátékokat kiadni, mint a Syberia, vagy a Beneath the Steel Sky, Broken Sword és társai. Ezekkel az a baj, hogy nem kis képernyőre tervezték őket, és kifolyhat a szemed, akkor se veszel észre semmit, amit pick upolni kellene. Sebaj, telerakták őket segítséggel.

Azután ott vannak az akciójátékok, mint a régi Tomb Raiderek, vagy a Max Payne, a Prince of Persia, ezekkel meg az a baj, hogy irányíthatatlanok, fogod a telefont, marad két ujjad, amivel MINDENT meg kellene oldanod, de persze nem tudsz. Nem csoda, hogy ezek a játékok mára nyomtalanul eltűntek a telefonokról. Azután ott van a kedvencem, amikor valami ősrégi pixel gyönyört kiadnak telefonra, merthogy azt simán elbírja a telefon, esetleg elmaszatolják egy blur effekttel, amivel pedig megfosztják az eredeti szépségétől. Egész egyszerűen ezek megúszós játékok, minél kevesebb legyen velük a gond, a lényeg legyenek jelen telefonokon is. Ilyen pl. a Contra, Simon the Sorcerer, Gobliiins és társai.

Majd jöttek azok a játékok, amikkel már érdemes volt foglalkozni, pl. egyik nagy kedvencem a Hitman Go, amit aztán szélsebesen követett a sokkal gyengébb Lara Croft Go, majd a teljesen felesleges Deus Ex Go. Másik kiváló példa a Lara Croft - Relic Run. De ezek továbbra is egy már bejáratott franchisera építenek. Ismered a fő sodort, próbáld ki ezt is, és azért ezek a játékok 1500-2000 forintot is elkérnek, ha nem akciósak. Ha pedig ingyenesek - vagy annak látszódnak - ugye Fallout Shelter, akkor meg a végén kiderül, hogy igazán akkor haladsz velük, ha azért mégis csak fizetsz, és az ilyenekbe akár 100.000-ket is beleölhetsz, látszólag úgy, hogy észre se veszed.

Végül jött az Unity engine, ami kiválóan alkalmassá tette a telefonokat, hogy minimalista stílusú játékokat fejlesszenek rájuk kreatív egyének. Hogy csak két kedvencet említsek, a Monument Valley és a Zenge. Ezek legtöbbjét persze utolérte a siker átka, és kiadták őket PC-re is, de ezek kivétel nélkül telefonon működnek igazán jól, éppúgy ahogy egy Max Payne is a nagy gépekre termett és ne akarják análisan megerőszakolni. Elég ha Indiana Jones-al már megtörtént. Szóval egy ilyen közegbe csapódott be a Framed, én meg így néztem, mi az isten ez? Illetve, nem tudom mi ez, de KELL!

Pedig egy mindössze egy órás játékról beszélünk, vagy ha mindenre tudjuk már a megoldást, akkor még ennél is rövidebbről, bár az elsőre jó pár puzzle akár félóráig is megálljt parancsolhat előrehaladásunknak. A játék leginkább akkor érdekes, ha szereted a film-noirokat - de hát ki nem? -, vagy a detektívregényeket, amiből táplálkozik a történet, a stílus, az előadásmód, a szereplők. Egész hihetetlen, hogy egy játék, amiben nem szólalnak meg végig érdekes, és csavaros narratívát képes elénk tárni, miközben a fekete és fehér színekkel játszadozok, és mindössze három szereplőt mozgat, a detektívet, a femme fatalet, és a wrongfully accused hőst.

A játék címe ugyanis egyszerre jelenti azt, hogy valakire rákenünk egy bűntényt, hogy mi megússzuk, a keretes szerkezetet, amiben a történet zajlik, és magukat a képregény kockákat, amelyek mozgatásával előre vihetjük, változtathatjuk, sőt megoldhatjuk az eseményeket. Annyira zseniális, hogy nincsenek rá szavak. És, hogy ehhez mindössze a mutatóujjunk kell, nem kell szimulálni egy joysticket, vagy ami még rosszabb, valami csatlakozót rákötni a telefonra, ami rengetegbe kerül, csak elég a velünk született ujjunk és mehet a játék.

framed-1024x576.jpg

A mechanika pofon egyszerű, mindig adott a képernyő első és utolsó kockája, a közte lévőket viszont tetszés szerint változtathatjuk. Ezek között kell a hőst végig vezetni lehetőleg úgy, hogy semmi baja ne essen. Az elején nagyon egyszerűek, pl. fel kell cserélni kettőt, vagy hármat. Ilyenkor mindig a variációnak megfelelő animációt fogjuk megkapni. Nagyon érdekes látni mennyi energiát belefeccöltek a srácok, nem csak úgy odadobták a Game Overt, hanem látjuk is hogyan bukott el a hősünk, vagy a hősnőnk, amiért rosszul terveztük meg az útját. Persze a játék előrehaladtával a rejtvények egyre nehezebbek, két-három kocka helyett végül már hatot, nyolcat kell variálnunk, és nem csak csúsztatnunk, de forgatnunk, sőt a kedvencem, amikor egy kockát többször is fel kell használnunk, és ilyenkor persze nagyon kevés időnk van, amíg újra betehetjük az útba, akár végtelen loop-ba ejtve ezáltal a hőst.

És ennyi a játék. Huszonkét fejezet, mindegyik nagyjából egy percnyi játékidő, ismétlem HA tudjuk mi a megoldás. És mindeközben nem hangzik egy árva szó sem, nem kell leszinkronizálni hatvan nyelvre, de még csak fordítani sem kellett, mert felirat sincs semmi. Mégis sikerült egy érthető, elgondolkodtató, izgalmas és stílusos játékot készíteni. Nagyon régen láttam olyat, hogy ennyire variáltak volna a kontrasztokkal, a fényekkel, és árnyékokkal. Oliver Browne  elsőrangú atmoszférát varázsolt ezzel a minimalista design-val. Olyan az egész játék mint egy 1940-es évekbeli film. A zenéjét Adrian Moore szerezte, kicsit a dzsessz, és a dance keveréke, de sosem lesz unalmas, és rettenetesen illeszkedik mind a játékhoz mind pedig a játékmenethez, dinamikusan változik attól függően, hogy mire futtattuk ki a történetet.

A Framed-et elárasztották díjakkal. Egy év alatt harmincat nyert formabontó zsenialitásért. Hideo Kojima 2014 legjobb játékának nevezte. Igazán örülök, hogy másnak is ennyire bejött ez a játék. A játék tervezőjének Joshua Boggs-nak, minden elismerés kijár, főleg ha azt vesszük, hogy az ausztrál játékipar és úgy az ausztrál viszonyok az elmúlt harminc évben milyenek voltak - ha valaki nem tudná, gyerekjátékokon kívül nem tud bejutni oda más legális úton. Szigorúbb a szűrőjük, mint a németeknek. Jah és, a Cowboy Bebop óta nem láttam mozgóképen, hogy ennyiszer rágyújtsanak.

UI. 2017-ben aztán gyártottak hozzá egy prequelt is Framed 2 címmel, de hát ott már elmaradt a sokkhatás. Az interaktív képregény csak egyszer ütött igazán, de kiegészítésképpen nem rossz. Ugyanez pepitában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása